Szakemberek tartottak három napon át dráma- és kommunikációs tréningeket négy korosztálynak – a 4-6 évesek „D-ramazuriban”, a 7-14 évesek „Drama teamben”, a 15-18 évesek „Színházi laborban”, a felnőtt korosztály pedig „Theat-room” során sajátíthatták el a színjátszási gyakorlatok alapjait, és nyerhettek bepillantást a média világába.
A „Tune in days” fantázianevű nyílt napokról Czikora Ágnes, a Bluepixel Kommunikációs és Produkciós Iroda tulajdonosa beszélt portálunknak.
– A Flört Company cégünk oktatással foglalkozó része. Alapvetően két egységre oszlanak a foglalkozások. A drámapedagógia módszerével tulajdonképpen személyiségfejlesztő tréningeket tartunk. Fejlesztjük többek között a színjátszó, a kapcsolatteremtő, és a fantázia készségeket is. A kommunikációs és média kurzusok arra hivatottak felkészíteni, hogy hogyan lehet valaki közszereplő, miként kell viselkedni a médiában, például egy interjú során. Tehát bepillantást enged a média világába – ismertette a tréningeket a tulajdonos, aki egyben szerkesztő-riporteri múltjával a kommunikációs és média részért is felelős.
A legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig
Czikora Ágnes elmondta, hogy azért osztották négy korcsoportra az oktatásokat, mert mindenkit a maga felkészültségi szintjén akarnak megközelíteni.
A legkisebb, 4-6 éves korosztály játékos feladatokkal tanulja meg hogy működik a képi megjelenés. Ismerkedhetnek saját audiovizuális megjelenésükkel, és fejleszthetik a verbális és non-verbális készségeiket.
A szakember elmondása szerint a 7-14 éves gyerekek már ismerik a televíziót, így számukra nem idegen a média világa sem. Éppen ezért olyan témákkal közelítenek feléjük, amiket a szakemberek tapasztalatai szerint érdekesnek talál a korosztály.
A középiskolások és a felnőttek képzése alapjaiban hasonló. Megtanulják hogy legyenek interjúalanyok, és mivel általánosságban minden embert érdekel a média világának belső működése, fogékonyabbak is arra. Általában olyan személyek jelentkeznek az ilyen tréningekre, akiknek már van valamilyen médiatapasztalatuk, például adtak már interjút.
– Szituációs gyakorlatokat szervezünk a két korosztálynak. A lényegük ugyanaz, csak mások a gyakorlattípusok – magyarázta Czikora Ágnes.
A drámapedagógia oktatásért Szeszák Szilvia drámatanár, rendező a felelős, és ő is kifejtette, hogyan közelítik meg a különböző korosztályokat.
Az óvodások a legfogékonyabbak, ők nyitottak, mert nincsenek még korlátaik. A szakember szerint ekkor tanulják a beszédet, és az önkifejezés alapvető formáit.
– Ebben a korban indulhat meg a személyiség fejlesztése – összegezte Szeszák Szilvia.
Az általános iskolásokat drámapedagógiai szempontból két csoportra, alsósokra és felsősökre osztják.
– A kisebbek még az önkeresés fázisában vannak, hiszen az oviból érkezve egy új világba csöppentek. Õket játékos feladatokkal közelítjük meg. A felsősöknek már színjátszást tanítunk, aminek a lényege a határok keresése, és a szabályok megismerése –mondta, majd áttért a csütörtöki „Színházi labor” tematikájának ismertetésére.
– Azért nevezzük labornak, mert a kísérletezés a lényege. Ízelítőt kapnak a fiatalok a színház világából, hogy milyen a színpadi jelenlét, az együttműködés a többiekkel, az aktivitás, vagy az érvényesülés – tudtuk meg Szeszák Szilviától, majd a felnőttekről elmondta, hogy őket már az aktív társadalmi részvételre nevelik a színházi gyakorlatok mentén.
– Miskolcon nincs kifejezetten felnőtt színjátszó kör, szándékunk beindítani egyet – zárta a „Tune in days” drámapedagógiai részének ismertetését.
„Nem ’én’ vagyok, hanem a csoport részévé válok”
Csütörtökön a középiskolások a drámai készségfejlesztéssel indítottak, aminek részeként a különböző készségeket erősítő feladatokkal kezdtek. A foglalkozás végére eljutottak arra a szintre, hogy egy ad-hoc szobaszínházat játszanak el, aminek lényege egy rövid bepillantás volt egy intim szituációba – jelen esetben az variálódott, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el az egyik szereplő, a többiek pedig hogyan dolgozzák ezt fel.
Három csoportra oszlottak a fiatalok, és miután mindenki eljátszotta a maga élethelyzetét, kielemezték azokat a drámapedagógus segítségével. Olyan szempontok merültek itt fel, mint hogy ki miként értelmezte a szituációkat, és a színészek milyen jelei sugallták ezeket.
A foglalkozás ezen a ponton lépett be a kommunikáció és média világába, ugyanis a szituációs játékokat operatőr rögzítette. A felvételeket később visszanézték, és kielemezték a média szempontjából is.
Zsigmond Viktória miskolci középiskolás járt korábban drámatanfolyamra, és azért jött el a csütörtöki foglalkozásra, mert pozitívak voltak a tapasztalatai.
– Miskolcon nincs más ehhez hasonló lehetőség. Ilyenkor nem „én” vagyok, hanem a csoport részévé válok – írta le a transzcendentális közösségi élményét, amit a színház nyújt neki.
–Szeretnék majd a médiában elhelyezkedni, de a legnagyobb álmom, hogy színpadi színésznő legyek – zárta jövőbeli terveivel a beszélgetést.
A „Tune in days-t” a Bluepixel Kommunikációs és Produkciós Iroda szervezte azzal a nem titkolt szándékkal, hogy akik kedvet kapnak a folytatáshoz a foglalkozások során, később felkeressék a céget. Októbertől ugyanis tanfolyamokat indítanak kis létszámú csoportoknak.
A vállalkozásban szakmailag felkészült emberek, és a szükséges technikai várják az érdeklődőket.
Király Csaba
A „Tune in days” fantázianevű nyílt napokról Czikora Ágnes, a Bluepixel Kommunikációs és Produkciós Iroda tulajdonosa beszélt portálunknak.
– A Flört Company cégünk oktatással foglalkozó része. Alapvetően két egységre oszlanak a foglalkozások. A drámapedagógia módszerével tulajdonképpen személyiségfejlesztő tréningeket tartunk. Fejlesztjük többek között a színjátszó, a kapcsolatteremtő, és a fantázia készségeket is. A kommunikációs és média kurzusok arra hivatottak felkészíteni, hogy hogyan lehet valaki közszereplő, miként kell viselkedni a médiában, például egy interjú során. Tehát bepillantást enged a média világába – ismertette a tréningeket a tulajdonos, aki egyben szerkesztő-riporteri múltjával a kommunikációs és média részért is felelős.
A legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig
Czikora Ágnes elmondta, hogy azért osztották négy korcsoportra az oktatásokat, mert mindenkit a maga felkészültségi szintjén akarnak megközelíteni.
A legkisebb, 4-6 éves korosztály játékos feladatokkal tanulja meg hogy működik a képi megjelenés. Ismerkedhetnek saját audiovizuális megjelenésükkel, és fejleszthetik a verbális és non-verbális készségeiket.
A szakember elmondása szerint a 7-14 éves gyerekek már ismerik a televíziót, így számukra nem idegen a média világa sem. Éppen ezért olyan témákkal közelítenek feléjük, amiket a szakemberek tapasztalatai szerint érdekesnek talál a korosztály.
A középiskolások és a felnőttek képzése alapjaiban hasonló. Megtanulják hogy legyenek interjúalanyok, és mivel általánosságban minden embert érdekel a média világának belső működése, fogékonyabbak is arra. Általában olyan személyek jelentkeznek az ilyen tréningekre, akiknek már van valamilyen médiatapasztalatuk, például adtak már interjút.
– Szituációs gyakorlatokat szervezünk a két korosztálynak. A lényegük ugyanaz, csak mások a gyakorlattípusok – magyarázta Czikora Ágnes.
A drámapedagógia oktatásért Szeszák Szilvia drámatanár, rendező a felelős, és ő is kifejtette, hogyan közelítik meg a különböző korosztályokat.
Az óvodások a legfogékonyabbak, ők nyitottak, mert nincsenek még korlátaik. A szakember szerint ekkor tanulják a beszédet, és az önkifejezés alapvető formáit.
– Ebben a korban indulhat meg a személyiség fejlesztése – összegezte Szeszák Szilvia.
Az általános iskolásokat drámapedagógiai szempontból két csoportra, alsósokra és felsősökre osztják.
– A kisebbek még az önkeresés fázisában vannak, hiszen az oviból érkezve egy új világba csöppentek. Õket játékos feladatokkal közelítjük meg. A felsősöknek már színjátszást tanítunk, aminek a lényege a határok keresése, és a szabályok megismerése –mondta, majd áttért a csütörtöki „Színházi labor” tematikájának ismertetésére.
– Azért nevezzük labornak, mert a kísérletezés a lényege. Ízelítőt kapnak a fiatalok a színház világából, hogy milyen a színpadi jelenlét, az együttműködés a többiekkel, az aktivitás, vagy az érvényesülés – tudtuk meg Szeszák Szilviától, majd a felnőttekről elmondta, hogy őket már az aktív társadalmi részvételre nevelik a színházi gyakorlatok mentén.
– Miskolcon nincs kifejezetten felnőtt színjátszó kör, szándékunk beindítani egyet – zárta a „Tune in days” drámapedagógiai részének ismertetését.
„Nem ’én’ vagyok, hanem a csoport részévé válok”
Csütörtökön a középiskolások a drámai készségfejlesztéssel indítottak, aminek részeként a különböző készségeket erősítő feladatokkal kezdtek. A foglalkozás végére eljutottak arra a szintre, hogy egy ad-hoc szobaszínházat játszanak el, aminek lényege egy rövid bepillantás volt egy intim szituációba – jelen esetben az variálódott, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el az egyik szereplő, a többiek pedig hogyan dolgozzák ezt fel.
Három csoportra oszlottak a fiatalok, és miután mindenki eljátszotta a maga élethelyzetét, kielemezték azokat a drámapedagógus segítségével. Olyan szempontok merültek itt fel, mint hogy ki miként értelmezte a szituációkat, és a színészek milyen jelei sugallták ezeket.
A foglalkozás ezen a ponton lépett be a kommunikáció és média világába, ugyanis a szituációs játékokat operatőr rögzítette. A felvételeket később visszanézték, és kielemezték a média szempontjából is.
Zsigmond Viktória miskolci középiskolás járt korábban drámatanfolyamra, és azért jött el a csütörtöki foglalkozásra, mert pozitívak voltak a tapasztalatai.
– Miskolcon nincs más ehhez hasonló lehetőség. Ilyenkor nem „én” vagyok, hanem a csoport részévé válok – írta le a transzcendentális közösségi élményét, amit a színház nyújt neki.
–Szeretnék majd a médiában elhelyezkedni, de a legnagyobb álmom, hogy színpadi színésznő legyek – zárta jövőbeli terveivel a beszélgetést.
A „Tune in days-t” a Bluepixel Kommunikációs és Produkciós Iroda szervezte azzal a nem titkolt szándékkal, hogy akik kedvet kapnak a folytatáshoz a foglalkozások során, később felkeressék a céget. Októbertől ugyanis tanfolyamokat indítanak kis létszámú csoportoknak.
A vállalkozásban szakmailag felkészült emberek, és a szükséges technikai várják az érdeklődőket.
Király Csaba