A kiváló tudós 150 évvel ezelőtti utazása sokat segített a világnak megismerni az emírek és kánok addig titokzatos, zárt birodalmát. Vámbéry Ármin 1862-ben indult el, hogy Perzsia érintésével eljusson Közép-Ázsiába, fölkutassa a magyar nép keleti eredetének nyomait, és bizonyítsa a magyar és türk népek rokonságát. Õ volt, aki 1863-ban az első európai emberként tett látogatást Híva, Buhara és Szamarkand városában.
A magyar és az üzbég nép történelmi összefonódása olyan kapocs országaink között, melynek ápolása mindannyiunk érdeke – mondta ünnepi beszédében az Országgyűlés elnöke, és megköszönte Davron Alakulievnek, Híva város kormányzójának az emléktábla elhelyezéséhez nyújtott támogatását. Reményét fejezte ki, hogy a nagy magyar utazó és tudós emlékének ápolása büszkeséggel tölti majd el mind Híva lakosait, mind az ide látogató magyarokat, és jótékony hatást gyakorol a magyar és az üzbég nép közeledésére – áll a közleményben.
Vámbéry munkásságának köszönhető, hogy kijelölte a magyar turkológia kutatási irányait, neki köszönhetjük a nyelvközösség és az etnikum történetének különválasztását, ami kiállta az idők próbáját, és a mai világban is korszerűnek tekinthető – mondta Kövér László.
Ez a második Vámbéry-emléktábla Üzbegisztánban, az elsőt Buharában avatták. Híva az egykori selyemúton fekvő történelmi város, a középkorban kulturális és kereskedelmi központ volt. A XIII. század közepéig teljesen arab város volt, ez jól látható mind a mai napig épen megmaradt építészeti műemlékeiből.
MTI