11 miskolci roma férfit gyanúsítottak meg közösség elleni erőszak vádjával. Az ügyben már kétszer is született ítélet első fokon, most a másodfokon eljáró bírói tanács dönthetett arról, hogy fenntartja, enyhíti, vagy súlyosbítja a korábbi verdiktet.
A Miskolci Városi Ügyészség 2009. november 30-án emelt vádat 11 miskolci férfi ellen felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, közlekedés biztonsága elleni bűntett, rongálás bűntette, közveszélyokozás előkészületének bűntette miatt.
2009. március 15. napján Miskolc egyes, romák lakta területein, így a Muszkás oldal – Békeszálló részeken, ismeretlen személyek olyan hamis híreket terjesztettek, miszerint nemzeti-radikális csoportok érkeznek Miskolcra, hogy a romákat megtámadják.
A nyomozóhatóság szerint a hír hatására az ügyben érintett vádlottak közül két férfi a Miskolc, Muszkás oldalban található lakásán Molotov koktélokat kezdett gyártani. 2009. március 15-ről 16-ra virradó éjszaka a 11 vádlott és több ismeretlen társuk összegyűltek az egyik vádlott Muszkás oldalban található portáján, azzal a szándékkal, hogy megvédjék magukat.
Éjjel 1 óra körül az úton haladt egy személygépkocsi, melyben három magyar személy ült, két fiatal férfi és egy nő. A vádlottak kimentek az úttestre és elállták a lassan közeledő autó útját, majd a náluk lévő fa- és vasbotokkal, baseballütőkkel, bozótvágó késekkel szabályszerűen megrohamozták és ütni kezdték az autót. Az autó üvegei betörtek, a bent ülők az üvegszilánkoktól 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Az autó vezetője az addig lassan haladó autót felgyorsította és a helyszínről elmenekültek. Közben értesítették a rendőrséget.
A helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették a vádlottak. Lefoglalták a Molotov koktélokat az ütő, vágó eszközöket, melyek egyikén, egy 150 cm hosszú boton „Halál a magyarokra” felirat volt írva.
Az első fokon eljáró bíróság a 11 vádlottnak összesen 41 év börtönt osztott ki, a másodfokú, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság azonban több hibát is talált az eljárásban és visszaküldte első fokra. A megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság, 2012 júliusában minden vádlott esetében fenntartotta a letöltendő szabadságvesztést, de összesen 34 évre csökkentette annak mértékét. Ez ellen a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei. Így került az ügy újra másodfokra, melynek eljárása júniusban kezdődött el.
A bizonyítási eljárás során a középpontba került a 11. rendű vádlott vallomása, illetve annak visszavonása. Persze az eredeti, nyomozati szakaszban tett vallomás korábban is fontos volt az ügyben és kulcsszerepet adott a 11. rendű M. István Józsefnek. Õ vallotta azt a rendőrségi kihallgatása során, hogy az autót megtámadók az „üssétek a büdös magyarokat” kiáltással biztatták egymást.
Ezt a vallomását azonban az első bírósági meghallgatása során már visszavonta, és azt állította, kényszervallatás hatására nyilatkozta ezt korábban, az őt kihallgató rendőrök ugyanis megverték és nem úgy került be a kihallgatási jegyzőkönyvbe a vallomása, ahogy valójában mondta. A Pászti Attila vezette bírósági tanács ezért igyekezett ezt az állítást alaposan körüljárni, de nem találtak olyan körülményt, amely a kényszervallatást alátámasztotta volna.
A szeptember 24-i tárgyalási napra megfogyatkozott a vádlottak száma, az 5. rendű B. Tibor Béla ugyanis elhalálozott, így vele szemben megszűnt az eljárási folyamat.
A védőügyvédek a téves tényállás és jogi minősítés miatt kértek enyhítést, helyenként felmentést, míg az ügyész súlyosbítást javasolt. A Miskolci Törvényszéken kedden délután hoztak határozatot, eszerint nem bűnösek a vádlottak a közösség elleni erőszak vádjában. Elmarasztaltak azonban őket csoportosan elkövetett garázdaságban, rongálásban és közlekedés biztonsága elleni bűncselekményben. Emiatt az 1., 2., 3., 4., és 6. rendű vádlottat 2 év 9 hónap börtönre ítélte, a 2. és 4. rendűeket pedig halmazati büntetésként négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. A 7. rendű vádlott 1 év 8 hónap börtönt kapott, a 8. rendű 1 év 6 hónapot, 3 évre felfüggesztetve, míg a 9. rendű 1 év 10 hónapot, 4 évre felfüggesztve. A 10. és 11. rendű vádlott esetén a törvényszék helyben hagyta az elsőfokú, felfüggesztett börtönt tartalmazó ítéletet.
Indoklásában Pászti Attila hosszan beszélt a 11. rendű vádlott megtett, majd visszavont vallomásáról, illetve az állítólagos kényszervallatásról. Az első rendőrségi kihallgatást jogszerűtlennek nevezte, mivel nem értesítették a férfi ügyvédjét, ennek ellenére több külföldi és belföldi ügyet is megvizsgálva, alkotmánybírósági állásfoglalást is figyelembe véve úgy döntött, nem zárható ki az eljárásból.
A „Halál a magyarokra!” feliratú bot kapcsán elhangzott, nem lehet tudni, hogy ezt ki készítette, és ki használta, bár az szinte biztos, hogy ott volt a helyszínen a támadás idején. Azt sem lehet tudni, hogy a vádlottak tudtak-e róla, milyen felirat volt rajta, így egységes, tudatformáló eszközként nem jöhetett szóba.
Az elkészített négy Molotov koktél kapcsán a bíró arról beszélt, hogy azokat az elkészítésük után elhelyezték abban a ládában, ahol később le is foglalták. Egy ilyen eszköz nemcsak támadásra, hanem védekezésre is használható, a vádlottak pedig, ha használni akarták volna, akkor megtehették volna, hiszen korábban már látták az autót, és eldöntötték, hogy megállítják, ha megint erre jön, mégsem vették elő az üvegeket.
Pászti Attila hangsúlyozta, nem lehetett olyan adatokat rögzíteni, hogy a vádlottaknál korábban kialakult, vagy irányadóvá vált volna a magyarok elleni gyűlölet. Az autó megállításához sem köthető magyarellenesség, a gépkocsi ütlegelésekor felhangzó „büdös magyarok, üssétek őket” kiáltás kapcsán pedig nem lehet konkretizálni, hogy kitől hangzott el. Mivel nem minden támadó került bíróság elé, így az sem kizárt, hogy nem a vádlottak közül kiáltották, hanem valaki egészen más.
A közösség tagjai elleni erőszak kapcsán megjegyezte, korábbi állásfoglalások alapján kijelenthető, hogy a magyarság is a védetti körben lehet az ilyen cselekmények esetén. Egyébként is mindig a helyzet határozza meg, hogy ki lehet egy kisebbség tagja. A gárdisták, bőrfejűek, szkinhedek esetén viszont ez a fokozott büntetőjogi védelem nem áll fenn, nem illeti meg őket, a törvényszék álláspontja szerint.
A garázdaságnál a csoportosan és a társtettesként elkövetett minősítést megállapította a bíróság, míg a felfegyverkezve minősítést nem. Emellett megállapítható volt a rongálás és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény is a Miskolci Törvényszék határozata szerint.
H. I.
fotó: Mocsári L.
A Miskolci Városi Ügyészség 2009. november 30-án emelt vádat 11 miskolci férfi ellen felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, közlekedés biztonsága elleni bűntett, rongálás bűntette, közveszélyokozás előkészületének bűntette miatt.
2009. március 15. napján Miskolc egyes, romák lakta területein, így a Muszkás oldal – Békeszálló részeken, ismeretlen személyek olyan hamis híreket terjesztettek, miszerint nemzeti-radikális csoportok érkeznek Miskolcra, hogy a romákat megtámadják.
A nyomozóhatóság szerint a hír hatására az ügyben érintett vádlottak közül két férfi a Miskolc, Muszkás oldalban található lakásán Molotov koktélokat kezdett gyártani. 2009. március 15-ről 16-ra virradó éjszaka a 11 vádlott és több ismeretlen társuk összegyűltek az egyik vádlott Muszkás oldalban található portáján, azzal a szándékkal, hogy megvédjék magukat.
Éjjel 1 óra körül az úton haladt egy személygépkocsi, melyben három magyar személy ült, két fiatal férfi és egy nő. A vádlottak kimentek az úttestre és elállták a lassan közeledő autó útját, majd a náluk lévő fa- és vasbotokkal, baseballütőkkel, bozótvágó késekkel szabályszerűen megrohamozták és ütni kezdték az autót. Az autó üvegei betörtek, a bent ülők az üvegszilánkoktól 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Az autó vezetője az addig lassan haladó autót felgyorsította és a helyszínről elmenekültek. Közben értesítették a rendőrséget.
A helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették a vádlottak. Lefoglalták a Molotov koktélokat az ütő, vágó eszközöket, melyek egyikén, egy 150 cm hosszú boton „Halál a magyarokra” felirat volt írva.
Az első fokon eljáró bíróság a 11 vádlottnak összesen 41 év börtönt osztott ki, a másodfokú, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság azonban több hibát is talált az eljárásban és visszaküldte első fokra. A megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság, 2012 júliusában minden vádlott esetében fenntartotta a letöltendő szabadságvesztést, de összesen 34 évre csökkentette annak mértékét. Ez ellen a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei. Így került az ügy újra másodfokra, melynek eljárása júniusban kezdődött el.
A bizonyítási eljárás során a középpontba került a 11. rendű vádlott vallomása, illetve annak visszavonása. Persze az eredeti, nyomozati szakaszban tett vallomás korábban is fontos volt az ügyben és kulcsszerepet adott a 11. rendű M. István Józsefnek. Õ vallotta azt a rendőrségi kihallgatása során, hogy az autót megtámadók az „üssétek a büdös magyarokat” kiáltással biztatták egymást.
Ezt a vallomását azonban az első bírósági meghallgatása során már visszavonta, és azt állította, kényszervallatás hatására nyilatkozta ezt korábban, az őt kihallgató rendőrök ugyanis megverték és nem úgy került be a kihallgatási jegyzőkönyvbe a vallomása, ahogy valójában mondta. A Pászti Attila vezette bírósági tanács ezért igyekezett ezt az állítást alaposan körüljárni, de nem találtak olyan körülményt, amely a kényszervallatást alátámasztotta volna.
A szeptember 24-i tárgyalási napra megfogyatkozott a vádlottak száma, az 5. rendű B. Tibor Béla ugyanis elhalálozott, így vele szemben megszűnt az eljárási folyamat.
A védőügyvédek a téves tényállás és jogi minősítés miatt kértek enyhítést, helyenként felmentést, míg az ügyész súlyosbítást javasolt. A Miskolci Törvényszéken kedden délután hoztak határozatot, eszerint nem bűnösek a vádlottak a közösség elleni erőszak vádjában. Elmarasztaltak azonban őket csoportosan elkövetett garázdaságban, rongálásban és közlekedés biztonsága elleni bűncselekményben. Emiatt az 1., 2., 3., 4., és 6. rendű vádlottat 2 év 9 hónap börtönre ítélte, a 2. és 4. rendűeket pedig halmazati büntetésként négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. A 7. rendű vádlott 1 év 8 hónap börtönt kapott, a 8. rendű 1 év 6 hónapot, 3 évre felfüggesztetve, míg a 9. rendű 1 év 10 hónapot, 4 évre felfüggesztve. A 10. és 11. rendű vádlott esetén a törvényszék helyben hagyta az elsőfokú, felfüggesztett börtönt tartalmazó ítéletet.
Indoklásában Pászti Attila hosszan beszélt a 11. rendű vádlott megtett, majd visszavont vallomásáról, illetve az állítólagos kényszervallatásról. Az első rendőrségi kihallgatást jogszerűtlennek nevezte, mivel nem értesítették a férfi ügyvédjét, ennek ellenére több külföldi és belföldi ügyet is megvizsgálva, alkotmánybírósági állásfoglalást is figyelembe véve úgy döntött, nem zárható ki az eljárásból.
A „Halál a magyarokra!” feliratú bot kapcsán elhangzott, nem lehet tudni, hogy ezt ki készítette, és ki használta, bár az szinte biztos, hogy ott volt a helyszínen a támadás idején. Azt sem lehet tudni, hogy a vádlottak tudtak-e róla, milyen felirat volt rajta, így egységes, tudatformáló eszközként nem jöhetett szóba.
Az elkészített négy Molotov koktél kapcsán a bíró arról beszélt, hogy azokat az elkészítésük után elhelyezték abban a ládában, ahol később le is foglalták. Egy ilyen eszköz nemcsak támadásra, hanem védekezésre is használható, a vádlottak pedig, ha használni akarták volna, akkor megtehették volna, hiszen korábban már látták az autót, és eldöntötték, hogy megállítják, ha megint erre jön, mégsem vették elő az üvegeket.
Pászti Attila hangsúlyozta, nem lehetett olyan adatokat rögzíteni, hogy a vádlottaknál korábban kialakult, vagy irányadóvá vált volna a magyarok elleni gyűlölet. Az autó megállításához sem köthető magyarellenesség, a gépkocsi ütlegelésekor felhangzó „büdös magyarok, üssétek őket” kiáltás kapcsán pedig nem lehet konkretizálni, hogy kitől hangzott el. Mivel nem minden támadó került bíróság elé, így az sem kizárt, hogy nem a vádlottak közül kiáltották, hanem valaki egészen más.
A közösség tagjai elleni erőszak kapcsán megjegyezte, korábbi állásfoglalások alapján kijelenthető, hogy a magyarság is a védetti körben lehet az ilyen cselekmények esetén. Egyébként is mindig a helyzet határozza meg, hogy ki lehet egy kisebbség tagja. A gárdisták, bőrfejűek, szkinhedek esetén viszont ez a fokozott büntetőjogi védelem nem áll fenn, nem illeti meg őket, a törvényszék álláspontja szerint.
A garázdaságnál a csoportosan és a társtettesként elkövetett minősítést megállapította a bíróság, míg a felfegyverkezve minősítést nem. Emellett megállapítható volt a rongálás és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény is a Miskolci Törvényszék határozata szerint.
H. I.
fotó: Mocsári L.