Jelezte: szeretnék megszüntetni a közcélú kedvezményezettek esetében a pályáztatást, mint a projektkiválasztás rendszerét, és tovább egyszerűsítenék az eljárásrendeket. Emellett emelni kívánják a visszatérítendő források részarányát a vissza nem térítendőkkel szemben, vagyis több olyan konstrukció lesz, amely lényegében nulla százalékos hitelként értelmezhető. A helyettes államtitkár megerősítette, hogy a források 60 százalékát fordítják majd közvetlenül gazdaságfejlesztésre.
A 2014-2020-as időszak lényegi változásai között sorolta az új intézményrendszert. Eddig Magyarországon két típusú intézmény működött: 2004 és 2006 közötti teljes egészében az ágazati minisztériumokhoz rendelte az uniós források felhasználásának lehetőségét, amely így mindenféle központi koordinációt kihagyott; majd 2006-tól a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amely pedig az ágazati minisztériumoktól távolította el a fejlesztési források feletti rendelkezés jogát. 2014. január elsejével olyan intézményrendszer jön létre, amelyben mind a szakmapolitikai érdekek, mind a makrogazdasági szempontok érvényesülnek - mondta.
Szavai szerint „azok a minisztériumok, amelyek felelnek egy-egy terület fejlesztéseiért, azok megkapják a források feletti rendelkezési jogot is, a miniszterelnökség pedig azt garantálja, hogy ezekben a fejlesztési koncepciókban a makrogazdasági szempontok is maradéktalanul érvényesüljenek, és ezt egészíti ki a megyei önkormányzatoknak a forrásallokációban való szerepe".
Az unió elfogadta az egységes keretstratégiát, az „EU 2020-at”, Magyarország vállalásai pedig az új időszakban 2020-ig a kutatás-fejlesztés területén GDP-arányosan 1,8 százalékra emelni a mai 0,7-0,8 százalékkal szemben; az oktatás területén a korai iskolaelhagyók számát 10 százalékkal csökkenteni; közel félmillióval csökkenteni a ma statisztikai értelem hárommillió mélyszegénységben élők számát; a megújuló energiahordozók részarányát a jelenlegi 8 százalékos szintről 14,6 százalékosra emelni. A változások közé tartozik, hogy a jelenlegi 15 operatív program helyett 9 jelenik meg.
A 20 részből álló előadássorozat ötödik állomásán Marjay Gyula, a VOSZ Közép-Magyarországi Regionális Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy sikeres a Széchenyi kártya a vállalkozók körében. Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek mellett üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamat-politikáját, valamint a növekedési hitelprogramot. Az Útdíj Hitelprogrammal kapcsolatban többek között arra emlékeztetett, hogy a fuvarozók Európában sehol nem jutottak ilyen hitelkonstrukcióhoz.
Perlusz László, a VOSZ ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a Széchenyi kártya és a 2002-ben megalakított Kavosz Zrt., amelyet a Széchenyi Kártya Program koordinálására hozott létre a VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mérföldkő volt az idén 25 éves VOSZ számára. Mint fogalmazott, „az érdekegyeztetés egyedülálló üzleti modellje” jött létre.
Hozzátette: eddig mintegy 260 ezer igénylés érkezett be, s a Széchenyi Kártya Programot az unió is elismerte mint ajánlott modellt.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a kkv-k szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme, s az olcsó hitelek hatására megnőtt a beruházási kedv. Mint mondta, az érintettek 80 százaléka foglalkozik a beruházás gondolatával, s a kilencven százalékuk vállalna hitelfelvételt.
Mára a program keretein belül kihelyezett hitelek összege elérte az 1 250 milliárd forintot. A Széchenyi Kártya Program elemei egymásra épülnek, és akár egyidejűleg is felhasználhatók. A folyószámlahitel mellett elérhető a forgóeszközhitel, a beruházási hitel, az önerő kiegészítő hitel, a támogatást megelőlegező hitel és az Agrár Széchenyi Kártya - mondta a vezérigazgató.
MTI
A 2014-2020-as időszak lényegi változásai között sorolta az új intézményrendszert. Eddig Magyarországon két típusú intézmény működött: 2004 és 2006 közötti teljes egészében az ágazati minisztériumokhoz rendelte az uniós források felhasználásának lehetőségét, amely így mindenféle központi koordinációt kihagyott; majd 2006-tól a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amely pedig az ágazati minisztériumoktól távolította el a fejlesztési források feletti rendelkezés jogát. 2014. január elsejével olyan intézményrendszer jön létre, amelyben mind a szakmapolitikai érdekek, mind a makrogazdasági szempontok érvényesülnek - mondta.
Szavai szerint „azok a minisztériumok, amelyek felelnek egy-egy terület fejlesztéseiért, azok megkapják a források feletti rendelkezési jogot is, a miniszterelnökség pedig azt garantálja, hogy ezekben a fejlesztési koncepciókban a makrogazdasági szempontok is maradéktalanul érvényesüljenek, és ezt egészíti ki a megyei önkormányzatoknak a forrásallokációban való szerepe".
Az unió elfogadta az egységes keretstratégiát, az „EU 2020-at”, Magyarország vállalásai pedig az új időszakban 2020-ig a kutatás-fejlesztés területén GDP-arányosan 1,8 százalékra emelni a mai 0,7-0,8 százalékkal szemben; az oktatás területén a korai iskolaelhagyók számát 10 százalékkal csökkenteni; közel félmillióval csökkenteni a ma statisztikai értelem hárommillió mélyszegénységben élők számát; a megújuló energiahordozók részarányát a jelenlegi 8 százalékos szintről 14,6 százalékosra emelni. A változások közé tartozik, hogy a jelenlegi 15 operatív program helyett 9 jelenik meg.
A 20 részből álló előadássorozat ötödik állomásán Marjay Gyula, a VOSZ Közép-Magyarországi Regionális Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy sikeres a Széchenyi kártya a vállalkozók körében. Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek mellett üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamat-politikáját, valamint a növekedési hitelprogramot. Az Útdíj Hitelprogrammal kapcsolatban többek között arra emlékeztetett, hogy a fuvarozók Európában sehol nem jutottak ilyen hitelkonstrukcióhoz.
Perlusz László, a VOSZ ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a Széchenyi kártya és a 2002-ben megalakított Kavosz Zrt., amelyet a Széchenyi Kártya Program koordinálására hozott létre a VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mérföldkő volt az idén 25 éves VOSZ számára. Mint fogalmazott, „az érdekegyeztetés egyedülálló üzleti modellje” jött létre.
Hozzátette: eddig mintegy 260 ezer igénylés érkezett be, s a Széchenyi Kártya Programot az unió is elismerte mint ajánlott modellt.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a kkv-k szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme, s az olcsó hitelek hatására megnőtt a beruházási kedv. Mint mondta, az érintettek 80 százaléka foglalkozik a beruházás gondolatával, s a kilencven százalékuk vállalna hitelfelvételt.
Mára a program keretein belül kihelyezett hitelek összege elérte az 1 250 milliárd forintot. A Széchenyi Kártya Program elemei egymásra épülnek, és akár egyidejűleg is felhasználhatók. A folyószámlahitel mellett elérhető a forgóeszközhitel, a beruházási hitel, az önerő kiegészítő hitel, a támogatást megelőlegező hitel és az Agrár Széchenyi Kártya - mondta a vezérigazgató.
MTI