– „Miskolc és a kultúra nem létezhet egymás nélkül” – hangoztatta az ünnepélyes megnyitón Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Emlékeztetett, a mocsári ciprusok óriási szenzáció voltak 2007-ben, és a leletek megőrzése és bemutatása óriási kihívást jelentett, Miskolc azonban a problémát „óriási kreativitással és összefogással” oldotta meg.
Preview Image
– Miskolc mindent megtett annak érdekében, hogy élni tudjon a lehetőséggel, és ez sikerült is. Ma, amikor ez a kiállítás megnyílik, egy álom vált valóra, ugyanakkor ezzel együtt a Herman Ottó Múzeum egy fontos mérföldkőhöz érkezett, olyanhoz, mely a vidéki múzeumügy átfogó reformjának sikerét is jelenti mindannyiunk számára – tette hozzá Halász János.
A kultúráért felelős államtitkár kijelentette, a kormány a megyei konszolidáció a kulturális intézményrendszer átfogó átalakításával a közgyűjtemények területén megvalósította az elmúlt húsz évben elmaradt rendszerváltozást. Kijelentette, Miskolc felismerte a lehetőséget abban, hogy a város fenntartásába került a Herman Ottó Múzeum, „tisztában volt azzal, hogy a kultúra összetett, színes és változatos lehetőségrendszer számára és ebben a múzeum kivételes szerepet játszhat”.
Az államtitkár hozzátette, a múzeumok átvétele az önkormányzati szerepvállalás erősödésével is jár, melyhez azonban a kulturális kormányzat állami támogatásokkal és szakmai pályázatok segítségével segítséget biztosít, a Herman Ottó Múzeum például 10 millió forinttal több állami támogatást kap 2014-ben, mint idén. Mint mondta, a Pannon-tenger múzeumával „huszonegyedik századi turistalátványosság született, amely nemcsak tanít és szórakoztat, de követendő példát is ad, ugyanakkor bővíti a miskolci és a regionális kulturális palettát”. Halász János bejelentette azt is, hogy a múzeumszakmai támogatásból egy lezajlott pályázaton 14 millió forintot nyert a miskolci múzeum, így 2014-ben újabb attrakcióval, interaktív kiállításával rukkolhat elő, mely a magyar honfoglalás korát, kiemelten a térséghez kapcsolódó leletek közreadásával mutatja majd be.
„Múltra támaszkodva építjük a jövőt”
– Miskolc nem feléli múltját, hanem élni tud vele, a múltjára támaszkodva építi a jövőjét – ezt már Kriza Ákos, Miskolc polgármestere mondta, aki kijelentette, Miskolc két pillérre, a kultúra és az ipar fejlesztésére alapozza, s építi a jövőjét. Miskolc polgármestere köszönetet mondott mindazoknak a szakembereknek, akik az elmúlt években Miskolc kulturális értékeinek megmentéséért, azok fenntartásáért dolgoztak, mint mondta, a kultúrturizmus Miskolc számára kiemelt jelentőségű, hiszen évről évre rendkívül sok vendéget hoz Miskolcra.
Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója úgy forgalmazott, a Pannon-tenger Múzeum átadása a miskolci múzeumtörténet egy szakaszának lezárását kis jelenti. – A múzeum második emeleti képtára mellett immár egy új kiállítási térben a Kárpát-medence elmúlt 25 millió évét tudjuk bemutatni. Bízunk benne, hogy ezt a sort további gyűjtemények (néprajzi és régészeti) bemutatása követi és, hogy ebben a sorban ott lesz a papszeri öreg múzeumépületünk is, ahol a saját gyerekeink és a város vendégei számára méltó módon szeretnénk bemutatni a város történetét is – hangsúlyozta Pusztai Tamás. A múzeumigazgató köszönetet mondott minden korábbi és jelenlegi fenntartónak, hogy az elmúlt három év kalandos átalakulása során mindig lehetőség volt legfontosabb feladatként a fák megőrzésére.
Az eseményen jelen volt a város képviseletében – Kriza Ákos polgármesteren túl – Kiss Gábor, Pfliegler Péter és Zsiga Marcell alpolgármester, Csöbör Katalin és Sebestyén László országgyűlési képviselő, a múzeum munkatársai, támogatók, valamint a korábbi fenntartó megyei önkormányzat képviseletében Csiger Lajos alelnök, Kovács János jegyző, valamint Ódor Ferenc, aki 2007-ben a mocsári ciprusok felfedezésekor volt a megyei önkormányzat elnöke. A beszédeket követően a nemzeti színű szalag átvágásával Halász János, Csöbör Katalin, Kriza Ákos és Pusztai Tamás nyitották meg a Herman Ottó Múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tárát.
Mit rejt a Pannon-tenger?
Az új kiállítási térben – melyet Hably Lilla paleobotanikus, Kordos László paleontológus és Szaláll Sándor mineralógus mutatott be – a miocén kort mutatják be, azt a földtörténeti időszakot, amikor a ma Kárpát-medenceként ismert terület nagy része a földtani folyamatok révén elnyerte mai formáját.
Az Õserdei ösvényeken – A bükkábrányi mocsáriciprus-erdő és kora című állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás a Pannon-medence 17 millió éves történetét öleli fel. A 7 millió éves bükkábrányi mocsárciprusok mellett 20 millió éves ősállatok és ősnövények maradványait, az emberi evolúció kezdetét képviselő 10 millió éves rudabányai előember csontjait, a miocén korban keletkezett ásványok csaknem teljes arzenálját is megismerhetik a látogatók. A Pannon-medencei vulkánosság, a földmágnesesség és a leletkonzerválás interaktív bemutatói mellett egy teljesen önálló szárnyban tekinthetők meg a Kárpátok ásványai, amelynek darabjait Magyarország második legnagyobb ásványgyűjteményéből válogatták össze a kiállítás rendezői.
A rendszeres és időszaki programok lebonyolítását 80 fős konferencia-, 40 fős vetítő- és 15 fős szemináriumi terem, valamint külön múzeumpedagógiai foglalkoztató segíti. A beruházás mintegy 435 millió forintos európai uniós pályázatból készült el. Bővebb tudósítással hamarosan jelentkezünk!
