A Borsod Volán Zrt. többek között az utas-tájékoztatás informatikai hátterét, és az infrastruktúrát modernizálta az elmúlt időszakban. Az ÉMOP-os támogatású projekt négy szakaszban valósul meg.
Az első szakaszban, még 2010. augusztusa és 2011. februárja között, közel 160 millió forintból kibővült a kazincbarcikai autóbusz-állomás, illetve felújították annak épületét. A munkálatok részeként, többek között biztosították a pályaudvar akadálymentes megközelíthetőséget, több parkolóhelyet sikerült kialakítani az autóbuszoknak és az utasoknak, illetve kerékpártárolót is kiépítettek a bicikliseknek.
A következő fázis eredményeként információs technológiai fejlesztések teszik még vonzóbbá az autóbuszos utazást.
Az „Integrált Utas-tájékoztatási és Forgalomirányítási Rendszer” kivitelezési fázisa 2013. január 22-én lezárult. A projekt részeként megújult hét autóbusz-állomás utas-tájékoztatási rendszere – internetes és wapos elemekkel egészültek ki. Fejlődött a forgalomirányítási struktúra is, aminek következményeként a jövőben sokkal könnyebb lesz beavatkozni az autóbuszok közlekedésébe. Köszönhető ez annak, hogy a valós idejű forgalomkövetés lehetővé teszi a gyors reagálást probléma esetén, de ezen kívül az utasok hatékonyabb tájékoztatását is megkönnyíti.
A fázis részeként kerültek ki a Miskolc Búza téri Autóbusz-állomásra is az elektronikus utas-tájékoztató készülékek.
A projekt harmadik etapjaként a Közlekedéstudományi Intézet elkészített egy tanulmányt, ami a Miskolc és vonzáskörzetében létrehozandó Közlekedési Szövetség lehetőségét vizsgálja.
Az utolsó lépcsőfok az info-kommunikációs akadálymentesítés volt, aminek részeként hét helyszínen hajtottak végre fejlesztéseket. Így a mozgásukban, hallásukban, látásukban korlátozottak, az értelmi fogyatékosok, és az autisták is könnyebben tudják igénybe venni a Borsod Volán szolgáltatásait.
A MÁV Zrt. várható fejlesztései a 80 (1) Budapest-Miskolc-Mezőzombor vasútvonalra koncentrálódnak. Ennek részeként három állomáson, a Miskolc-Tiszai Pályaudvaron, Szerencsen, és Tokajban a teljes vágány- és peronrendszert átépíti a vasúttársaság.
Megújulnak a vasútüzemi- és az utasforgalmi területek, javul az utasáramlás infrastruktúrája, azaz a peronok, aluljárók, rámpák, lépcsők állapota, illetve a várakozási infrastruktúra, mint az utasok számára elérhető buszmegállók.
Maguknak az épületeknek is megújul a nagy része, néhány arra érdemes pedig visszanyeri eredeti, ma már műemléki értékű formáját, például Tiszalúc, Taktaszada, és Rakamaz állomásain.
A tervek szerint a MÁV növelné a Tiszai pályaudvar szerepét az elővárosi közlekedésben. Ennek részeként az úgynevezett Tram–Train-rendszert Miskolcon is kiépítenék – a villamos- és a vasútvonalak összekapcsolódnának. Erre azonban még várnia kell az utazóknak, hiszen az egységes hazai előírásrendszer jelenleg kidolgozás alatt áll.
Pályafelújítások várhatóak 2014-ben a Nagyút¬–Mezőkeresztes–Mezőnyárád, a Mezőzombor–Bodrogkeresztúr, a Bodrogkeresztúr–Olaszliszka–Tolcsva, és az Olaszliszka–Tolcsva–Sátoraljaújely szakaszokon.
A vasúttársaság tervezi továbbá a közúti vasúti kereszteződések biztonságának fokozását felújításokkal, illetve a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonal komplex felújítását és villamosítását, ami rövidülő menetidőt eredményezne. Utóbbi projekthez a szükséges engedélyek megvannak, azonban jelenleg forráshiány miatt szünetel.
Az utasok komfortérzetét az egész országban javítaná a MÁV, ennek részeként Mezőkövesden kiépítenék az utas-tájékoztatást, illetve a megyében húsz jegykiadó helyen lehetővé tennék a bankkártyás fizetést, és az ezt gyorsító IP-kapcsolatot is telepítenék.
Jelenleg több projekt is tárgyalási fázisban van, ezek között szerepel a Miskolc–Bánréve–Ózd vasútvonalon egy megálló kialakításának a vizsgálata a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháznál.
Emellett szintén felmérési szakaszban van a Miskolc-Egyetemváros nagyvasúti elérésének kialakítása is. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a személyszállítási igényeket mérik fel a szakemberek, próbálják előteremteni a szükséges anyagi forrásokat, és letisztázni az üzemeltetési kérdéseket.
Megyénk 450 kilométeres vasúthálózata 92, míg autóbusz-közlekedése 356 települést fed le 2367 kilométeren.
Király Cs.
Az első szakaszban, még 2010. augusztusa és 2011. februárja között, közel 160 millió forintból kibővült a kazincbarcikai autóbusz-állomás, illetve felújították annak épületét. A munkálatok részeként, többek között biztosították a pályaudvar akadálymentes megközelíthetőséget, több parkolóhelyet sikerült kialakítani az autóbuszoknak és az utasoknak, illetve kerékpártárolót is kiépítettek a bicikliseknek.
A következő fázis eredményeként információs technológiai fejlesztések teszik még vonzóbbá az autóbuszos utazást.
Az „Integrált Utas-tájékoztatási és Forgalomirányítási Rendszer” kivitelezési fázisa 2013. január 22-én lezárult. A projekt részeként megújult hét autóbusz-állomás utas-tájékoztatási rendszere – internetes és wapos elemekkel egészültek ki. Fejlődött a forgalomirányítási struktúra is, aminek következményeként a jövőben sokkal könnyebb lesz beavatkozni az autóbuszok közlekedésébe. Köszönhető ez annak, hogy a valós idejű forgalomkövetés lehetővé teszi a gyors reagálást probléma esetén, de ezen kívül az utasok hatékonyabb tájékoztatását is megkönnyíti.
A fázis részeként kerültek ki a Miskolc Búza téri Autóbusz-állomásra is az elektronikus utas-tájékoztató készülékek.
A projekt harmadik etapjaként a Közlekedéstudományi Intézet elkészített egy tanulmányt, ami a Miskolc és vonzáskörzetében létrehozandó Közlekedési Szövetség lehetőségét vizsgálja.
Az utolsó lépcsőfok az info-kommunikációs akadálymentesítés volt, aminek részeként hét helyszínen hajtottak végre fejlesztéseket. Így a mozgásukban, hallásukban, látásukban korlátozottak, az értelmi fogyatékosok, és az autisták is könnyebben tudják igénybe venni a Borsod Volán szolgáltatásait.
A MÁV Zrt. várható fejlesztései a 80 (1) Budapest-Miskolc-Mezőzombor vasútvonalra koncentrálódnak. Ennek részeként három állomáson, a Miskolc-Tiszai Pályaudvaron, Szerencsen, és Tokajban a teljes vágány- és peronrendszert átépíti a vasúttársaság.
Megújulnak a vasútüzemi- és az utasforgalmi területek, javul az utasáramlás infrastruktúrája, azaz a peronok, aluljárók, rámpák, lépcsők állapota, illetve a várakozási infrastruktúra, mint az utasok számára elérhető buszmegállók.
Maguknak az épületeknek is megújul a nagy része, néhány arra érdemes pedig visszanyeri eredeti, ma már műemléki értékű formáját, például Tiszalúc, Taktaszada, és Rakamaz állomásain.
A tervek szerint a MÁV növelné a Tiszai pályaudvar szerepét az elővárosi közlekedésben. Ennek részeként az úgynevezett Tram–Train-rendszert Miskolcon is kiépítenék – a villamos- és a vasútvonalak összekapcsolódnának. Erre azonban még várnia kell az utazóknak, hiszen az egységes hazai előírásrendszer jelenleg kidolgozás alatt áll.
Pályafelújítások várhatóak 2014-ben a Nagyút¬–Mezőkeresztes–Mezőnyárád, a Mezőzombor–Bodrogkeresztúr, a Bodrogkeresztúr–Olaszliszka–Tolcsva, és az Olaszliszka–Tolcsva–Sátoraljaújely szakaszokon.
A vasúttársaság tervezi továbbá a közúti vasúti kereszteződések biztonságának fokozását felújításokkal, illetve a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonal komplex felújítását és villamosítását, ami rövidülő menetidőt eredményezne. Utóbbi projekthez a szükséges engedélyek megvannak, azonban jelenleg forráshiány miatt szünetel.
Az utasok komfortérzetét az egész országban javítaná a MÁV, ennek részeként Mezőkövesden kiépítenék az utas-tájékoztatást, illetve a megyében húsz jegykiadó helyen lehetővé tennék a bankkártyás fizetést, és az ezt gyorsító IP-kapcsolatot is telepítenék.
Jelenleg több projekt is tárgyalási fázisban van, ezek között szerepel a Miskolc–Bánréve–Ózd vasútvonalon egy megálló kialakításának a vizsgálata a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháznál.
Emellett szintén felmérési szakaszban van a Miskolc-Egyetemváros nagyvasúti elérésének kialakítása is. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a személyszállítási igényeket mérik fel a szakemberek, próbálják előteremteni a szükséges anyagi forrásokat, és letisztázni az üzemeltetési kérdéseket.
Megyénk 450 kilométeres vasúthálózata 92, míg autóbusz-közlekedése 356 települést fed le 2367 kilométeren.
Király Cs.