– A Takata miskolci jelenlétének fontosságát önmagában az elárulja, hogy a Mercedes magyarországi betelepülése óta ez a legnagyobb zöldmezős beruházás az országban – emelte ki Bihall Tamás, aki emlékeztetett rá: a cég képviselői a bejelentéskor is hangsúlyozták, hogy számítanak a helyi szaktudásra, és ez nemcsak az alkalmazott mérnökökre és szakképzett munkavállalókra vonatkozik, hanem a beszállítókra is.– Ebben lesz komoly feladata a kamarának. A japán cég gyorsan szeretné elkezdeni a termelést, így várhatóan a következő év elején tárgyalunk majd arról, milyen területen számítanak beszállítókra. A kamara feladata lesz, hogy információval lássa el a helyi kkv-kat, összehozza a lehetséges beszállítókat a Takatával, és ha szükség lesz rá, akkor a felkészülésüket is tudjuk támogatni, hiszen meg kell majd felelniük az igényeknek – mondta.
Az elnök fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy egy ilyen innovatív cég biztosan húzni fogja magával az oktatást, hiszen igényeket támaszt a képzéssel szemben. Az pedig fontos kamarai feladat lesz, hogy segítsék a szakképzést ezen elvárások kielégítésében. Ugyancsak pozitív hatással lehet a helyi vállalati kultúrára, hiszen az autóipari beszállítók magas szintű minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak, így a Takata a Bosch-sal együtt egyértelműen követendő példává válik sok helyi cég számára.
– Reméljük, több hasonló cég követi majd a Takatát, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egy ilyen cég megjelenése „étvágyat csinál”, pozitív példa lesz a befektetési helyszíneket keresőknek – tette hozzá Bihall Tamás. Kérdésünkre azt is elmondta, ugyan sok függ a termelés szerkezetétől, a gyár szándékaitól, de a gyakorlat alapján 10-15 beszállító céggel lehet számolni, ami a jelzett 1000 alkalmazotton túl legalább 500–1000 munkahelyre biztosít lehetőséget.
„Megszűnt, ami válságövezetté minősítette Miskolcot”
Az ipari átalakulás lényegében lezajlott Miskolcon, mondta a Takata betelepülése kapcsán Bod Péter Ákos, aki arról is beszélt, hogy fontos a munkahelyteremtés, emellett épül a térség imidzse, és remélhetjük, hogy később nagy hozzáadott értékű munkafolyamatokat is idetelepít a cég.– Az, hogy 68 millió eurós beruházást valósít meg a Takata, azt valószínűsíti, hogy nagyon komoly termelőbázis jön létre Miskolcon, aminek a térségre gyakorolt hatása is komoly lesz. A legfontosabb azonban, hogy munkahelyet teremt, méghozzá egy olyan időszakban és térségben, amely a foglalkoztatás terén lemaradt az uniós átlagtól – mondta érdeklődésünkre Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár.
Azt is hangsúlyozta, az elmúlt két évtized gazdaságfejlesztésébe illeszkedő fontos lépés ez. Hiszen a Takata megjelenése nem jelent vadonatúj kultúrát itt, de nagy mértékben erősíti a modern ipart egy olyan térségben, ami évtizedeken keresztül próbálta átalakítani iparstruktúráját. Az ipari átalakulás lényegében lezajlott, Miskolcnak megszűnt az a jellege, ami válságövezetté minősítette, fogalmazott Bod Péter Ákos.
A neves közgazdász arról is beszélt, mi az álma az iparpolitikusnak és egyetemi embernek.
– A Takatával kapcsolatos hírekben gyakran megjelenik a Miskolci Egyetem is, hiszen a javuló infrastruktúra mellett az egyetem szellemi kapacitása is előnyt jelent a városnak. Jelentős feladat a szakemberek megfelelő képzése, és bízhatunk abban, hogy középvezetői szinten is merítenek majd a helyben elérhető tehetségekből. Az igazán nagy eredmény azonban az lenne, ha megjelenne itt az általuk inspirált anyagkutatás, formatervezés. Ez természetesen hosszú és bonyolult folyamat, láttuk más beruházásoknál. De egy iparpolitikusnak és egyetemi embernek az az álma, hogy az egyetem műszaki és közgazdasági kapacitásait is igénybe vegyék. Ha betelepült, és jól érzi magát itt a cég, és a termelés is jól alakul, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy nagy hozzáadott értékű munkafolyamatokat is ide hozzon.
Bod Péter Ákos a nagybefektető megjelenésének egyéb hatásairól kérdésünkre elmondta, hogy a cégek egy idő után áttekintik beszerzési stratégiájukat, és azután általában növekszik abban a hazai hányad. De más hatásuk is van.
– Egy fontos szereplő megjelenésének nagy marketingértéke van, felkerül a terület a modern technológiai térképre. Azt gondolom, hogy a Takata betelepülésének a munkahelyteremtés mellett az imidzsteremtő hatása is erős, ami segíthet a folyamatban lévő tárgyalások előre vitelében, hiszen a térség, a város iránt mások is érdeklődnek.
„Jelentős kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások”
A kormány kiemelt fejlesztési térségnek nyilvánította Miskolcot és térségét, ami azt jelenti, hogy jelentős támogatásokra számíthat a régió. Az Európai Unió 2014 és 2020 között mintegy 7300 milliárd forintot folyósíthat a strukturális és a kohéziós alapból Magyarországnak, mely összegből 700 milliárd forint a kutatás, a fejlesztés és az innováció elősegítését fogja szolgálni.– A kiemelt fejlesztési térségek fő súlypontja a kutatás, a fejlesztés és az innováció elősegítése a jelenlévő nagyvállalatokkal együttműködve. Ez magába foglalja még az egyetemekkel való tudományos-kutatási kapcsolatot, a beszállítói fejlesztéseket, és a szakképzést is – nyilatkozta még korábban Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára.
Az államtitkár a napokban egy kérdés kapcsán a Parlamentben így fogalmazott: Miskolc a siker kapujában áll, és ennek a Takata-beruházás csak egyik eleme. Szerinte számos példa van rá, hogy egy nagy beruházás rövid idő alatt képes egy térséget átformálni, modernizálni, példaként Győrt és Kecskemétet említette.
Fizikai munkás, mérnök, közgazdász, minőségellenőr…
Nagymértékben javítja Miskolc és vonzáskörzete foglalkoztatási helyzetét a japán multinacionális cég miskolci beruházása és fejlesztése, emelte ki Lórántné Orosz Edit, a kormányhivatal munkaügyi központjának vezetője.A cég várhatóan 2014 októberében kezdi meg termelését, és az 1000 fős foglalkoztatotti létszámot 2015-ig kívánja elérni.
– A létszámot várhatóan a cég folyamatos bővítésével, fokozatosan töltik fel, melyben a Munkaügyi Központ és a Miskolci Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége közreműködik – mondta.
Megtudtuk, az előzetes befektetői tárgyalás során a cég képviselői felmérték Miskolc és vonzáskörzete álláskeresőinek számát, statisztikai jellemzőit. Elsősorban szakképzett és szakképzetlen fizikai munkás, adminisztratív/szellemi dolgozó, mérnök, közgazdász, minőségellenőr, technikus, műszaki vezető szakképzettséggel rendelkezők vonatkozásában vizsgálták az álláskeresők összetételét.
A siker: folyamat
Folyamatos munka kellett az eredményhez – ez derült ki Vécsi Györgynek, a Miskolc Holding igazgatósági elnökének szavaiból.– Először a feltételeit kell megteremteni annak, hogy egy befektető Miskolcra települjön – mondta érdeklődésünkre Vécsi György. – Egybefüggő és közművesített zöldmezős iparterületet kellett létrehozni, a Miskolc Holding Zrt. ezért pályázott a város déli határában lévő 62,5 hektár nagyságú Déli Ipari Park infrastrukturális fejlesztésére – mondta el az előzményekről Vécsi György.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan tárgyalásokat folytattak, de szükséges volt a kormány támogatása is, amely nemrég kiemelt fejlesztési központtá nyilvánította Miskolcot és térségét, ezzel felgyorsítva a folyamatot, hangsúlyozta Vécsi György.
– Ezt követően is többszereplős, összehangolt tárgyalássorozatokkal jutunk el 2014 októberéig, amikor a jelenlegi ütemezési terv szerint a gyártás is elkezdődhet. E mellett más befektetőkkel is tárgyalunk, de a Takata megkülönböztetett figyelmet kap részünkről - nyilatkozta a Miskolc Holding Zrt. igazgatóságának elnöke.
minap.hu