Istvánffy Gyula etnográfus születésének 150. évfordulója alkalmából A honismeret és a helytörténet tanítása – helytörténeti tankönyvek, munkafüzetek alcímmel rendeztek konferenciát pénteken, a Herman Ottó Múzeum legújabb kiállítóhelyén, a Pannon-tenger Múzeumban.
A szakmai összejövetelt a Honismereti Szövetség és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület szervezte. Ahogyan a szakmai előadásokat megelőzően Debreczeni-Droppán Béla, a szövetség elnöke elmondta, egyre több fiatal vándorol ki külföldre, ennek, mint kiemelte, több oka is lehet, de a várostörténet, a honismeret segítheti a lokális kötöttséget, hiszen, ha a fiatalok megismerik városuk, hazájuk értékeit, nehezebben mondanak le azokról.
– Fontos, hogy gyermekkorban megismerkedjenek a honismerettel, várostörténettel a gyerekek. Nagy öröm, hogy egyre szélesebb körben gondolják ezt így, s ugyan még vannak nehézségek, de egyre nagyobb jelentőséggel bír, nagyobb hangsúlyt kap ez. Az út tehát jó – mondta a szövetség elnöke, majd kitért arra is, hogy a Honismereti Szövetség több mint két évtizede küzd azért, hogy az iskolákban legyen honismereti oktatás.
Debreczeni-Droppán Béla kiemelte, hogy Miskolc és a megye tevékenysége figyelemre méltó, hiszen itt komoly műhelymunka folyik az ügy érdekében, s komoly eredmények is születtek. Az elnök szólt arról is, hogy minden évben rendeznek egy konferenciát a témában. „Tapasztalatainkat osztjuk meg, s megvitatjuk, hogyan lehetne jobban, hatékonyabban végezni a munkánkat. Emellett bemutatunk egy tankönyvcsomagot is, amelyről előadásban is szót ejtünk.”
A honismeret, várostörténet fontossága Miskolcon nem a konferenciával egy időben jelent meg. Kiss Gábor alpolgármester elmondta, a város számára alapvető fontossággal bír a lokálpatriotizmus. Mint kiemelte, ezt az érzést kell erősíteni, s az iskolákban már szakkörök is elindultak.
– A tény mellett azonban az eszköz is fontos. A száraz tananyag helyett az élmény alapú ismeretnek kell előtérbe kerülni, s ebben a múzeumnak nagy szerepe van – tette hozzá, majd szólt a digitális háttér biztosításáról, s a digitális közösségi program hasznosságáról is, de elmondta, digitális foglalkoztatással kapcsolatban is tesznek lépéseket. Az oktatással kapcsolatban kitért az elmúlt évbeli paradigmaváltásra, a honismeret, várostörténet ismeretének fontosságára.
A Herman Ottó Múzeum fenntartói változásáról Pusztai Tamás, a múzeum igazgatója is szót ejtett. Elmondta, hogy a szakemberek, a gondozott gyűjtemények megmaradtak, ám az év elején történt egy változás, miszerint minden múzeum oda tartozik, amelyik városban van. Pusztai Tamás elárulta, 14 évesen részt vett egy honismereti táborban, majd a mozgalom segítségével mélyre áshatta magát a témában, s ez mostani szakmájának alapjává vált. Mint kiemelte, az iskola az iskola, a múzeum pedig múzeum.
– Nem szabad a múzeumot iskolává változtatni. Nekünk több lehetőségünk van megfogni a gyerekeket. A 16. században sikerült elérni, hogy a Bibliát mindenki lefordíthatta saját nyelvére. Vagyis az emberekhez, a gyerekekhez olyan nyelven kell szólni, amelyet megértenek. Létezik olyan múzeum, ami a látogató nyelvén beszél. Ilyen például a Pannon-tenger Múzeum, de a papszeri épületünkben a várostörténeti tárlat is – hangsúlyozta Pusztai Tamás.
A szakmai konferencia nyitányaként Titkos Sándorné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Szövetség elnöke tartott előadást, melyben Istvánffy Gyulára emlékezett születésének 150. évfordulója alkalmából, majd a helytörténet tanításának jelentősége került szóba Gyulai Éva, miskolci egyetemi intézményvezető előadásában, de Papp Zsolt, a Diósgyőri Gimnázium igazgatóhelyettese a város Helytörténeti Oktatási Koncepciójáról is szólt.
Bemutatták emellett a honismereti-helytörténeti tankönyvcsaládot, s Szolyák Péter muzeológus segítségével a résztvevők megismerhették a Herman Ottó Múzeum új épületét is. A konferencia második szekciójában pedig Tóth Arnold, a múzeum igazgatóhelyettese ismertette a múzeumok szerepét a helytörténeti-honismereti oktatás tanításában, végül egy helytörténeti bemutató órát láthattak a jelenlévők.
Kiss J.
fotó: Juhász Á.
A szakmai összejövetelt a Honismereti Szövetség és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület szervezte. Ahogyan a szakmai előadásokat megelőzően Debreczeni-Droppán Béla, a szövetség elnöke elmondta, egyre több fiatal vándorol ki külföldre, ennek, mint kiemelte, több oka is lehet, de a várostörténet, a honismeret segítheti a lokális kötöttséget, hiszen, ha a fiatalok megismerik városuk, hazájuk értékeit, nehezebben mondanak le azokról.
– Fontos, hogy gyermekkorban megismerkedjenek a honismerettel, várostörténettel a gyerekek. Nagy öröm, hogy egyre szélesebb körben gondolják ezt így, s ugyan még vannak nehézségek, de egyre nagyobb jelentőséggel bír, nagyobb hangsúlyt kap ez. Az út tehát jó – mondta a szövetség elnöke, majd kitért arra is, hogy a Honismereti Szövetség több mint két évtizede küzd azért, hogy az iskolákban legyen honismereti oktatás.
Debreczeni-Droppán Béla kiemelte, hogy Miskolc és a megye tevékenysége figyelemre méltó, hiszen itt komoly műhelymunka folyik az ügy érdekében, s komoly eredmények is születtek. Az elnök szólt arról is, hogy minden évben rendeznek egy konferenciát a témában. „Tapasztalatainkat osztjuk meg, s megvitatjuk, hogyan lehetne jobban, hatékonyabban végezni a munkánkat. Emellett bemutatunk egy tankönyvcsomagot is, amelyről előadásban is szót ejtünk.”
A honismeret, várostörténet fontossága Miskolcon nem a konferenciával egy időben jelent meg. Kiss Gábor alpolgármester elmondta, a város számára alapvető fontossággal bír a lokálpatriotizmus. Mint kiemelte, ezt az érzést kell erősíteni, s az iskolákban már szakkörök is elindultak.
– A tény mellett azonban az eszköz is fontos. A száraz tananyag helyett az élmény alapú ismeretnek kell előtérbe kerülni, s ebben a múzeumnak nagy szerepe van – tette hozzá, majd szólt a digitális háttér biztosításáról, s a digitális közösségi program hasznosságáról is, de elmondta, digitális foglalkoztatással kapcsolatban is tesznek lépéseket. Az oktatással kapcsolatban kitért az elmúlt évbeli paradigmaváltásra, a honismeret, várostörténet ismeretének fontosságára.
A Herman Ottó Múzeum fenntartói változásáról Pusztai Tamás, a múzeum igazgatója is szót ejtett. Elmondta, hogy a szakemberek, a gondozott gyűjtemények megmaradtak, ám az év elején történt egy változás, miszerint minden múzeum oda tartozik, amelyik városban van. Pusztai Tamás elárulta, 14 évesen részt vett egy honismereti táborban, majd a mozgalom segítségével mélyre áshatta magát a témában, s ez mostani szakmájának alapjává vált. Mint kiemelte, az iskola az iskola, a múzeum pedig múzeum.
– Nem szabad a múzeumot iskolává változtatni. Nekünk több lehetőségünk van megfogni a gyerekeket. A 16. században sikerült elérni, hogy a Bibliát mindenki lefordíthatta saját nyelvére. Vagyis az emberekhez, a gyerekekhez olyan nyelven kell szólni, amelyet megértenek. Létezik olyan múzeum, ami a látogató nyelvén beszél. Ilyen például a Pannon-tenger Múzeum, de a papszeri épületünkben a várostörténeti tárlat is – hangsúlyozta Pusztai Tamás.
A szakmai konferencia nyitányaként Titkos Sándorné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Szövetség elnöke tartott előadást, melyben Istvánffy Gyulára emlékezett születésének 150. évfordulója alkalmából, majd a helytörténet tanításának jelentősége került szóba Gyulai Éva, miskolci egyetemi intézményvezető előadásában, de Papp Zsolt, a Diósgyőri Gimnázium igazgatóhelyettese a város Helytörténeti Oktatási Koncepciójáról is szólt.
Bemutatták emellett a honismereti-helytörténeti tankönyvcsaládot, s Szolyák Péter muzeológus segítségével a résztvevők megismerhették a Herman Ottó Múzeum új épületét is. A konferencia második szekciójában pedig Tóth Arnold, a múzeum igazgatóhelyettese ismertette a múzeumok szerepét a helytörténeti-honismereti oktatás tanításában, végül egy helytörténeti bemutató órát láthattak a jelenlévők.
Kiss J.
fotó: Juhász Á.