Mind tervezői és mind kivitelezői fővárosi mérnökök és mesterek voltak. Az egyemeletes, a tér hangulatát meghatározó reprezentatív épületet 1948-ig használta a Kamara. Közgyűjteményi vagy közintézményi funkciója, szerepe azóta is változatlan. Először a megyei könyvtár működött benne, majd 1973–1981 között a Herman Ottó Múzeum Igazgatósága. Ezt követően ismét fővárosi mérnök (Cifka Anna) tervezett rá tetőtér-beépítést s belső térátalakítást. Így nyílt meg 1984. március 20-án a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága.
(Dobrossy István szövege, Sáfrány Gy. József képeslapja, Mocsári László fotója)