Preview Image
Háromféle dátum él a köztudatban a Kelet Irodalmi Alkotócsoport megalapításáról. Az alkotócsoport egykori tagjai, a „keletesek” kedden délután az elmúlt négy évtizedet idézték fel, s mint elhangzott, ugyan nem működik jelenleg a csoport, de hivatalosan soha sem szűnt meg.
Papp Ferenc, a kulturális osztály vezetője, egykori Kelet-tag elmondta, hogy az összejövetel célja elsősorban az értékelés, de már önmagában az érték, hogy a találkozó létrejött.
– Érték az, hogy itt vagyunk, érték az, hogy volt Kelet, s, hogy olvasók is eljöttek – mondta, felidézve azt az alkalmat, amikor 34 évvel ezelőtt megszervezte első Kelet találkozóját.
Mint mondta, a ’80-as évek elején nagy szó volt, hogy írót, költőt élőben láthattak az emberek. Papp Ferenc örömét fejezte ki, hogy részese lehetett a körnek. Kiemelte, már negyven évvel ezelőtt tudták, hogy az irodalmat közel kell vinni az emberekhez, s ma ez hiányzik.
– Ma nem megy helybe az irodalom. Kimaradt egy-két lépcsőfok. A gyerekek áhítattal figyelték az alkotókat, s figyelnék most is, a mostani fiatalok, ha találkoznának velük. A Keletre figyeltek, számon tartották. Megtűrték. Meghatottság nélkül nehéz megszólalni. Kívánom, hogy mindannyiunknak sikerüljön helyén kezelni a 4 évtizedet – tette hozzá a kulturális osztály vezetője.
Az ünnepi összejövetelen Cs. Varga István irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Békési Gábor irodalomtörténész, Karosi Imre, a Kódex Könyvkiadótól és Borkúti László, a Bíbor Könyvkiadótól idézte fel emlékeit, élményeit, s szó esett az elmúlt negyven év mellett a jelenkori irodalom állapota mellett arról, is, hogy egy újabb antológia is készül.
– Nehéz feladat erről a 40 évről beszélni. Igyekeztem mindig külső szemmel tekinteni Miskolcra, habár az otthonom. A táj soproni szívemhez nőtt. Az elmúlt időszakról csak dióhéjban, sőt mogyoróhéjban lehet csak szólni. A böjt 40 napos, de a 40 es szám a pusztai vándorlással is összefügg. A Kelet negyven éve történeti időhöz közelít. Egy csoport állt itt elő negyven éve, életművek jöttek itt létre. A szép szó tisztelete pedig megmaradt – mondta Cs. Varga István, aki felidézte a nem túl távoli múltban elhunyt Cseh Károly személyét, s szólt Furmann Imréről is többek között.
Az irodalomtörténész Békési Gábor arról beszélt, hogy 2010-ben a Kelet dokumentáció a múzeumba került. Az intézmény pedig jó gazdája az anyagnak, s jól gazdálkodik vele. Kiemelte, a Keletről sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy nem volt hatással.
– Gyönyörűen, tisztán indult a kezdeményezés. Az, hogy milyen nyomokat hagyott rajta az idő, már nem az ő hibája – mondta, s kiemelte, fiatal kora okán csak olvasmányélményei vannak a Keletről.
Az emlékezést elmélyültebbé, személyesebbé tette Karosi Imre és Borkúti László visszaemlékezése is, majd az alkotók olvastak fel műveikből, osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel.
K. J.
Fotó: Mocsári L.