A kormány szerdán tárgyalja – és várhatóan elfogadja – a Nemzeti Vízstratégiát, ami meghatározza az elkövetkezendő évek vízügyi politikájának alaptételeit. Ez alapján készül majd a Kassai-program, aminek a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervvel összhangban kell lennie – mely terv szintén jelenleg készül.
Ezek a dokumentumok több szempontból is jelentősek, hiszen egyfelől számos vízzel kapcsolatos kérdést érintenek, másik oldalról pedig meghatározzák, hogy a 2014–20-as európai uniós pályázati időszakban milyen támogatásokat igényelhetnek majd a civil szervezetek.
Kiss József, a Holocén Természetvédelmi Egyesület elnöke példaként megemlítette, hogy ha a fenntartható vízhasználat nem lesz része a terveknek, akkor nem tudnak pályázni az Európai Uniónál azok, akik változtatni szeretnének a jelenlegi vízfogyasztási állapotokon.
– Míg 2010-ben óriási áradást okozott a Bódva folyó, addig 2012-ben egy része kiszáradt – utalt egy egészen konkrét problémára, amihez hasonlókat orvosolni szeretnének a szervezetek a támogatások segítségével.
A mai napon vélhetően elfogadott Nemzeti Vízstratégia előzetesen nyitott volt a társadalmi véleményezésre, azonban a végleges verziót csak annak jóváhagyása után ismeri meg a szakma – az esetlegesen figyelembe vett kiegészítésekkel együtt.
– Nekünk „csak” az a célunk, hogy jelenjenek meg a gondolataink a stratégiában – hangsúlyozta Kiss József arra utalva, hogy a programnak mindenki vízzel kapcsolatos érdekeit tartalmaznia kell.
Olyan kérdéseket taglalhat a Nemzeti Vízstratégia, mint a víz minősége vagy az azzal kapcsolatos árak meghatározása: mennyibe kerülhet az ivóvíz, illetve a szennyvíz kezelése, utóbbit kinek kell fedeznie – a szennyezőnek vagy a társadalomnak? Másik példaként Kiss József megemlítette, hogy az árvizek gyors lefolyásért az emberek is felelősek, hiszen olyan tényezők is befolyásolják, mint például az erdőültetés.
A szerdai konferencia előadásai így a vízgazdálkodás és a vízpolitika témái köré épültek. Az érdeklődök hallhattak a jelenleg készülő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervről, az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól pedig a WWF Magyarország egyik képviselője beszélt.
A Miskolci Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem képviselői jó, működő gyakorlatokról beszéltek, majd egy forrásvízkóstolóval egybekötött kötetlen beszélgetés zárta a konferenciát.
K. Cs.
Ezek a dokumentumok több szempontból is jelentősek, hiszen egyfelől számos vízzel kapcsolatos kérdést érintenek, másik oldalról pedig meghatározzák, hogy a 2014–20-as európai uniós pályázati időszakban milyen támogatásokat igényelhetnek majd a civil szervezetek.
Kiss József, a Holocén Természetvédelmi Egyesület elnöke példaként megemlítette, hogy ha a fenntartható vízhasználat nem lesz része a terveknek, akkor nem tudnak pályázni az Európai Uniónál azok, akik változtatni szeretnének a jelenlegi vízfogyasztási állapotokon.
– Míg 2010-ben óriási áradást okozott a Bódva folyó, addig 2012-ben egy része kiszáradt – utalt egy egészen konkrét problémára, amihez hasonlókat orvosolni szeretnének a szervezetek a támogatások segítségével.
A mai napon vélhetően elfogadott Nemzeti Vízstratégia előzetesen nyitott volt a társadalmi véleményezésre, azonban a végleges verziót csak annak jóváhagyása után ismeri meg a szakma – az esetlegesen figyelembe vett kiegészítésekkel együtt.
– Nekünk „csak” az a célunk, hogy jelenjenek meg a gondolataink a stratégiában – hangsúlyozta Kiss József arra utalva, hogy a programnak mindenki vízzel kapcsolatos érdekeit tartalmaznia kell.
Olyan kérdéseket taglalhat a Nemzeti Vízstratégia, mint a víz minősége vagy az azzal kapcsolatos árak meghatározása: mennyibe kerülhet az ivóvíz, illetve a szennyvíz kezelése, utóbbit kinek kell fedeznie – a szennyezőnek vagy a társadalomnak? Másik példaként Kiss József megemlítette, hogy az árvizek gyors lefolyásért az emberek is felelősek, hiszen olyan tényezők is befolyásolják, mint például az erdőültetés.
A szerdai konferencia előadásai így a vízgazdálkodás és a vízpolitika témái köré épültek. Az érdeklődök hallhattak a jelenleg készülő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervről, az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól pedig a WWF Magyarország egyik képviselője beszélt.
A Miskolci Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem képviselői jó, működő gyakorlatokról beszéltek, majd egy forrásvízkóstolóval egybekötött kötetlen beszélgetés zárta a konferenciát.
K. Cs.