Kukla Krisztián, a MODEM Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója a kiállítás megnyitóján elmondta: a tárlatot először a debreceni MODEM-ben mutatták be 2012-ben, Kondor halálának 40. évfordulóján, de a Vaszary-villában most berendezett kiállítás a tér adottságaihoz és a hely szelleméhez idomulva Kondor komplex művészetének egy újabb arcát mutatja fel.
- Értelem és érzelem, szent és profán - Kondorról sokszor a dualitással beszélünk - mondta -, ezen a kiállításon azonban hármasság jelenik meg: a forradalmár, a próféta, a melós. Kondor egyszerre volt grafikus és festő, a kiállításon a művei vegyesen vannak jelen, játékban vannak egymással – tette hozzá.
Kondor Béla (1931-1972) kétszeres Munkácsy-díjas magyar festőművész, grafikus, költő. Hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, érdekes maketteket, izgalmas fotográfiákat, valamint ihletett verseket és rajongó barátokat hagyott maga után. A tárlat ebből az óriási életműből mutat be több mint ötven reprezentatív alkotást - nem annyira a teljesség, mint inkább az értelmezés és kontextualizálás igényével - a forradalmár, a próféta és a melós allegorikus alakján keresztül.
A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén vázolja fel Kondor művészetének alakjait, témáit és intellektuális rétegeit.
Az emblematikus művek mellett láthatók különleges, de kevésbé ismert alkotásai is, mint az Építők és az Ezékiel angyala, illetve az Afrika-antológia és a Heves-megye üzemeiről készített grafikai sorozata.
Kondor művészete mellett a látogató bepillanthat az őt inspiráló művészek (Albrecht Dürer, Lucas Cranach, Rembrandt van Rijn, Barcsay Jenő) világába is egy-egy alkotásukon keresztül.
A grafikai anyag nagy része a miskolci Herman Ottó Múzeumból érkezett, de a Szépművészeti Múzeumtól, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól és magángyűjtőtől is kölcsönöztek műveket. A táblaképeket és az oltárokat a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum és a debreceni MODEM gyűjteményéből kapták kölcsön.
MTI
- Értelem és érzelem, szent és profán - Kondorról sokszor a dualitással beszélünk - mondta -, ezen a kiállításon azonban hármasság jelenik meg: a forradalmár, a próféta, a melós. Kondor egyszerre volt grafikus és festő, a kiállításon a művei vegyesen vannak jelen, játékban vannak egymással – tette hozzá.
Kondor Béla (1931-1972) kétszeres Munkácsy-díjas magyar festőművész, grafikus, költő. Hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, érdekes maketteket, izgalmas fotográfiákat, valamint ihletett verseket és rajongó barátokat hagyott maga után. A tárlat ebből az óriási életműből mutat be több mint ötven reprezentatív alkotást - nem annyira a teljesség, mint inkább az értelmezés és kontextualizálás igényével - a forradalmár, a próféta és a melós allegorikus alakján keresztül.
A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén vázolja fel Kondor művészetének alakjait, témáit és intellektuális rétegeit.
Az emblematikus művek mellett láthatók különleges, de kevésbé ismert alkotásai is, mint az Építők és az Ezékiel angyala, illetve az Afrika-antológia és a Heves-megye üzemeiről készített grafikai sorozata.
Kondor művészete mellett a látogató bepillanthat az őt inspiráló művészek (Albrecht Dürer, Lucas Cranach, Rembrandt van Rijn, Barcsay Jenő) világába is egy-egy alkotásukon keresztül.
A grafikai anyag nagy része a miskolci Herman Ottó Múzeumból érkezett, de a Szépművészeti Múzeumtól, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól és magángyűjtőtől is kölcsönöztek műveket. A táblaképeket és az oltárokat a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum és a debreceni MODEM gyűjteményéből kapták kölcsön.
MTI