A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fontos feladatának tekinti a területfejlesztés sajátos eszközei között, hogy újrafogalmazza a megyében lévő, mintegy 150-200 évre való szénvagyon hasznosítását. A klaszterben az együttműködő partnerek külön-külön és együtt is érdekeltek, hogy a szénhez kapcsolódó valamennyi szakpolitika sajátosság eszközrendszerével segítse ennek a fontos ásványkincsünknek a revitalizálását. A bányászati klaszter megalakításával tovább tudják erősíteni az energetikai szektorhoz kapcsolódó döntéshozók, a vállalkozások, kutatóhelyek és oktatási intézmények együttműködését is.
Az aláírás előtt Riz Gábor, a megyei közgyűlés elnökhelyettese arról beszélt, hogy a bányászat sokáig meghatározó volt az ország keleti csücskének életében. Jelenleg csupán két állandó és két időszaki felszíni bányaművelés folyik, a szakemberek lassan kikopnak és annak is hosszú ideje már, hogy újakat képeztek volna. A középszintű képzés ugyanis gyakorlatilag eltűnt, vájárokat képeznek még Farkaslyukon és a Miskolci Egyetemen maradtak meg a bányászmérnöki képzés alapjai. Egy olyan ágazat jövőjét kell újragondolni, amely illeszkedik az ország stratégiai céljai közé. A megyének ígéretes szénvagyona van, arra várnak, hogy a eljöjjön az a pillanat, amikor ezt megéri majd kibányászni, az elnökhelyettes szerint ez már közel van.
Sokszor elhangzott az utóbbi években az a kérdés, hogy van-e a hazai bányászatnak jövője és nagyon sok ezzel kapcsolatban a kétkedő, mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. A kormány azon az állásponton van, hogy Magyarország az energiaellátás és a függetlenség miatt sem mondhat le a szénbányászatról. A cél az energiafüggőség oldása, az energiaellátás biztosítása, mindez megfizethető áron, hangsúlyozta az államtitkát. De a vegyipar szempontjából is stratégiai szerepe lehet a szénnek, nem véletlen, hogy Orbán Viktor japán tárgyalásán ez szóba került, és hamarosan japán szakemberek érkezhetnek hazánkba ezzel kapcsolatban. Emellett Fónagy János azt is hangsúlyozta, hogy minden munkahely, amelyet a bányászat teremthet meghatározóan fontos.
A Miskolci Egyetem készen áll az oktatásra és a kutatásra, jelentette ki Torma András, az universitas rektora. A földtudományi képzésben csak szélesedet a tudás, amit a bányászatnál is használhatnak a mérnökök, a szakemberképzés tehát adott lehet.
Ezt követően írták alá a megállapodást a klaszter alapítói: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Miskolci Egyetem, a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége, és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület.
H. I.
Fotó: Juhász Á.
Az aláírás előtt Riz Gábor, a megyei közgyűlés elnökhelyettese arról beszélt, hogy a bányászat sokáig meghatározó volt az ország keleti csücskének életében. Jelenleg csupán két állandó és két időszaki felszíni bányaművelés folyik, a szakemberek lassan kikopnak és annak is hosszú ideje már, hogy újakat képeztek volna. A középszintű képzés ugyanis gyakorlatilag eltűnt, vájárokat képeznek még Farkaslyukon és a Miskolci Egyetemen maradtak meg a bányászmérnöki képzés alapjai. Egy olyan ágazat jövőjét kell újragondolni, amely illeszkedik az ország stratégiai céljai közé. A megyének ígéretes szénvagyona van, arra várnak, hogy a eljöjjön az a pillanat, amikor ezt megéri majd kibányászni, az elnökhelyettes szerint ez már közel van.
Sokszor elhangzott az utóbbi években az a kérdés, hogy van-e a hazai bányászatnak jövője és nagyon sok ezzel kapcsolatban a kétkedő, mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. A kormány azon az állásponton van, hogy Magyarország az energiaellátás és a függetlenség miatt sem mondhat le a szénbányászatról. A cél az energiafüggőség oldása, az energiaellátás biztosítása, mindez megfizethető áron, hangsúlyozta az államtitkát. De a vegyipar szempontjából is stratégiai szerepe lehet a szénnek, nem véletlen, hogy Orbán Viktor japán tárgyalásán ez szóba került, és hamarosan japán szakemberek érkezhetnek hazánkba ezzel kapcsolatban. Emellett Fónagy János azt is hangsúlyozta, hogy minden munkahely, amelyet a bányászat teremthet meghatározóan fontos.
A Miskolci Egyetem készen áll az oktatásra és a kutatásra, jelentette ki Torma András, az universitas rektora. A földtudományi képzésben csak szélesedet a tudás, amit a bányászatnál is használhatnak a mérnökök, a szakemberképzés tehát adott lehet.
Ezt követően írták alá a megállapodást a klaszter alapítói: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Miskolci Egyetem, a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége, és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület.
H. I.
Fotó: Juhász Á.