Mintegy negyven ember vett részt csütörtök este a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Szabó Lőrinc Idegennyelvű Könyvtárába, hogy megtekinthesse a Görög Nemzetiségi Önkormányzat bemutatkozó estjét.
A görög nemzetiség tagjai és barátaik változatos programokon keresztül ismerhették meg a miskolci görögség múltját és jelenét.
Ondok Lászlóné, a Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 180 olyan ember él Miskolcon, aki görög nemzetiségűnek vallja magát – a második legnagyobb közösséget alkotva ezzel Magyarországon.
Helyi önkormányzatukat a Görög Polgárháború idején, 1948 és 1950 közötti szervezett menekülés során emigráltak és leszármazottjaik hozták létre 1995-ben.
Fő feladatuknak az anyanyelv ápolását, illetve a hagyományok, a kultúra, és az örökség megőrzését tekintik.
– A szívem megoszlik a görög és a magyar között, de nem szeretnék választani. Mindkettőt magaménak érzem – összegezte identitását Ondok Lászlóné.
A jelenlévők megtudhatták, hogy az örökség megőrzése érdekében több programot is szerveznek. Minden évben megünneplik többek között a törökök elleni 1821 és 1831 közötti szabadságharcot, és szerveznek családi napokat a Csanyikban.
Emellett 2008-ban szobrot állítottak a második görög diaszpórára emlékezve.
Az Óhazával is fenntartják a jó kapcsolatot: a gyerekek anyanyelvi táborban vesznek részt Görögországban, míg a nyugdíjasok csoportos nyaralásokra utaznak.
Szintén a nyelvápolást hivatott elősegíteni a miskolci nemzetiségi önkormányzat saját szervezésű tábora, ahol anyanyelvi tanár és kulturális programok erősítik 15-20 fiatal görög identitását minden évben.
Dobrossy István helytörténész személyes élményekkel kiegészített, történeti áttekintését adta a miskolci görögségnek.
Beszélt arról, hogy érintette meg ez egykori görög kereskedőházak látványa a főutcán, illetve, milyen volt a görög-katolikus temető regisztrálása egy honismereti táborral.
Elmondta, háromszáz évvel ezelőtt dupla annyi görög élt a megyében, mint ma – a helytörténész beszélt kidolgozott házaikról, életmódjukról, kiterjedt nemzetközi kapcsolataikról, s arról is, hogyan szállították szekéren a bort Angliába.
– Az asszimiláció elkerülhetetlen, de emlékük megmaradt. Egy népcsoport, aki velünk együtt törte az igát, nem tűnik el nyomtalanul – hangoztatta, majd példaként megemlítette, hogy a Pataki vezetéknév a Patakoszból ered, és a görög kereskedői szemlélet is köztünk él.
Az előadások után egy dokumentumfilm részleteit tekinthette meg a hallgatóság, majd a Pindosz együttes fiatal táncosai tartottak bemutatót görög táncokból.
Az estét gasztronómiai bemutató zárta, amikor is a nemzetiség konyhaművészetébe kóstolhattak bele a résztvevők, miközben kötetlenül beszélgethettek a miskolci görögség múltjáról, jelenéről, és jövőjéről.
Tóth Katalin, a könyvtár vezetője elmondta, az április óta tartó Népek és Kultúrák Miskolcon programsorozatnak a csütörtöki már a hatodik eseménye volt. Korábban bemutatkoztak a bolgárok, a lengyelek, a ruszinok, a cigányok, a szlovákok, december 9-én a Német Nemzetiségi Önkormányzat következik, majd a tervek szerint januárban egy közös gála zárja le az ismerkedések sorát.
– Minden nemzetiségnek van tárgyi, szellemi kultúrája, ami köztünk él. Azért indítottuk el a bemutatkozó esteket, hogy a miskolciak megismerhessék ezeket – mondta.
K. Cs.
A görög nemzetiség tagjai és barátaik változatos programokon keresztül ismerhették meg a miskolci görögség múltját és jelenét.
Ondok Lászlóné, a Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 180 olyan ember él Miskolcon, aki görög nemzetiségűnek vallja magát – a második legnagyobb közösséget alkotva ezzel Magyarországon.
Helyi önkormányzatukat a Görög Polgárháború idején, 1948 és 1950 közötti szervezett menekülés során emigráltak és leszármazottjaik hozták létre 1995-ben.
Fő feladatuknak az anyanyelv ápolását, illetve a hagyományok, a kultúra, és az örökség megőrzését tekintik.
– A szívem megoszlik a görög és a magyar között, de nem szeretnék választani. Mindkettőt magaménak érzem – összegezte identitását Ondok Lászlóné.
A jelenlévők megtudhatták, hogy az örökség megőrzése érdekében több programot is szerveznek. Minden évben megünneplik többek között a törökök elleni 1821 és 1831 közötti szabadságharcot, és szerveznek családi napokat a Csanyikban.
Emellett 2008-ban szobrot állítottak a második görög diaszpórára emlékezve.
Az Óhazával is fenntartják a jó kapcsolatot: a gyerekek anyanyelvi táborban vesznek részt Görögországban, míg a nyugdíjasok csoportos nyaralásokra utaznak.
Szintén a nyelvápolást hivatott elősegíteni a miskolci nemzetiségi önkormányzat saját szervezésű tábora, ahol anyanyelvi tanár és kulturális programok erősítik 15-20 fiatal görög identitását minden évben.
Dobrossy István helytörténész személyes élményekkel kiegészített, történeti áttekintését adta a miskolci görögségnek.
Beszélt arról, hogy érintette meg ez egykori görög kereskedőházak látványa a főutcán, illetve, milyen volt a görög-katolikus temető regisztrálása egy honismereti táborral.
Elmondta, háromszáz évvel ezelőtt dupla annyi görög élt a megyében, mint ma – a helytörténész beszélt kidolgozott házaikról, életmódjukról, kiterjedt nemzetközi kapcsolataikról, s arról is, hogyan szállították szekéren a bort Angliába.
– Az asszimiláció elkerülhetetlen, de emlékük megmaradt. Egy népcsoport, aki velünk együtt törte az igát, nem tűnik el nyomtalanul – hangoztatta, majd példaként megemlítette, hogy a Pataki vezetéknév a Patakoszból ered, és a görög kereskedői szemlélet is köztünk él.
Az előadások után egy dokumentumfilm részleteit tekinthette meg a hallgatóság, majd a Pindosz együttes fiatal táncosai tartottak bemutatót görög táncokból.
Az estét gasztronómiai bemutató zárta, amikor is a nemzetiség konyhaművészetébe kóstolhattak bele a résztvevők, miközben kötetlenül beszélgethettek a miskolci görögség múltjáról, jelenéről, és jövőjéről.
Tóth Katalin, a könyvtár vezetője elmondta, az április óta tartó Népek és Kultúrák Miskolcon programsorozatnak a csütörtöki már a hatodik eseménye volt. Korábban bemutatkoztak a bolgárok, a lengyelek, a ruszinok, a cigányok, a szlovákok, december 9-én a Német Nemzetiségi Önkormányzat következik, majd a tervek szerint januárban egy közös gála zárja le az ismerkedések sorát.
– Minden nemzetiségnek van tárgyi, szellemi kultúrája, ami köztünk él. Azért indítottuk el a bemutatkozó esteket, hogy a miskolciak megismerhessék ezeket – mondta.
K. Cs.