Ötvenhét önkormányzati fenntartású muzeális intézmény összesen 300 millió forintos támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága Múzeumfejlesztési Programjának köszönhetően. A miskolci Herman Ottó Múzeum 14 millió forintra pályázott, és annyit is nyert el, hogy megvalósíthassa új régészeti kiállítását.
– Révész László karosi ásatásai nyomán nekünk van a legjobb honfoglalás kori anyagunk, amit jelenleg sehol nem láthat a közönség. Ez végre megváltozik. A tervek készen vannak, januárban elkezdjük építeni, legkésőbb szeptemberben pedig megnyitjuk a Papszeri épületben, 300 négyzetméteren a kiállítást – mondta Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója.
A bodrogközi Karos határában három honfoglalás kori temetőt tártak fel, mindegyiket még a IX. század utolsó éveiben kezdték használni. Az első ásatást az 1930-as évek közepén végezték, és akkor került elő többek között a máig egyedülálló, kiterjesztett szárnyú sast ábrázoló ezüstveretekkel díszített fegyveröv.
Ezután csak 1986-ban folytatódott a feltárás, Révész László régész munkája nyomán a leggazdagabb és történelmi szempontból is fontos honfoglalás kori leletanyag került elő. A sírleletek ugyanis fontos bizonyítékai annak, hogy a Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye. A régész megállapítása szerint az egyik sírban nyugvó vezér „a honfoglaló magyar fejedelmek fegyvertársa, katonai kíséretük egyik legmagasabb rangú vezetője volt. Irányító szerepe lehetett az első kalandozó hadjáratok során…”
A leletanyag nemcsak a szakértők számára gazdag, de a laikus nézelődőnek is lenyűgöző: többek között veretes lószerszámok, tarsolylemezek, hajfonatkorongok, díszfegyverek kerültek elő. Ráadásul mindezt különleges formában mutatja majd be a tárlat.
– A kiállítás két részre osztható: van egy hagyományos része, amelyen a régészeti leletanyagot mutatjuk be tárlókban – beszélt a tervekről Pusztai Tamás. – A tárlók alatt viszont munkaasztalok lesznek, ezek fiókjaiban pedig az automatikusan felmerülő kérdésekre fogunk választ keresni a látogatókkal együtt.
Ilyen kérdés például: honnan lehet tudni, hogy férfi vagy nő csontjait találták meg? Hogy állapítható meg, hogy hány éves volt, milyen betegségben szenvedett? Vagy az, hogy a honfoglalás korában élt? És egyáltalán, hogy lehet megtalálni egy régészeti lelőhelyet?
– Ez egy játékos, interaktív „régészeti kutatólabor” lesz, ahol nem elolvas, hanem kinyomoz egy információt az érdeklődő. Föltesz egy kérdést, és a kiállított tárgyak vizsgálatával megkapja a választ – mondta a „titokgazda”, azt is hozzátéve, kis csoportok, alapvetően egy család számára találták ki ezt a felfedezést.
A fiatalokra egyébként más módon is gondoltak. Így például koponyalelet alapján arcrekonstrukciót is bemutatnak – de nemcsak a kész arcot, hanem a rekonstrukció folyamatát is. Ebből pedig az is kiderül, hogy a régészettel érintkezik a matematika, fizika és kémia is, akár emiatt is érdemes azokat tanulni. De ha belegondolunk néhány, a tudományt is érintő krimisorozat sikerébe, akkor azt is kijelenthetjük, hogy egy arcrekonstrukció önmagában, és a felnőttek számára is igen érdekes.
Csörnök M.
– Révész László karosi ásatásai nyomán nekünk van a legjobb honfoglalás kori anyagunk, amit jelenleg sehol nem láthat a közönség. Ez végre megváltozik. A tervek készen vannak, januárban elkezdjük építeni, legkésőbb szeptemberben pedig megnyitjuk a Papszeri épületben, 300 négyzetméteren a kiállítást – mondta Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója.
A bodrogközi Karos határában három honfoglalás kori temetőt tártak fel, mindegyiket még a IX. század utolsó éveiben kezdték használni. Az első ásatást az 1930-as évek közepén végezték, és akkor került elő többek között a máig egyedülálló, kiterjesztett szárnyú sast ábrázoló ezüstveretekkel díszített fegyveröv.
Ezután csak 1986-ban folytatódott a feltárás, Révész László régész munkája nyomán a leggazdagabb és történelmi szempontból is fontos honfoglalás kori leletanyag került elő. A sírleletek ugyanis fontos bizonyítékai annak, hogy a Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye. A régész megállapítása szerint az egyik sírban nyugvó vezér „a honfoglaló magyar fejedelmek fegyvertársa, katonai kíséretük egyik legmagasabb rangú vezetője volt. Irányító szerepe lehetett az első kalandozó hadjáratok során…”
A leletanyag nemcsak a szakértők számára gazdag, de a laikus nézelődőnek is lenyűgöző: többek között veretes lószerszámok, tarsolylemezek, hajfonatkorongok, díszfegyverek kerültek elő. Ráadásul mindezt különleges formában mutatja majd be a tárlat.– A kiállítás két részre osztható: van egy hagyományos része, amelyen a régészeti leletanyagot mutatjuk be tárlókban – beszélt a tervekről Pusztai Tamás. – A tárlók alatt viszont munkaasztalok lesznek, ezek fiókjaiban pedig az automatikusan felmerülő kérdésekre fogunk választ keresni a látogatókkal együtt.
Ilyen kérdés például: honnan lehet tudni, hogy férfi vagy nő csontjait találták meg? Hogy állapítható meg, hogy hány éves volt, milyen betegségben szenvedett? Vagy az, hogy a honfoglalás korában élt? És egyáltalán, hogy lehet megtalálni egy régészeti lelőhelyet?
– Ez egy játékos, interaktív „régészeti kutatólabor” lesz, ahol nem elolvas, hanem kinyomoz egy információt az érdeklődő. Föltesz egy kérdést, és a kiállított tárgyak vizsgálatával megkapja a választ – mondta a „titokgazda”, azt is hozzátéve, kis csoportok, alapvetően egy család számára találták ki ezt a felfedezést.
A fiatalokra egyébként más módon is gondoltak. Így például koponyalelet alapján arcrekonstrukciót is bemutatnak – de nemcsak a kész arcot, hanem a rekonstrukció folyamatát is. Ebből pedig az is kiderül, hogy a régészettel érintkezik a matematika, fizika és kémia is, akár emiatt is érdemes azokat tanulni. De ha belegondolunk néhány, a tudományt is érintő krimisorozat sikerébe, akkor azt is kijelenthetjük, hogy egy arcrekonstrukció önmagában, és a felnőttek számára is igen érdekes.
Csörnök M.