A nemzeti köznevelési törvény alapján először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgáknál kell igazolni, hogy a bizonyítvány megszerzője legalább 50 óra közösségi szolgálatot végzett. Ezt az első három középiskolai évfolyamon kell teljesíteni, hogy végzősként már csakis az érettségire összpontosíthassanak.
Eddig az iskolák csaknem 25 százaléka kezdte el megszervezni a 9. évfolyamosok számára a közösségi szolgálat teljesítéséhez szükséges hátteret – közölte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a napokban. Az intézet több helyszínen konferenciát is szervez e témában a következő hetekben az érdeklődő pedagógusoknak, és ingyenes továbbképzésekkel is segíti a felkészülést.
Van azonban jó néhány intézmény Miskolcon is, ahol ez nem jelent valódi újdonságot, mert eddig is fontosnak tartották, diákjaik számára biztosították a közösségi szolgálatot. Ezek közé tartozik a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium.
– Iskolánkban tanulmányi, közösségi és lelki nevelés folyik. Azonban azt vettük észre, hogy a szociális kompetenciákat is fejleszteni kell – mondta Velkey Balázs igazgatóhelyettes arról, miért is kezdték el már tizenkét évvel ezelőtt szervezni diákjaiknak a közösségi szolgálatot. – Minden iskolának megvan a maga ideája, a küldetésnyilatkozata. Mi másokért élő embereket szeretnénk nevelni.
Az iskola célja az volt, hogy a segítségnyújtás, a másokra való odafigyelés képessége fejlődjön tanulóikban. Ez hosszú időn át végzett, rendszeres, konkrét feladatok révén érhető el, méghozzá úgy, hogy személyes kapcsolatok alakuljanak ki a szolgálat során.
– Ezeket a lehetőségeket mi szeretetszolgálatnak nevezzük. A közösségi szolgálat ugyanis nagyobb kör, vannak olyan elemei, amelyekben nincs meg ez a személyes kapcsolat. Ilyen például az adománygyűjtés, vagy minden, a környezetünket tisztábbá, szebbé tevő feladat – árnyalta a képet az igazgatóhelyettes.
Négy nagy területre fókuszálnak a szeretetszolgálat során. Több intézménnyel is kapcsolatban állnak, és foglalkoznak kisgyermekekkel, fogyatékkal élőkkel és idősekkel, diákokat pedig tanulmányaikban segítenek. A szeretetszolgálat helyszínei között ott találjuk a hospice otthont is, ami túl nagy tehernek tűnhet a középiskolások számára.
– Nagy terhet ró rájuk, de nem gondolom, hogy túl nagyot – mondja erre a felvetésre Velkey Balázs. – A hospice választható helyszín, az iskolánk biztosítja a lehetőséget, a hospice munkatársai segítik a diákokat – de nem kötelező! Mégis, minden évben ott van hat diákunk, már több mint hatvanan végeztek ott szolgálatot. Tőlük tudjuk: olyan emberi tapasztalatokra tettek szert, amire máshol nem lett volna lehetőségük, és ezt mindannyian pozitívan élték meg.
A tizenkét év alatt mintegy 800 diákjuk végzett közösségi szolgálatot. Az igazgatóhelyettes szerint többségük kihívásként élte meg, és tudatosan választott ahhoz illő feladatot, amilyen területen szeretett volna fejlődni, továbblépni. Évente pedig mintegy 40 diák már teljesen önkéntesen, nem az 50 óra, nem a pluszpontok vagy az érdemjegyek, hanem a fontosnak tartott feladat miatt teljesít szolgálatot.
– Természetesen diákjaink között vannak olyanok is, aki nem érzik ezt fontosnak. Azonban az iskolánkban a diákok számára meghatározó érték a közösségi szolgálat, tehát a kevésbé aktívak a csendes kisebbséghez tartoznak – mondta Velkey Balázs, hozzátéve: az a tapasztalata, hogy a pedagógusok és a diákok között is általában azoknak van kifogásuk, akik még el sem kezdték a „munkát”.
– Meg kellene ezt fordítani – mondta. – Hosszú évek tapasztalata erősített meg abban, hogy ha értelmes, jó feladatot adunk, akkor a diákok pozitívan fogadják, és pozitívan is élik meg a közösségi szolgálatot.
Cs. M.
A fotókat a jezsuita gimnáziumtól kaptuk
Eddig az iskolák csaknem 25 százaléka kezdte el megszervezni a 9. évfolyamosok számára a közösségi szolgálat teljesítéséhez szükséges hátteret – közölte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a napokban. Az intézet több helyszínen konferenciát is szervez e témában a következő hetekben az érdeklődő pedagógusoknak, és ingyenes továbbképzésekkel is segíti a felkészülést.
Van azonban jó néhány intézmény Miskolcon is, ahol ez nem jelent valódi újdonságot, mert eddig is fontosnak tartották, diákjaik számára biztosították a közösségi szolgálatot. Ezek közé tartozik a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium.
– Iskolánkban tanulmányi, közösségi és lelki nevelés folyik. Azonban azt vettük észre, hogy a szociális kompetenciákat is fejleszteni kell – mondta Velkey Balázs igazgatóhelyettes arról, miért is kezdték el már tizenkét évvel ezelőtt szervezni diákjaiknak a közösségi szolgálatot. – Minden iskolának megvan a maga ideája, a küldetésnyilatkozata. Mi másokért élő embereket szeretnénk nevelni.
Az iskola célja az volt, hogy a segítségnyújtás, a másokra való odafigyelés képessége fejlődjön tanulóikban. Ez hosszú időn át végzett, rendszeres, konkrét feladatok révén érhető el, méghozzá úgy, hogy személyes kapcsolatok alakuljanak ki a szolgálat során.
– Ezeket a lehetőségeket mi szeretetszolgálatnak nevezzük. A közösségi szolgálat ugyanis nagyobb kör, vannak olyan elemei, amelyekben nincs meg ez a személyes kapcsolat. Ilyen például az adománygyűjtés, vagy minden, a környezetünket tisztábbá, szebbé tevő feladat – árnyalta a képet az igazgatóhelyettes.
Négy nagy területre fókuszálnak a szeretetszolgálat során. Több intézménnyel is kapcsolatban állnak, és foglalkoznak kisgyermekekkel, fogyatékkal élőkkel és idősekkel, diákokat pedig tanulmányaikban segítenek. A szeretetszolgálat helyszínei között ott találjuk a hospice otthont is, ami túl nagy tehernek tűnhet a középiskolások számára.
– Nagy terhet ró rájuk, de nem gondolom, hogy túl nagyot – mondja erre a felvetésre Velkey Balázs. – A hospice választható helyszín, az iskolánk biztosítja a lehetőséget, a hospice munkatársai segítik a diákokat – de nem kötelező! Mégis, minden évben ott van hat diákunk, már több mint hatvanan végeztek ott szolgálatot. Tőlük tudjuk: olyan emberi tapasztalatokra tettek szert, amire máshol nem lett volna lehetőségük, és ezt mindannyian pozitívan élték meg.
A tizenkét év alatt mintegy 800 diákjuk végzett közösségi szolgálatot. Az igazgatóhelyettes szerint többségük kihívásként élte meg, és tudatosan választott ahhoz illő feladatot, amilyen területen szeretett volna fejlődni, továbblépni. Évente pedig mintegy 40 diák már teljesen önkéntesen, nem az 50 óra, nem a pluszpontok vagy az érdemjegyek, hanem a fontosnak tartott feladat miatt teljesít szolgálatot.
– Természetesen diákjaink között vannak olyanok is, aki nem érzik ezt fontosnak. Azonban az iskolánkban a diákok számára meghatározó érték a közösségi szolgálat, tehát a kevésbé aktívak a csendes kisebbséghez tartoznak – mondta Velkey Balázs, hozzátéve: az a tapasztalata, hogy a pedagógusok és a diákok között is általában azoknak van kifogásuk, akik még el sem kezdték a „munkát”.
– Meg kellene ezt fordítani – mondta. – Hosszú évek tapasztalata erősített meg abban, hogy ha értelmes, jó feladatot adunk, akkor a diákok pozitívan fogadják, és pozitívan is élik meg a közösségi szolgálatot.
Cs. M.
A fotókat a jezsuita gimnáziumtól kaptuk