Weöres Sándor élete, pályája, alkotásai bontakoznak ki az évad során a miskolci színház közönsége előtt, hiszen az Évad drámája sorozat ezúttal a költő-íróval, s egészen pontosan a Holdbéli csónakos című alkotásával foglalkozik.
Szombaton Weöres 100 – Múlónak látszik és örök… címmel nyitottak kiállítást a Miskolci Nemzeti Színház nagyszínházi társalgójában. Cseh Dávid, a tárlat kurátora elmondta, Weöres Sándor költészetes sokkal sokszínűbb, változatosabb, mint képzeljük, így a tárlat összeállításánál is igyekezett minél több oldalról megvilágítani az alkotót. Mint mondta, nem évszámokkal foglalkoztak a versek összeállításakor, sokkal inkább a témák segítették a tárlatrendezés során.
– Õ maga nem tartotta költőnek magát. Weöres azt mondta magáról, hogy kísérletező. Alkotásai elvontabb eszmékről, formai megoldásokról adnak tanúbizonyságot. Verseinek hangulata van, ősi művészet az, amit elénk tárt. Gondolatébresztő, nyelvi megoldásokat feltáró műveiben sokszor rejtőzködik, de ezekben meg kell keresnünk őt magát is. Weöres Sándorról nem szabad megfeledkeznünk – hangsúlyozta.
A tárlat megnyitóján Keszég László rendező is szólt, hiszen a márciusban bemutatandó Holdbéli csónakost ő rendezi majd meg – Keszég az elmúlt évadban is rendezője volt az Évad drámájának, az Úri murit vitte színre. Mint mondta, Weöres Sándor igazi fiatal lángelme, aki legelső művét 28 évesen írta, s mint mondta, talán az író az egyetlen, aki 14 éves korától 76 éves koráig csak zseniális dolgokat írt.
– Számomra a magyar irodalom legzseniálisabb alkotója – tette hozzá Keszég László, majd szólt Weöres drámai munkásságáról is. A Holdbéli csónakossal kapcsolatban kiemelte, hogy teljesen friss, új élőzenével láthatja majd a közönség. Mint elmondta, a mai zenei világhoz közelebb hozzák a Holdbéli csónakos hangszerelését.
– Több módon is lehet szemlélni a művet. Egyik oldalról feldolgozható úgy, hogy milyen fantasztikusak vagyunk, hogy ide jutottunk, de én inkább azt szeretném majd megmutatni, hogy hogyan kerültünk ide. Lényegesebb ezzel foglalkoznunk, emellett azt szeretném megmutatni, amit szerintem az író is kiemelten fontosnak tartott, hogy milyen a kozmikus szférába emelt, tiszta szerelem – tette hozzá a rendező.
A Holdbéli csónakos című mesejátékot március 7-én mutatják be a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházában – a címszerepben Harsányi Attilával.
Az Évad drámája sorozat keretében lesznek előadások, koncertek, kiállítások, színjátszó-versenyek, holdbéli piknik tavaszi estén, Egy óra versek között még az évadban, természetesen mind Weöres Sándort idézve meg.
Kiss J.
Fotó: F. Kaderják Cs.
Szombaton Weöres 100 – Múlónak látszik és örök… címmel nyitottak kiállítást a Miskolci Nemzeti Színház nagyszínházi társalgójában. Cseh Dávid, a tárlat kurátora elmondta, Weöres Sándor költészetes sokkal sokszínűbb, változatosabb, mint képzeljük, így a tárlat összeállításánál is igyekezett minél több oldalról megvilágítani az alkotót. Mint mondta, nem évszámokkal foglalkoztak a versek összeállításakor, sokkal inkább a témák segítették a tárlatrendezés során.
– Õ maga nem tartotta költőnek magát. Weöres azt mondta magáról, hogy kísérletező. Alkotásai elvontabb eszmékről, formai megoldásokról adnak tanúbizonyságot. Verseinek hangulata van, ősi művészet az, amit elénk tárt. Gondolatébresztő, nyelvi megoldásokat feltáró műveiben sokszor rejtőzködik, de ezekben meg kell keresnünk őt magát is. Weöres Sándorról nem szabad megfeledkeznünk – hangsúlyozta.
A tárlat megnyitóján Keszég László rendező is szólt, hiszen a márciusban bemutatandó Holdbéli csónakost ő rendezi majd meg – Keszég az elmúlt évadban is rendezője volt az Évad drámájának, az Úri murit vitte színre. Mint mondta, Weöres Sándor igazi fiatal lángelme, aki legelső művét 28 évesen írta, s mint mondta, talán az író az egyetlen, aki 14 éves korától 76 éves koráig csak zseniális dolgokat írt.
– Számomra a magyar irodalom legzseniálisabb alkotója – tette hozzá Keszég László, majd szólt Weöres drámai munkásságáról is. A Holdbéli csónakossal kapcsolatban kiemelte, hogy teljesen friss, új élőzenével láthatja majd a közönség. Mint elmondta, a mai zenei világhoz közelebb hozzák a Holdbéli csónakos hangszerelését.
– Több módon is lehet szemlélni a művet. Egyik oldalról feldolgozható úgy, hogy milyen fantasztikusak vagyunk, hogy ide jutottunk, de én inkább azt szeretném majd megmutatni, hogy hogyan kerültünk ide. Lényegesebb ezzel foglalkoznunk, emellett azt szeretném megmutatni, amit szerintem az író is kiemelten fontosnak tartott, hogy milyen a kozmikus szférába emelt, tiszta szerelem – tette hozzá a rendező.
A Holdbéli csónakos című mesejátékot március 7-én mutatják be a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházában – a címszerepben Harsányi Attilával.
Az Évad drámája sorozat keretében lesznek előadások, koncertek, kiállítások, színjátszó-versenyek, holdbéli piknik tavaszi estén, Egy óra versek között még az évadban, természetesen mind Weöres Sándort idézve meg.
Kiss J.
Fotó: F. Kaderják Cs.