– Néhány hónappal ezelőtt kapcsolódtam be a programba, és ma már elmondhatom, rengeteget segített – fogalmazta meg véleményét Rácz József a Kapaszkodóval kapcsolatban. Mint mondta, sokat fejlődött az elmúlt időszakban, korábban például hibásan olvasott, és nem tudott helyesen írni, ma azonban ezzel már nincs problémája. – Szeretnék ezúton is köszönetet mondani a program szervezőinek, sokat segítettek – tette hozzá.
A Drogambulancia Alapítvány és a megyei büntetés-végrehajtási intézet Kapaszkodó című projektje 2012 januárjában indult 33 millió forintos európai uniós támogatással, és 22 hónap letelte után, idén október végén zárul. Mint Lengyel Anett, a projekt szakmai vezetője ismertette, speciális helyzetben lévő fogvatartottak, elsősorban előzetesben lévők, fiatalkorúak és nők vettek részt egyéni és csoportos fejlesztésen.
Alapos szűrést követően került be közel 70 fő a projektbe, melynek keretein belül, 19 hónapon keresztül egyéni mentorálásban vettek részt. Négy mentor járt hozzájuk havonta, mellettük pszichológus és fejlesztő pedagógus is foglalkozott a fiatalkorú és felnőtt fogvatartottakkal, egyéni és csoportfoglalkozások során.
– A mentorálás egy összetett szociális segítői folyamat. Egy interjút követően egyéni fejlesztési terv készült mindenki számára, amit mind egyéni állapotára, szükségleteire, mind készségeire kitérve dolgoztunk ki. Így megtudtuk, milyen irányban fejlesszük tovább a fogvatartottat – ismertette. A projekt szakmai vezetője kiemelte, a vállalás szerint a csoportot el kellett vinni odáig, hogy 60 százalékuk sikeresen teljesítse az egyéni fejlesztési tervét, ezt az arányt azonban sikerült túlszárnyalni, hiszen a közel 70 főből 55-en, tehát a 80 százalékuk, sikeresen teljesítette a programot.
– A legnagyobb hozama a reintegrációs programoknak, hogy erősítik a fogvatartottak civil életbe, munkába való visszatérését a szabadulás után – ezt már Joó László ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka emelte ki az október végén záruló Kapaszkodó projekt kapcsán. – Tapasztalataink szerint egyre könnyebb az itt lévőket bevonni a programokba, köszönhetően talán annak is, hogy az intézeten belül egymás között is terjed a projektek jó híre és azok eredményei.
A program ugyanakkor segít abban is, hogy az ún. börtönártalmakat – így az izoláltságot, a kapcsolatok „leépülésének” esélyét – csökkentsék. Javulnak a társas szociális készségek, megváltozik a zárkatársakkal, a külvilággal és az intézet személyi állományával fenntartott kapcsolat és a kommunikáció minősége, hangsúlyozta Joó László.
– Számtalan eredménye van tehát a reintegrációs programoknak. Nem beszélve arról, hogy az oktatásba önkéntes alapon bekapcsolódók egy olyan esélyt kapnak, amit a civil világban talán azért nem ragadtak meg, mert nem volt rá igényük. Mi inspiráljuk őket arra, hogy ragadják meg ezeket a lehetőségeket – tette hozzá az intézet parancsnoka.
K. I.
fotó: Juhász Á.
A Drogambulancia Alapítvány és a megyei büntetés-végrehajtási intézet Kapaszkodó című projektje 2012 januárjában indult 33 millió forintos európai uniós támogatással, és 22 hónap letelte után, idén október végén zárul. Mint Lengyel Anett, a projekt szakmai vezetője ismertette, speciális helyzetben lévő fogvatartottak, elsősorban előzetesben lévők, fiatalkorúak és nők vettek részt egyéni és csoportos fejlesztésen.
Alapos szűrést követően került be közel 70 fő a projektbe, melynek keretein belül, 19 hónapon keresztül egyéni mentorálásban vettek részt. Négy mentor járt hozzájuk havonta, mellettük pszichológus és fejlesztő pedagógus is foglalkozott a fiatalkorú és felnőtt fogvatartottakkal, egyéni és csoportfoglalkozások során.
– A mentorálás egy összetett szociális segítői folyamat. Egy interjút követően egyéni fejlesztési terv készült mindenki számára, amit mind egyéni állapotára, szükségleteire, mind készségeire kitérve dolgoztunk ki. Így megtudtuk, milyen irányban fejlesszük tovább a fogvatartottat – ismertette. A projekt szakmai vezetője kiemelte, a vállalás szerint a csoportot el kellett vinni odáig, hogy 60 százalékuk sikeresen teljesítse az egyéni fejlesztési tervét, ezt az arányt azonban sikerült túlszárnyalni, hiszen a közel 70 főből 55-en, tehát a 80 százalékuk, sikeresen teljesítette a programot.
– A legnagyobb hozama a reintegrációs programoknak, hogy erősítik a fogvatartottak civil életbe, munkába való visszatérését a szabadulás után – ezt már Joó László ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka emelte ki az október végén záruló Kapaszkodó projekt kapcsán. – Tapasztalataink szerint egyre könnyebb az itt lévőket bevonni a programokba, köszönhetően talán annak is, hogy az intézeten belül egymás között is terjed a projektek jó híre és azok eredményei.A program ugyanakkor segít abban is, hogy az ún. börtönártalmakat – így az izoláltságot, a kapcsolatok „leépülésének” esélyét – csökkentsék. Javulnak a társas szociális készségek, megváltozik a zárkatársakkal, a külvilággal és az intézet személyi állományával fenntartott kapcsolat és a kommunikáció minősége, hangsúlyozta Joó László.
– Számtalan eredménye van tehát a reintegrációs programoknak. Nem beszélve arról, hogy az oktatásba önkéntes alapon bekapcsolódók egy olyan esélyt kapnak, amit a civil világban talán azért nem ragadtak meg, mert nem volt rá igényük. Mi inspiráljuk őket arra, hogy ragadják meg ezeket a lehetőségeket – tette hozzá az intézet parancsnoka.
K. I.
fotó: Juhász Á.