Barroso közölte: Brüsszel a jövőben is elvárja Grúziától, hogy tiszteletben tartsa vállalt kötelezettségeit, a bíróságok politikai nyomás és befolyás nélkül működhessenek, az igazságszolgáltatást ne használják politikai célokra. Ezzel a bizottsági elnök arra utalt, hogy Brüsszel nem nézné jó szemmel, ha Szaakasvili ellen alaptalan jogi eljárás indulna, miután megszűnik államfői mentelmi joga, amint ezt korábban Bidzina Ivanisvili grúz kormányfő nyilatkozatai sejteni engedték.
„Grúzia ma stabilabb demokrácia, mint amilyen korábban volt” – méltatta a távozó Szaakasvilit Barroso, de hozzátette: „a demokrácia nem csak a hatalomgyakorlásról, hanem a felelősségről is szól”.
Barroso szerint az elmúlt években Tbiliszi figyelemre méltó eredményeket ért el, amelyeket mind politikai, mind gazdasági értelemben meg kell szilárdítani.
A portugál politikus kitért az egy hónap múlva rendezendő vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozóra is, reményét fejezve ki, hogy november végén, a litván fővárosban parafálni lehet a Grúzia és az Európai Unió közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.
„Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a vilniusi csúcs sikeres legyen” – tudatta a brüsszeli testület elnöke, nyomatékosítva, hogy a csúcstalálkozó fontos esemény, de nem lezárása egy folyamatnak, hanem egy közbülső állomása.
Szaakasvili mérföldkőnek nevezte a vilniusi csúcstalálkozót, s mint mondta: reméli, hogy még az Európai Bizottság mandátumának lejárta előtt alá is lehet írni a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. A távozó grúz államfő köszönetet mondott Barrosónak, amiért az EU „biztosította Grúzia túlélését a 2008-as orosz agresszióval szemben”. Azt José Manuel Barroso is elítélte, hogy Dél-Oszétia és Abházia határán kerítések és akadályok épülnek. A két területet Oroszország független államként ismeri el, Tbiliszi és az unió tagállamai viszont Grúzia részének tekintik a két vitatott területet. A határvonal megerősítése közvetlen negatív hatással van az ott élőkre – közölte Barroso.
MTI