A jobbára fiatalokra építő zöld-fehérek eddig elég sokat bukdácsoltak a bajnoki mérkőzéseken. Kikaptak például a Palota és a Kaposvár együttesétől, így jelenleg csak a tízedik helyet foglalják el a táblázaton. Egyre nehezebbnek tűnik a nyolc közé kerülés kiharcolása, pedig az elmúlt évtizedben a vasutasok szinte mindig bekerültek a mezőny első felébe.
A nyírségiek idén feltűnően jól szerepelnek. A miskolciaknak roppant nehéz dolguk volt Nyíregyházán.
Csaknem sikerült felborítanunk a papírformát, ugyanis drámai küzdelemben, ötjátszmás csata után adtuk meg magukat a jóval esélyesebbnek tartott pályaválasztónak. A kezdés után szinte azonnal hatalmas csata bontakozott ki, fej-fej mellett haladtak a csapatok. Szépen felépített támadásokból születtek a pontok, a hajrában a miskolciak jobban koncentráltak és hozták a játszmát. A folytatásban azonban egyre pontatlanabbá váltak, lefagyott a csapatjáték. Toma edző igyekezett cserékkel frissíteni csapatát (Oláh, Bertók és Csarkó került a pályára), de ez sem hozott fordulatot.
A harmadik játszmában sem változott meg a játék képe. A nyírségiek továbbra is szaporán termelték a pontokat. A negyedikben váratlan fordulat következett be, magára talált a vasutas alakulat. Ismét a kezdő hatos került a játéktérre, és ennek jótékony hatása volt. Csaknem két órája voltak már a pályán a csapatok, amikor következett a döntő játszma. Az MVSC továbbra is lendületben maradt, jól kombinált, gyorsan előnyhöz jutott (3-0), és még a térfélcserénél is remek esélye mutatkozott egy hatalmas bravúrra, hiszen 8-6-os vezetésnél fordultak a csapatok. A csere azonban törést eredményezett a zöld-fehérek teljesítményében, ráadásul a liberó Nagy Zsanett bokája egy mozdulatnál kifordult és le kellett cserélni.
Eredmény: Fatum-Nyírsuli – Albrecht Miskolci VSC MVSI 3-2 (-26, 11, 16, -14, 10).
Toma Sándor: Kikaptunk ugyan, de nem volt okunk a szégyenkezésre. Örömmel töltött el, hogy a harmadik játszma után is vissza tudtunk kapaszkodni és döntő játszmára késztettük ellenfelünket. Az utóbbi tíz évben szinte mindig kikaptunk Nyíregyházán, ráadásul a legtöbbször úgy, hogy szettet sem tudtunk nyerni. Ehhez képest a mostani találkozón remekül helytállt csapatom.
Doros L.
A nyírségiek idén feltűnően jól szerepelnek. A miskolciaknak roppant nehéz dolguk volt Nyíregyházán.
Csaknem sikerült felborítanunk a papírformát, ugyanis drámai küzdelemben, ötjátszmás csata után adtuk meg magukat a jóval esélyesebbnek tartott pályaválasztónak. A kezdés után szinte azonnal hatalmas csata bontakozott ki, fej-fej mellett haladtak a csapatok. Szépen felépített támadásokból születtek a pontok, a hajrában a miskolciak jobban koncentráltak és hozták a játszmát. A folytatásban azonban egyre pontatlanabbá váltak, lefagyott a csapatjáték. Toma edző igyekezett cserékkel frissíteni csapatát (Oláh, Bertók és Csarkó került a pályára), de ez sem hozott fordulatot.
A harmadik játszmában sem változott meg a játék képe. A nyírségiek továbbra is szaporán termelték a pontokat. A negyedikben váratlan fordulat következett be, magára talált a vasutas alakulat. Ismét a kezdő hatos került a játéktérre, és ennek jótékony hatása volt. Csaknem két órája voltak már a pályán a csapatok, amikor következett a döntő játszma. Az MVSC továbbra is lendületben maradt, jól kombinált, gyorsan előnyhöz jutott (3-0), és még a térfélcserénél is remek esélye mutatkozott egy hatalmas bravúrra, hiszen 8-6-os vezetésnél fordultak a csapatok. A csere azonban törést eredményezett a zöld-fehérek teljesítményében, ráadásul a liberó Nagy Zsanett bokája egy mozdulatnál kifordult és le kellett cserélni.
Eredmény: Fatum-Nyírsuli – Albrecht Miskolci VSC MVSI 3-2 (-26, 11, 16, -14, 10).
Toma Sándor: Kikaptunk ugyan, de nem volt okunk a szégyenkezésre. Örömmel töltött el, hogy a harmadik játszma után is vissza tudtunk kapaszkodni és döntő játszmára késztettük ellenfelünket. Az utóbbi tíz évben szinte mindig kikaptunk Nyíregyházán, ráadásul a legtöbbször úgy, hogy szettet sem tudtunk nyerni. Ehhez képest a mostani találkozón remekül helytállt csapatom.
Doros L.