A terület rendezéséről az 1870-től működő Avasbizottság gondoskodott, amelynek vezetői a Miskolcon állomásozó katonaság segítségével ápolták, teraszosították a szőlőtermő dombot. Albori Jenőről utcát neveztek el, a legtöbbet tevő Musitczky Lucián parancsnokot pedig Kossuth Lajos után másodikként díszpolgárrá választották. Az Avas rendezését kötelességüknek érezték a pincetulajdonosok is, élt a régi mondás: „nem lehet igazi miskolci polgár az, akinek a város valamelyik dombján nincs pincéje”. 1817-ben az Avason 865 pincét írtak össze. Az Avastető felső során 148-at, s ezek közül 78 rendelkezett a pincelyuk előtti borházzal, amelyek többsége díszes famunka volt, ezekben zajlott a város társasági élete. A képeslap készítésének ideje a miskolci pincekultúra fénykora.
(Sáfrány Gy. József képeslapja, Dobrossy István szövege, Mocsári László fotója)