A teátrum vezetése az előző évadban SziTu (Színház és Tudás) néven indított útjára színház-pedagógiai programot. A SziTuból Szi-Vi lett, a cél azonban nem változott. Mint az a programsorozatot ismertető sajtótájékoztatón elhangzott, a tavalyihoz hasonlóan sikerrel pályáztak a megvalósításra, s idén is 30 millió forint pályázati pénzt kaptak.
Kiss Csaba, a teátrum direktora egy másik eseményről is szólt. A Színházak éjszakája ugyanis egy, a fővárosból induló kezdeményezés, amelyhez ezúttal a miskolci nemzeti is csatlakozott, s különleges programot kínál.
– A színház november 16-án este tíz órakor kinyitja kapuit. A Színházak éjszakája Miskolcon egy elemlámpa-party lesz. Ez azt jelenti, hogy sötét lesz az egész színházban. Az érdeklődők regisztrálhatnak és kapnak egy elemlámpát, amivel bejárhatják az épületet. A Kamara alatti bútorraktártól az ötödik emeleti mosodáig. Közel harminc helyszínen lesznek a színház művészei, akik fényérzékenyek lesznek. Akkor kezdik meg a produkciót, amikor megvilágítja őket az elemlámpa fénye – mondta a direktor, hozzátéve, hogy csoportokra osztva járják majd be az érdeklődők az épületet, egy-egy jelmezbe bújt színész vezetésével.
A különleges éjszakán instruálhatja majd a közönség a színészeket, de az igazgatói szobában, mint kiderült, lesz egy igazi dicséret és egy kiadós letolás is. – Körülbelül 200-300 emberre számítunk. A program körülbelül két órás. Zárásként mind, együtt elénekeljük a Kell egy hely című dalt. Jövőre pizsamapartit tervezünk – tette hozzá Kiss Csaba.
A Színházak éjszakáját a Szi-Vi programfolyam ismertetése követte. Körtvélyesi Zsóka projektvezető elmondta, 30 millió forintos támogatást nyert el az alapítvány, s a projektben közel 1900 gyerek vesz majd részt. Lesznek heti és havi rendszerességgel is programok. Folytatódik a tavaly nagy sikert elérő beavató színházi és tantermi előadások sorozata, mindemellett természetesen lesznek egyedi programok is.
– Ismerkedéssel kezdődik majd a program, de egészen mélyen elmélyülhetnek majd a fiatalok. A színészmesterség rejtelmeibe és a táncosok világába. A diákszínjátszó-verseny nagy siker volt. Ez idén Weöres Sándorhoz, majd jövő tavasszal Tasnádi Istvánhoz kapcsolódik. A versenyre 11 iskola jelentkezett már. Úttörő munka ez. A város napjához kapcsolódva lesz egy vetélkedő is, amely a színház történetével foglalkozik majd. Lesznek kurzusok, szakkörök, témanapok, tábor és különböző versenyek – sorolta nagyvonalakban az évad színház-pedagógiai programját a projekt vezetője.
Fandl Ferenc színész, a Szi-Vi egyik foglalkozásvezetője elmondta, a fő cél számára nem az, hogy beszoktassa a gyerekeket a színházba, sokkal inkább cél, hogy a fiatalok vegyék észre, hogy a színház jelen van a mindennapjaikban, s nem kell tőle félniük.
– Váljon természetessé a színház közelsége, világa. Elgondolkoztam rajta, hogy ha lett volna egy ilyen program akkor, amikor én középiskolás voltam, akkor biztosan hamarabb megtalálom az utam. A gyerekek szervezett formában találkoznak leginkább a színházzal, de azt kell elérnünk, hogy maguktól jusson eszükbe, hogy jöjjenek. Legyen egy értékrend, amit a helyén kezelnek. A tavalyi sorozat elindította ezt az utat. Ez generációs feladat – mondta Fandl Ferenc.
A színművész tavaly például tábort is vezetett. Kiemelte, sokat tanult a fiataloktól. Többek között azt, hogyan kell hozzájuk szólni, hogy nem elég csak beszélnie dolgokról. Mindezt úgy kell tennie, hogy a fiatalokat érdekelje, és értsék, amit mond.
– Fontos, hogy rájöjjenek arra is, hogy csoportban, együtt könnyebb valamit megvalósítani, mint egyedül. Erre az előző sorozat tábora a példa. Óriási dolog volt, amikor elkezdtek együtt létezni. Ez általános élettapasztalat is lehet számukra amellett, hogy közösséget építenek. A színház a legnagyobb társasjáték. Egyedül nem lehet színházat csinálni. Lehet, csak esélyes, hogy senkit sem érdekel – tette hozzá.
A másik foglalkozásvezető a tavalyihoz hasonlóan Lukács Ádám táncművész lesz, aki SziTus tapasztalatairól szólt. Mint mondta, könnyű dolga volt, hiszen a Szemere diákjaival dolgozott, akik egyébként is táncoltak. – Másképp, könnyebben fogadták tőlem, a balett teremben a dolgokat, mint egy osztályteremben, egy oktatótól esetleg – mondta.
A programban résztvevők számára kiemelt jelentőséget képvisel az elv, hogy játékosan neveljen. Megismertesse és megszerettesse a klasszikus és kortárs színházművészetet és drámairodalmat a város gyermekközösségeivel – a színházi nevelés eszközeivel ismertetni meg a diákokkal a művészet erejét.
Kiss J.
fotó: Mocsári L.
Kiss Csaba, a teátrum direktora egy másik eseményről is szólt. A Színházak éjszakája ugyanis egy, a fővárosból induló kezdeményezés, amelyhez ezúttal a miskolci nemzeti is csatlakozott, s különleges programot kínál.– A színház november 16-án este tíz órakor kinyitja kapuit. A Színházak éjszakája Miskolcon egy elemlámpa-party lesz. Ez azt jelenti, hogy sötét lesz az egész színházban. Az érdeklődők regisztrálhatnak és kapnak egy elemlámpát, amivel bejárhatják az épületet. A Kamara alatti bútorraktártól az ötödik emeleti mosodáig. Közel harminc helyszínen lesznek a színház művészei, akik fényérzékenyek lesznek. Akkor kezdik meg a produkciót, amikor megvilágítja őket az elemlámpa fénye – mondta a direktor, hozzátéve, hogy csoportokra osztva járják majd be az érdeklődők az épületet, egy-egy jelmezbe bújt színész vezetésével.
A különleges éjszakán instruálhatja majd a közönség a színészeket, de az igazgatói szobában, mint kiderült, lesz egy igazi dicséret és egy kiadós letolás is. – Körülbelül 200-300 emberre számítunk. A program körülbelül két órás. Zárásként mind, együtt elénekeljük a Kell egy hely című dalt. Jövőre pizsamapartit tervezünk – tette hozzá Kiss Csaba.
A Színházak éjszakáját a Szi-Vi programfolyam ismertetése követte. Körtvélyesi Zsóka projektvezető elmondta, 30 millió forintos támogatást nyert el az alapítvány, s a projektben közel 1900 gyerek vesz majd részt. Lesznek heti és havi rendszerességgel is programok. Folytatódik a tavaly nagy sikert elérő beavató színházi és tantermi előadások sorozata, mindemellett természetesen lesznek egyedi programok is.
– Ismerkedéssel kezdődik majd a program, de egészen mélyen elmélyülhetnek majd a fiatalok. A színészmesterség rejtelmeibe és a táncosok világába. A diákszínjátszó-verseny nagy siker volt. Ez idén Weöres Sándorhoz, majd jövő tavasszal Tasnádi Istvánhoz kapcsolódik. A versenyre 11 iskola jelentkezett már. Úttörő munka ez. A város napjához kapcsolódva lesz egy vetélkedő is, amely a színház történetével foglalkozik majd. Lesznek kurzusok, szakkörök, témanapok, tábor és különböző versenyek – sorolta nagyvonalakban az évad színház-pedagógiai programját a projekt vezetője.
Fandl Ferenc színész, a Szi-Vi egyik foglalkozásvezetője elmondta, a fő cél számára nem az, hogy beszoktassa a gyerekeket a színházba, sokkal inkább cél, hogy a fiatalok vegyék észre, hogy a színház jelen van a mindennapjaikban, s nem kell tőle félniük.– Váljon természetessé a színház közelsége, világa. Elgondolkoztam rajta, hogy ha lett volna egy ilyen program akkor, amikor én középiskolás voltam, akkor biztosan hamarabb megtalálom az utam. A gyerekek szervezett formában találkoznak leginkább a színházzal, de azt kell elérnünk, hogy maguktól jusson eszükbe, hogy jöjjenek. Legyen egy értékrend, amit a helyén kezelnek. A tavalyi sorozat elindította ezt az utat. Ez generációs feladat – mondta Fandl Ferenc.
A színművész tavaly például tábort is vezetett. Kiemelte, sokat tanult a fiataloktól. Többek között azt, hogyan kell hozzájuk szólni, hogy nem elég csak beszélnie dolgokról. Mindezt úgy kell tennie, hogy a fiatalokat érdekelje, és értsék, amit mond.
– Fontos, hogy rájöjjenek arra is, hogy csoportban, együtt könnyebb valamit megvalósítani, mint egyedül. Erre az előző sorozat tábora a példa. Óriási dolog volt, amikor elkezdtek együtt létezni. Ez általános élettapasztalat is lehet számukra amellett, hogy közösséget építenek. A színház a legnagyobb társasjáték. Egyedül nem lehet színházat csinálni. Lehet, csak esélyes, hogy senkit sem érdekel – tette hozzá.
A másik foglalkozásvezető a tavalyihoz hasonlóan Lukács Ádám táncművész lesz, aki SziTus tapasztalatairól szólt. Mint mondta, könnyű dolga volt, hiszen a Szemere diákjaival dolgozott, akik egyébként is táncoltak. – Másképp, könnyebben fogadták tőlem, a balett teremben a dolgokat, mint egy osztályteremben, egy oktatótól esetleg – mondta.A programban résztvevők számára kiemelt jelentőséget képvisel az elv, hogy játékosan neveljen. Megismertesse és megszerettesse a klasszikus és kortárs színházművészetet és drámairodalmat a város gyermekközösségeivel – a színházi nevelés eszközeivel ismertetni meg a diákokkal a művészet erejét.
Kiss J.
fotó: Mocsári L.