Seperni lehet őket erkélyről, ablakpárkányról vagy akár magunkról – olyan tömegben érkeznek a harlekinkaticák, telelőhelyet keresve. Rendszerint épületekben vagy azok külső falain, esetenként a lehullott avarban, kövek alatt százával, ezrével telelnek át. Nem veszélyesek, ugyanakkor a tömeges megjelenésnél nagyobb kellemetlenséget is okozhatnak, ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának tájékoztatása szerint a testükben található erős szagú, sárga színű vegyület az arra érzékenyeknél allergiás reakciókat válthat ki, szembe jutva kötőhártya-gyulladást is okozhat. A melegebb téli napokon az előmászó bogarak meg is haraphatják az embert, hiszen a harlekinkaticák és a lárváik is ragadozók.
Ezért is kerültek ide, azonban nem hasznot hoznak, hanem számos problémát okoznak. Az Ázsiából származó katicafajt Nyugat-Európába betelepítették: a 90-es évek közepén boltokban lehetett kapni, hogy fóliasátrakban irtsák a levéltetveket. Azonban kiszabadultak, és Magyarországra már maguk repültek be. A fő probléma, hogy sokkal agresszívebbek az itthon honos több mint 80 katicafajnál, gyorsabban is szaporodnak – így azok pusztulását okozzák.
Az őshonos katicabogarak – köztük a közkedvelt hétpettyes – kipusztítása mellett komoly károkat szenvedhet el a mezőgazdaság is miattuk: állati eredetű táplálék (levéltetvek vagy a rokon katicafajok(!) lárvái) hiányában pollent esznek, megrágják a virágokat, ezzel csökkenthetik a termés mennyiségét. Szüretelni sem kellemes miattuk, és ha nagyobb tömegben keverednek a szőlő közé, akkor a testükben található vegyületek gátolják az erjedést, rontják a bor ízét.
Hogy mi történhet, ha a természet lágy ölén futunk össze egy csapattal? Ezzel kapcsolatban az igazgatóság így fogalmazott: „Helyenként a szüretelő és a kiránduló embereknek is sok bosszúságot okoztak, a rájuk szálló bogarak megharapták, felsértették a bőrüket, testükből kellemetlen illatú sárga váladékot juttattak rájuk. Egyes egyéneken a kibocsátott testváladék és/vagy a befecskendezett emésztőenzim következtében az érintett bőrfelületen pirosság és enyhe duzzanat keletkezett, amit viszketés is kísért.”
Inváziójuk a fagyok beálltáig tart, tehát még számíthatunk rájuk. Annak megakadályozására, hogy bejussanak a lakásba, és ott próbáljanak meg áttelelni, jó megoldás a nyílások, rések tömítése, ajtón-ablakon a szúnyogháló fenntartása ősszel is. Azonban, ha már bent vannak a lakásban, a legjobb fegyver a porszívó (papír porzsákkal). Ha mégis megfogjuk őket, utána érdemes alaposan kezet mosni a sárga színű váladék miatt.
Magyarországon nemcsak a hétpettyes őshonos, vannak olyan katicáink is, amelyekről nem is gondolnánk, hogy rokonai a kedvelt piros hátúnak. Ezért érdemes megtanulni felismerni a harlekinkaticákat. Ehhez álljon is segítségként az igazgatóság szakszerű leírása.
A faj rendkívül változatos megjelenésű, de alapvetően három változata terjedt el: szárnyfedőjének alapszíne sárgás vagy vöröses, 0-19 fekete folttal, az előtoron általában világos alapon fekete, M-alakú mintázattal; a második szárnyfedői fekete színűek, 4 vörös folttal; a harmadik, legritkább forma az előzőhez hasonló megjelenésű, de csak 2 vörös folttal, a foltok közepén apróbb fekete pettyekkel. Ritkán egyszínű narancssárga.
Ám hogy ha olyan tömegben érkeznek, hogy elsötétül az ablak, nem érdemes számlálni a pöttyöket, biztosan harlekinkaticákról van szó, és jöhet a porszívó.
Cs. M.
Fotó: MTI, www.termeszettar.hu