Az Európai Unió 2010-ben 14 kritikus elemet határozott meg – ritka földfémek, 
platinafémek, magnézium, indium, volfrám, germánium, gallium, stb. –, amit ma a high-tech ipar alkalmaz, s fontos az európai környezeti megoldásokban. Erre adtak be pályázatot, s indult kétéves projekt, kutatás, hogy milyen földtani potenciálja van Magyarországnak – ehhez csatlakozott a Miskolci Egyetem is.
Földessy János szakmai vezető elmondta, távlati fejlesztési projektről van szó, mely olyan elemekre terjed ki, amelyekről még alig tudnunk ma valamit, tehát mélyre kell ásni az adattárakban. A programban olyan kutatásokat végeznek, melyekből a fiatalok tudnak majd építkezni, a 2020-as, ’30-as években.
– Olyan elsődleges és másodlagos nyersanyagokat tervezünk megtalálni és kimutatni, amelyekre esetleg már meglévő technológiákkal és azok egyszerű adaptációjával át lehet állni. Ritka földek tekintetében vannak olyan részben bányászati meddőanyagok, melyeket eddig hulladékként kezeltünk, de nyersanyaggá lehet alakítani. Léteznek ugyanakkor olyan, korábban más célra termelt nyersanyagok is, melyeket „kifordítva”, a technológiai feldolgozások átalakításával ritka földércként is lehet használni. Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti és ásványi erőforrásokban gazdag, ott van például Rudabánya, de az egész Sajó-völgy bányavidék volt. Más alapon, más technológiával megújulhat a bányászat – összegzett a vezető.
A ritka földfémek minden, chip-vezérelt elektromos eszközben megtalálhatóak, azok nélkül szélturbina, vízerőmű, okostelefon vagy hibrid hajtású autó sem létezne, de például a látás- vagy hallásjavító implantátumokat is ezzel a technológiával gyártják, mondta el Gombkötő Imre projektmenedzser. A projekt keretében az archív, az 1970-es években ceruzával leírt adatokat számítógépes modellekkel újraértékelik, de azt is vizsgálják, LCD-televízióból vagy mobiltelefonból hogyan lehet költséghatékony, ugyanakkor környezetbarát módon kinyerni az indiumot.
A múlt héten helyi eredményről tudtak beszámolni az akadémián, melyek megalapozhatják az ásványvagyon-kutatás jövőjét, s olyan geofizikai módszertani fejlesztéseket, melyek ígéretesek a jövőre nézve. Less György egyetemi tanár a kutatásról készített egy tízkötetesre tervezett monográfiát, melyben részletesen ismerteti a kritikus elemeket és azok eddig ismert lelőhelyeit.
A kutatások arra szolgálnak, hogy az Európai Unió idővel függetlenedjen más országoktól – például Kínától –, és saját nyersanyaglelőhelyeket tárjon fel. A kétéves projekt 2014. október végén zárul.
minap.hu
platinafémek, magnézium, indium, volfrám, germánium, gallium, stb. –, amit ma a high-tech ipar alkalmaz, s fontos az európai környezeti megoldásokban. Erre adtak be pályázatot, s indult kétéves projekt, kutatás, hogy milyen földtani potenciálja van Magyarországnak – ehhez csatlakozott a Miskolci Egyetem is.Földessy János szakmai vezető elmondta, távlati fejlesztési projektről van szó, mely olyan elemekre terjed ki, amelyekről még alig tudnunk ma valamit, tehát mélyre kell ásni az adattárakban. A programban olyan kutatásokat végeznek, melyekből a fiatalok tudnak majd építkezni, a 2020-as, ’30-as években.
– Olyan elsődleges és másodlagos nyersanyagokat tervezünk megtalálni és kimutatni, amelyekre esetleg már meglévő technológiákkal és azok egyszerű adaptációjával át lehet állni. Ritka földek tekintetében vannak olyan részben bányászati meddőanyagok, melyeket eddig hulladékként kezeltünk, de nyersanyaggá lehet alakítani. Léteznek ugyanakkor olyan, korábban más célra termelt nyersanyagok is, melyeket „kifordítva”, a technológiai feldolgozások átalakításával ritka földércként is lehet használni. Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti és ásványi erőforrásokban gazdag, ott van például Rudabánya, de az egész Sajó-völgy bányavidék volt. Más alapon, más technológiával megújulhat a bányászat – összegzett a vezető.
A ritka földfémek minden, chip-vezérelt elektromos eszközben megtalálhatóak, azok nélkül szélturbina, vízerőmű, okostelefon vagy hibrid hajtású autó sem létezne, de például a látás- vagy hallásjavító implantátumokat is ezzel a technológiával gyártják, mondta el Gombkötő Imre projektmenedzser. A projekt keretében az archív, az 1970-es években ceruzával leírt adatokat számítógépes modellekkel újraértékelik, de azt is vizsgálják, LCD-televízióból vagy mobiltelefonból hogyan lehet költséghatékony, ugyanakkor környezetbarát módon kinyerni az indiumot.
A múlt héten helyi eredményről tudtak beszámolni az akadémián, melyek megalapozhatják az ásványvagyon-kutatás jövőjét, s olyan geofizikai módszertani fejlesztéseket, melyek ígéretesek a jövőre nézve. Less György egyetemi tanár a kutatásról készített egy tízkötetesre tervezett monográfiát, melyben részletesen ismerteti a kritikus elemeket és azok eddig ismert lelőhelyeit.
A kutatások arra szolgálnak, hogy az Európai Unió idővel függetlenedjen más országoktól – például Kínától –, és saját nyersanyaglelőhelyeket tárjon fel. A kétéves projekt 2014. október végén zárul.
minap.hu