A Miskolci Városi Ügyészség tavaly augusztus 8-án nyújtotta be a vádiratot a bíróságon. Az ügyben vádlottként a munkát végző gázszolgáltató üzemtechnikusa, O. László szerepelt, foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés és gondatlanságból elkövetett közveszély okozás vétsége miatt emeltek vádat. A vádirat szerint a vádlott megszegte szakmai kötelezettségét, amikor nem adott utasítást a helyes technológia alkalmazására, illetve belenyugodott a helytelen munkaművelet elvégzésébe.
Mint arról beszámoltunk, 2011. szeptember 15-én az útburkolat alatt haladó, 1980-as években kiépített gerincvezeték karbantartási munkáit végezték. A földmunkákkal egy alvállalkozót bíztak meg, akinek feladata a gödör kiásása, majd a javítás után annak betemetése volt. A szerelést végző dolgozó lement az aknába, és a nyomás alatt lévő műanyag csövet egy kézifűrésszel kezdte átvágni. Közben a gödörbe föld hullott be, ezért a szerelő megkérte az alvállalkozó munkatársát, hogy menjen le és segítsen neki.
A férfi lemászott a gödörbe, miközben a szerelő folytatta a cső fűrészelését. Munka közben elektrosztatikus töltés jött létre, és a csőből kiáramló nagynyomású földgáz több méteres lánggal belobbant. A tűz következtében a gödörben tartózkodó szerelő és a segédmunkás súlyos égési sérüléseket szenvedett. A szerelő később a kórházban belehalt sérüléseibe. A segédmunkás életét megmentették, de testének 50 százaléka súlyosan megégett.
A fővezetéket nyomásmentesíteni kellett volna, ami nem történt meg. Erről a helyszínen dolgozó szerelők értesítették a vádlottat, aki egyébként munkaköri feladataként köteles volt az alkalmazandó technológia tekintetében utasítást adni. Az üzemtechnikus azt közölte a szerelőkkel, ha nem végezhető el a nyomásmentesítés, akkor oldják meg más módon a szerelést. A nyomozás során megállapították, hogy a balesetben elhunyt szerelő korábbi munkái során többször végzett ilyen módon szabálytalan szerelést nyomás alatt lévő gázvezetéken. A szerelő semmilyen egyéni védőfelszerelést nem viselt, holott ez kötelező lett volna. Ennek meglétét és használatát a vádlottnak, mint közvetlen vezetőnek ellenőriznie kellett volna, ő azonban nem volt jelen a helyszínen, amikor a munkát az áldozat, B. István elkezdte.
Az utolsó tárgyalási napra a védőruhát gyártó cég vezetőjének meghallgatását hagyta a Tóth Zsolt vezette bírói tanács. A korábban meghallgatott igazságügyi orvosszakértők ugyanis korábban arról nyilatkoztak, hogy a védőruha megmenthette volna a munkás életét, ha viseli. A ruha gyártójának üzletvezetője arra nem tudott választ adni, hogy az életét megmenthette-e volna a ruha az áldozatnak, ugyanis a minőségellenőrzések és vizsgálatok során nem tették még ki ezeket 20-30 másodperces láng behatásának. A vizsgálatok szerint szúrólángnak 3-4, míg sugárzó hőnek 6-8 másodpercig áll ellen a ruha, melynek lényege, hogy nem lobban lángra, és így nem gyulladhat meg a viselője, viszont izzás közben ez a ruha is „leolvad” viselőjéről, melynek során égési sérülést is okozhat.
A vádlott jelezte, hogy maga is részt vett olyan bizottsági munkában a cégnél, melynek során elhangzott, hogy a védőruhák tűz esetén nem védik meg viselőjüket, „sajnos, ez be is bizonyosodott ebben az esetben”, jegyezte meg.
A perbeszéd során az ügyész azt hangsúlyozta, elszorítás nélkül végezték el a munkát a nyomás alatt lévő csövön, ami annak rövidsége miatt nem volt kivitelezhető, ám az e nélküli átvágásnál nem végezték el a szükséges földelést, hogy ne léphessen fel sztatikus szikra. Ebben az elhunyt szerelőt, B. Istvánt közvetlen felelősség terheli, ahogy abban is, hogy H. Zoltán a gödörben tartózkodott. De a vádlottat is terheli a felelősség, mert nem volt jelen, nem ellenőrizte a munkavégzést és a védőfelszerelések meglétét. Tekintve azonban büntetlen előéletét, példás életvezetését és korát, felfüggesztett börtönbüntetésre tett indítványt.
A védelem szerint a vádlottnak nem volt lehetősége ellenőrizni a munkálatok szabályosságát és a védőfelszerelés meglétét, mert azt megkezdték anélkül, hogy megvárták volna, noha erre nézve van belső utasítás. Az elhunyt szerelő nem panaszkodott arra, hogy szabályszegésre utasították volna bármikor is, ahogy a tanúként meghallgatott szerelők sem. A ruha pedig nem védte volna meg a viselőjét, akkor sem, ha rajta van.
A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, várja az igazságos ítéletet.
Amely majd két órával később meg is született, eszerint a Tóth Zsolt vezette bírói tanács bűnösnek találta O. Lászlót foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés vétségében, valamint gondatlanságból elkövetett közveszély okozásában, melyért egy év fogházra ítélték, melynek végrehajtását két évre felfüggesztették. Emellett a bírósági eljárás költségének, mintegy 495 ezer forintnak a megfizetésére is kötelezték.
Tóth Zsolt indoklásában elmondta, vizsgálni kellett, hogy a vádlott eleget tett-e kötelességének, és, ha nem, akkor szándékosan, vagy gondatlanságból mulasztotta el. B. István követte el a szabályszegést, amely a baleset közvetlen oka volt. Ugyanakkor közvetetten a vádlott is felelős. A bíróság álláspontja szerint tudott a szabályszegésről, ezt az egyik tanú állítása szerint ketten is elmondták neki, de a munkálatok során e nélkül is látnia kellett. Mivel nem tiltotta meg, így hallgatólagosan hozzájárult, hogy így végezzék a munkát.
A bíróság álláspontja szerint tehát tudatos gondatlanság történt, ugyanis O. Lászlónak a szakmai gyakorlatával látnia kellett, hogy milyen következményekkel járhat a szabálytalan munkavégzés és az, ha magára hagyja a dolgozókat, nem ellenőrzi. A bűnösség fokát alacsonyabb fokúnak ítélték meg, figyelembe véve az enyhítő körülményeket is, ugyanakkor halmazati büntetésről van szó, ami 1-től 7 évig terjedő szabadságvesztést ír elő. De úgy ítélték meg, hogy nem szükséges a törvényi minimumot meghaladó büntetést kiszabni. A vádlott és a társadalom irányába már a felfüggesztett büntetésnek is kellő visszatartó ereje van, így ezt szintén elegendőnek ítélték, hangzott még el.
Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője azonban már az ítélethirdetés után jelezte, hogy a bűnösség megállapítása miatt fellebbeznek, így másodfokon, a Miskolci Törvényszéken folytatódik majd az ügy.
A védőügyvéd, Turnyánszki Gábor a tárgyalás után érdeklődésünkre elmondta, a bíróság nagyon sok olyan elemet átvett, illetve kiemelt, amit ő a vádlott mellett adott elő, ezzel együtt a bíróságnak az álláspontja máshogy alakult. Nem volt jelen O. László a munkavégzés során, és nélküle nem lett volna szabad elkezdeni, illetőleg a szabálytalan munkavégzésre soha senkinek semmiféle utasítást nem adott. Ez a két dolog megítélése szerint oly mértékben szól mellette, amely a büntetőjogi felelősségre vonást esetében kizárná.
H. I.
fotó: F. Kaderják Cs., archív: Juhász Á.
Mint arról beszámoltunk, 2011. szeptember 15-én az útburkolat alatt haladó, 1980-as években kiépített gerincvezeték karbantartási munkáit végezték. A földmunkákkal egy alvállalkozót bíztak meg, akinek feladata a gödör kiásása, majd a javítás után annak betemetése volt. A szerelést végző dolgozó lement az aknába, és a nyomás alatt lévő műanyag csövet egy kézifűrésszel kezdte átvágni. Közben a gödörbe föld hullott be, ezért a szerelő megkérte az alvállalkozó munkatársát, hogy menjen le és segítsen neki.
A férfi lemászott a gödörbe, miközben a szerelő folytatta a cső fűrészelését. Munka közben elektrosztatikus töltés jött létre, és a csőből kiáramló nagynyomású földgáz több méteres lánggal belobbant. A tűz következtében a gödörben tartózkodó szerelő és a segédmunkás súlyos égési sérüléseket szenvedett. A szerelő később a kórházban belehalt sérüléseibe. A segédmunkás életét megmentették, de testének 50 százaléka súlyosan megégett.
A fővezetéket nyomásmentesíteni kellett volna, ami nem történt meg. Erről a helyszínen dolgozó szerelők értesítették a vádlottat, aki egyébként munkaköri feladataként köteles volt az alkalmazandó technológia tekintetében utasítást adni. Az üzemtechnikus azt közölte a szerelőkkel, ha nem végezhető el a nyomásmentesítés, akkor oldják meg más módon a szerelést. A nyomozás során megállapították, hogy a balesetben elhunyt szerelő korábbi munkái során többször végzett ilyen módon szabálytalan szerelést nyomás alatt lévő gázvezetéken. A szerelő semmilyen egyéni védőfelszerelést nem viselt, holott ez kötelező lett volna. Ennek meglétét és használatát a vádlottnak, mint közvetlen vezetőnek ellenőriznie kellett volna, ő azonban nem volt jelen a helyszínen, amikor a munkát az áldozat, B. István elkezdte.
Az utolsó tárgyalási napra a védőruhát gyártó cég vezetőjének meghallgatását hagyta a Tóth Zsolt vezette bírói tanács. A korábban meghallgatott igazságügyi orvosszakértők ugyanis korábban arról nyilatkoztak, hogy a védőruha megmenthette volna a munkás életét, ha viseli. A ruha gyártójának üzletvezetője arra nem tudott választ adni, hogy az életét megmenthette-e volna a ruha az áldozatnak, ugyanis a minőségellenőrzések és vizsgálatok során nem tették még ki ezeket 20-30 másodperces láng behatásának. A vizsgálatok szerint szúrólángnak 3-4, míg sugárzó hőnek 6-8 másodpercig áll ellen a ruha, melynek lényege, hogy nem lobban lángra, és így nem gyulladhat meg a viselője, viszont izzás közben ez a ruha is „leolvad” viselőjéről, melynek során égési sérülést is okozhat.
A vádlott jelezte, hogy maga is részt vett olyan bizottsági munkában a cégnél, melynek során elhangzott, hogy a védőruhák tűz esetén nem védik meg viselőjüket, „sajnos, ez be is bizonyosodott ebben az esetben”, jegyezte meg.
A perbeszéd során az ügyész azt hangsúlyozta, elszorítás nélkül végezték el a munkát a nyomás alatt lévő csövön, ami annak rövidsége miatt nem volt kivitelezhető, ám az e nélküli átvágásnál nem végezték el a szükséges földelést, hogy ne léphessen fel sztatikus szikra. Ebben az elhunyt szerelőt, B. Istvánt közvetlen felelősség terheli, ahogy abban is, hogy H. Zoltán a gödörben tartózkodott. De a vádlottat is terheli a felelősség, mert nem volt jelen, nem ellenőrizte a munkavégzést és a védőfelszerelések meglétét. Tekintve azonban büntetlen előéletét, példás életvezetését és korát, felfüggesztett börtönbüntetésre tett indítványt.
A védelem szerint a vádlottnak nem volt lehetősége ellenőrizni a munkálatok szabályosságát és a védőfelszerelés meglétét, mert azt megkezdték anélkül, hogy megvárták volna, noha erre nézve van belső utasítás. Az elhunyt szerelő nem panaszkodott arra, hogy szabályszegésre utasították volna bármikor is, ahogy a tanúként meghallgatott szerelők sem. A ruha pedig nem védte volna meg a viselőjét, akkor sem, ha rajta van.
A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, várja az igazságos ítéletet.
Amely majd két órával később meg is született, eszerint a Tóth Zsolt vezette bírói tanács bűnösnek találta O. Lászlót foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés vétségében, valamint gondatlanságból elkövetett közveszély okozásában, melyért egy év fogházra ítélték, melynek végrehajtását két évre felfüggesztették. Emellett a bírósági eljárás költségének, mintegy 495 ezer forintnak a megfizetésére is kötelezték.
Tóth Zsolt indoklásában elmondta, vizsgálni kellett, hogy a vádlott eleget tett-e kötelességének, és, ha nem, akkor szándékosan, vagy gondatlanságból mulasztotta el. B. István követte el a szabályszegést, amely a baleset közvetlen oka volt. Ugyanakkor közvetetten a vádlott is felelős. A bíróság álláspontja szerint tudott a szabályszegésről, ezt az egyik tanú állítása szerint ketten is elmondták neki, de a munkálatok során e nélkül is látnia kellett. Mivel nem tiltotta meg, így hallgatólagosan hozzájárult, hogy így végezzék a munkát.
A bíróság álláspontja szerint tehát tudatos gondatlanság történt, ugyanis O. Lászlónak a szakmai gyakorlatával látnia kellett, hogy milyen következményekkel járhat a szabálytalan munkavégzés és az, ha magára hagyja a dolgozókat, nem ellenőrzi. A bűnösség fokát alacsonyabb fokúnak ítélték meg, figyelembe véve az enyhítő körülményeket is, ugyanakkor halmazati büntetésről van szó, ami 1-től 7 évig terjedő szabadságvesztést ír elő. De úgy ítélték meg, hogy nem szükséges a törvényi minimumot meghaladó büntetést kiszabni. A vádlott és a társadalom irányába már a felfüggesztett büntetésnek is kellő visszatartó ereje van, így ezt szintén elegendőnek ítélték, hangzott még el.
Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője azonban már az ítélethirdetés után jelezte, hogy a bűnösség megállapítása miatt fellebbeznek, így másodfokon, a Miskolci Törvényszéken folytatódik majd az ügy.
A védőügyvéd, Turnyánszki Gábor a tárgyalás után érdeklődésünkre elmondta, a bíróság nagyon sok olyan elemet átvett, illetve kiemelt, amit ő a vádlott mellett adott elő, ezzel együtt a bíróságnak az álláspontja máshogy alakult. Nem volt jelen O. László a munkavégzés során, és nélküle nem lett volna szabad elkezdeni, illetőleg a szabálytalan munkavégzésre soha senkinek semmiféle utasítást nem adott. Ez a két dolog megítélése szerint oly mértékben szól mellette, amely a büntetőjogi felelősségre vonást esetében kizárná.
H. I.
fotó: F. Kaderják Cs., archív: Juhász Á.