A közgyűlési döntés nagyon fontos lépés volt ahhoz, hogy Miskolcon maradhasson a viseletgyűjtemény, de csak az első lépése a konkrét megvalósulásnak.
Amint arról korábban beszámoltunk, Barna György, a Lézerpont Látványtár gyűjteményeinek tulajdonosa úgy döntött, korára való tekintettel ideje gondoskodni a tárgyak további sorsáról. Több egységnek már van új gazdája, a régi optikai eszközök gyűjteményét például az egri főiskola vásárolta meg, az 1945–68 közötti gyűjtemény Edelénybe, a kastélyba kerül, akárcsak a magyarországi kéziratos térképgyűjtemény, a kismesterségeknek pedig a Tisza-tavi Magyar Hagyományok Háza lesz az új otthona.
A Kárpát-medence viseleteinek gyűjteményét Barna György térítésmentesen ajánlotta fel Miskolcnak, azzal a feltétellel, hogy a város gondoskodik annak bemutatásáról, legalább olyan körülmények között, mint amilyenek között most látható. Maga a gyűjtemény a bemutatás megvalósulásakor – tehát az új kiállítás megnyitásakor kerülne a város tulajdonába.
Augusztusban nyilatkozattal jelezte a város vezetése, hogy Miskolcnak szándékában áll átvenni a viseletgyűjteményét, ha a közgyűlés jóváhagyja az elképzeléseket. A szeptember 26-án tárgyalt előterjesztés elfogadásával ez megtörtént, a városvezetés felhatalmazást kapott, hogy a folyamatot elindítsa és végigvigye.
A közgyűlési felhatalmazás többek között azért is szükséges, mert bár a gyűjtemény ingyen kerülhet a város tulajdonába, annak bemutatása költségekkel jár. A legkézzelfoghatóbb az, hogy a Herman Ottó Múzeumnak – ahová a gyűjtemény kerülne – már nincs erre a célra megfelelő kiállítótere, így azt meg kell építeni.
Az elfogadott előterjesztés szerint újabb 300 négyzetméternyi, modern kiállítótérrel gyarapodna a múzeum, amit a Görgey utcai főépület mögött, a Kálvária-domb alsó részén alakítanának ki, és a korábbi kávézón keresztül kapcsolnák össze a kettőt. Ez egyben újabb látogatóbarát fejlesztéssel is járna: itt végre kialakíthatnák az eddig hiányzó fogadóteret múzeumi bolttal és az eredeti szándékok szerinti kávézóval.
A Herman Ottó Múzeum által végzett számítások szerint a kiállítótér kialakítása, az építkezés és az állandó kiállítás létrehozása megközelítően 130 millió forintból megvalósítható, ezt az összeget 2013–2015 között, tehát három évre kell elosztani. A határozatban ennek részletei is szerepelnek: szakmai pályázati keretből várhatóan nettó 20 millió forint biztosítható, nettó 10 millió intézményi keretből vállalható, a maradék összeg terheli az önkormányzatot a következő megosztásban: 2013-ban nettó 20 millió, 2014-ben nettó 60 millió (amelynek fedezetére még valószínűleg bevonhatók újabb pályázatok vagy központi támogatás), 2015-ben nettó 20 millió forint.
Magának a gyűjteménynek az értékét mennyiségi és minőségi értelemben is meg lehet fogalmazni. A négyezret meghaladó darabszáma, és különösen az, hogy a kiállításon 173 (!) egészalakos bábu látható – hasonló nagyságrendű más viseletdarabbal együtt – nemzetközi jelentőségű, európai szinten is egyedülálló. A gyűjteményben ugyanakkor számos, muzeológiai szempontból is figyelmet érdemelő darab, egyedi ritkaság található. Legfontosabb értékei közé tartozik az is, hogy egyszerre vonultatja fel mindazt, amit egyébként az ország különböző gyűjteményeiben szétszórtan őriznek.
Így a várhatóan novemberben megnyíló Pannon-tenger Múzeum kuriózumai, valamint a képtár mellett – ami a vidéki Magyarország legnagyobb olyan gyűjteménye ahol a magyar festészet elmúlt 250 éve tanulmányozható – a múzeum harmadik, a nagyközönség számára is érdekes kiállítása lehet a viseletgyűjtemény.
Cs. M.
Amint arról korábban beszámoltunk, Barna György, a Lézerpont Látványtár gyűjteményeinek tulajdonosa úgy döntött, korára való tekintettel ideje gondoskodni a tárgyak további sorsáról. Több egységnek már van új gazdája, a régi optikai eszközök gyűjteményét például az egri főiskola vásárolta meg, az 1945–68 közötti gyűjtemény Edelénybe, a kastélyba kerül, akárcsak a magyarországi kéziratos térképgyűjtemény, a kismesterségeknek pedig a Tisza-tavi Magyar Hagyományok Háza lesz az új otthona.
A Kárpát-medence viseleteinek gyűjteményét Barna György térítésmentesen ajánlotta fel Miskolcnak, azzal a feltétellel, hogy a város gondoskodik annak bemutatásáról, legalább olyan körülmények között, mint amilyenek között most látható. Maga a gyűjtemény a bemutatás megvalósulásakor – tehát az új kiállítás megnyitásakor kerülne a város tulajdonába.
Augusztusban nyilatkozattal jelezte a város vezetése, hogy Miskolcnak szándékában áll átvenni a viseletgyűjteményét, ha a közgyűlés jóváhagyja az elképzeléseket. A szeptember 26-án tárgyalt előterjesztés elfogadásával ez megtörtént, a városvezetés felhatalmazást kapott, hogy a folyamatot elindítsa és végigvigye.
A közgyűlési felhatalmazás többek között azért is szükséges, mert bár a gyűjtemény ingyen kerülhet a város tulajdonába, annak bemutatása költségekkel jár. A legkézzelfoghatóbb az, hogy a Herman Ottó Múzeumnak – ahová a gyűjtemény kerülne – már nincs erre a célra megfelelő kiállítótere, így azt meg kell építeni.
Az elfogadott előterjesztés szerint újabb 300 négyzetméternyi, modern kiállítótérrel gyarapodna a múzeum, amit a Görgey utcai főépület mögött, a Kálvária-domb alsó részén alakítanának ki, és a korábbi kávézón keresztül kapcsolnák össze a kettőt. Ez egyben újabb látogatóbarát fejlesztéssel is járna: itt végre kialakíthatnák az eddig hiányzó fogadóteret múzeumi bolttal és az eredeti szándékok szerinti kávézóval.
A Herman Ottó Múzeum által végzett számítások szerint a kiállítótér kialakítása, az építkezés és az állandó kiállítás létrehozása megközelítően 130 millió forintból megvalósítható, ezt az összeget 2013–2015 között, tehát három évre kell elosztani. A határozatban ennek részletei is szerepelnek: szakmai pályázati keretből várhatóan nettó 20 millió forint biztosítható, nettó 10 millió intézményi keretből vállalható, a maradék összeg terheli az önkormányzatot a következő megosztásban: 2013-ban nettó 20 millió, 2014-ben nettó 60 millió (amelynek fedezetére még valószínűleg bevonhatók újabb pályázatok vagy központi támogatás), 2015-ben nettó 20 millió forint.
Magának a gyűjteménynek az értékét mennyiségi és minőségi értelemben is meg lehet fogalmazni. A négyezret meghaladó darabszáma, és különösen az, hogy a kiállításon 173 (!) egészalakos bábu látható – hasonló nagyságrendű más viseletdarabbal együtt – nemzetközi jelentőségű, európai szinten is egyedülálló. A gyűjteményben ugyanakkor számos, muzeológiai szempontból is figyelmet érdemelő darab, egyedi ritkaság található. Legfontosabb értékei közé tartozik az is, hogy egyszerre vonultatja fel mindazt, amit egyébként az ország különböző gyűjteményeiben szétszórtan őriznek.
Így a várhatóan novemberben megnyíló Pannon-tenger Múzeum kuriózumai, valamint a képtár mellett – ami a vidéki Magyarország legnagyobb olyan gyűjteménye ahol a magyar festészet elmúlt 250 éve tanulmányozható – a múzeum harmadik, a nagyközönség számára is érdekes kiállítása lehet a viseletgyűjtemény.
Cs. M.