Az iskolák állami fenntartásba kerülésével párhuzamosan alakultak meg a városokban a közintézmény működtető társaságok, hiszen az intézmények működtetése önkormányzati feladat maradt. A Miskolci Közintézmény Működtető Központ (MKMK) a karbantartási munkák mellett a konyhák üzemeltetését, a főzést is végzi.
Az általános és középiskolákban, illetve kollégiumokban 19 főző és több, mint félszáz tálalókonyha van, melyekben napi 16-18 ezer adag étel készül, de az ebéd mellett az iskolákba tízórait és uzsonnát, a kollégiumokba pedig reggelit és vacsorát is készítenek.
Idényjellegű, többszereplős étlapok készülnek, az élelmezés vezetők két leves és három másodikból választhatnak, mondja Zsóka Roland, a Miskolci Közintézmény Működtető Központ élelmezési igazgatója. Törekszenek a változatosságra az étlapok összeállításánál, új ételek is felkerülnek rendszeresen, de persze az is vezérlő szempont, hogy olyan ételről legyen szó, amit a gyerek szeretnek, és szívesen megesznek. Persze a szabályokra és előírásokra is figyelni kell, amelyek például előírják, hogy mennyi zöldség, vagy éppen szénhidrát kerülhet, kerüljön a heti menübe.
A békésben elindult Minta menza programot Miskolcon is elindították partnerségben a nemzeti gasztronómiai szövetséggel és az ÁNTSZ-el. A program részeként bizonyos egységes szempontrendszereket be kell tartani, hogy a megfelelő célokat elérjék. Ilyen, hogy egészségesebben és változatosabban főzzenek a konyhákon, vagy, hogy visszavezessenek olyan alapanyagokat és ételeket, amelyek valamiért kiestek a közétkeztetésből. Zsóka Roland azt mondja, az évek, évtizedek során kicsit beszűkült a rendszer, ezt frissíteni kell, hogy ne ugyanazok az ételek forogjanak az étlapokon. A Minta menza program pedig pontosan azt célozza meg, hogy megújuljanak az étlapok, javuljon az étkezési kultúra. Utóbbi érdekében például Miskolcon kicsorbulásmentes tányérokat vásároltak.
De preferálni kell a helyben termelt alapanyagokat is és itt jön képbe a Miskolci Agrokultúra Kft. is, mellyel az MKMK szoros kapcsolatban van. Az intézményi konyhákba pedig ennek köszönhetően bekerült például a szürke marha, amelyet az agrokultúra tenyészt. Mint Zsóka Roland mondja, a marhahúst nem használják alapvetően a közétkeztetésben, nincs kultúrája. Ennek a legfőbb oka, hogy a marhahúst sokáig kell főzni, amiben szerepet játszik, hogy a vágóállatok általában már nem fiatalok.
Miskolcon azonban más a helyzet, szabadon tartott szürke marhákról van szó, amelyek gyógyfüveket is legelnek, nem zsíros a húsuk, nem idős állatok van szó. Folyamatos az ellátás a jó minőségű húsból, amely a két önkormányzati tulajdonú cég között nagyon kedvező áron cserél gazdát, így az élelmezési vezető azt mondja, különösen megéri vásárolni és használni. Mivel helyben termelt, így ellenőrzött minőségről van szó, ami igaz a zöldségekre is, amelyek a fóliasátrak megépülte után már ebben a tanévben nagy mennyiségben fognak bekerülni az agrokultúrától az MKMK konyháiba.
Szintén bekerültek az intézményi konyhákba a Miskolczi Kolbász termékek, amelyet rendszeresen írnak az étlapra.
Zsóka Roland azt mondja, prémium kategóriás termékről van szó, ami zöldfűszeres, így a kalcium tartalma miatt a gyerekeknek különösen jó. Ezeket a termékeket nagyon széles körben fel lehet használni a konyhákon – a többi kolbászféleséghez hasonlóan – akár uzsonnára, tízóraira, vagy ebédhez. A füstölt miskolci kolbász lila hagymával, friss kenyérrel kitűnő csemege akár reggelire is, megfőzve pedig ideális feltét rakott krumplihoz, babfőzelékhez. A sütőkolbász 160 fokon nyolc percig sütve az ideális, ez is ajánlott főzelékféléhez, illetve gyakorlatilag a Miskolczi Ínyenc sütőkolbászhoz hoztak létre egy paradicsomos, tésztás, bazsalikomos köretet.
H. I.
Az általános és középiskolákban, illetve kollégiumokban 19 főző és több, mint félszáz tálalókonyha van, melyekben napi 16-18 ezer adag étel készül, de az ebéd mellett az iskolákba tízórait és uzsonnát, a kollégiumokba pedig reggelit és vacsorát is készítenek.
Idényjellegű, többszereplős étlapok készülnek, az élelmezés vezetők két leves és három másodikból választhatnak, mondja Zsóka Roland, a Miskolci Közintézmény Működtető Központ élelmezési igazgatója. Törekszenek a változatosságra az étlapok összeállításánál, új ételek is felkerülnek rendszeresen, de persze az is vezérlő szempont, hogy olyan ételről legyen szó, amit a gyerek szeretnek, és szívesen megesznek. Persze a szabályokra és előírásokra is figyelni kell, amelyek például előírják, hogy mennyi zöldség, vagy éppen szénhidrát kerülhet, kerüljön a heti menübe. A békésben elindult Minta menza programot Miskolcon is elindították partnerségben a nemzeti gasztronómiai szövetséggel és az ÁNTSZ-el. A program részeként bizonyos egységes szempontrendszereket be kell tartani, hogy a megfelelő célokat elérjék. Ilyen, hogy egészségesebben és változatosabban főzzenek a konyhákon, vagy, hogy visszavezessenek olyan alapanyagokat és ételeket, amelyek valamiért kiestek a közétkeztetésből. Zsóka Roland azt mondja, az évek, évtizedek során kicsit beszűkült a rendszer, ezt frissíteni kell, hogy ne ugyanazok az ételek forogjanak az étlapokon. A Minta menza program pedig pontosan azt célozza meg, hogy megújuljanak az étlapok, javuljon az étkezési kultúra. Utóbbi érdekében például Miskolcon kicsorbulásmentes tányérokat vásároltak.
De preferálni kell a helyben termelt alapanyagokat is és itt jön képbe a Miskolci Agrokultúra Kft. is, mellyel az MKMK szoros kapcsolatban van. Az intézményi konyhákba pedig ennek köszönhetően bekerült például a szürke marha, amelyet az agrokultúra tenyészt. Mint Zsóka Roland mondja, a marhahúst nem használják alapvetően a közétkeztetésben, nincs kultúrája. Ennek a legfőbb oka, hogy a marhahúst sokáig kell főzni, amiben szerepet játszik, hogy a vágóállatok általában már nem fiatalok.
Miskolcon azonban más a helyzet, szabadon tartott szürke marhákról van szó, amelyek gyógyfüveket is legelnek, nem zsíros a húsuk, nem idős állatok van szó. Folyamatos az ellátás a jó minőségű húsból, amely a két önkormányzati tulajdonú cég között nagyon kedvező áron cserél gazdát, így az élelmezési vezető azt mondja, különösen megéri vásárolni és használni. Mivel helyben termelt, így ellenőrzött minőségről van szó, ami igaz a zöldségekre is, amelyek a fóliasátrak megépülte után már ebben a tanévben nagy mennyiségben fognak bekerülni az agrokultúrától az MKMK konyháiba.
Szintén bekerültek az intézményi konyhákba a Miskolczi Kolbász termékek, amelyet rendszeresen írnak az étlapra.
Zsóka Roland azt mondja, prémium kategóriás termékről van szó, ami zöldfűszeres, így a kalcium tartalma miatt a gyerekeknek különösen jó. Ezeket a termékeket nagyon széles körben fel lehet használni a konyhákon – a többi kolbászféleséghez hasonlóan – akár uzsonnára, tízóraira, vagy ebédhez. A füstölt miskolci kolbász lila hagymával, friss kenyérrel kitűnő csemege akár reggelire is, megfőzve pedig ideális feltét rakott krumplihoz, babfőzelékhez. A sütőkolbász 160 fokon nyolc percig sütve az ideális, ez is ajánlott főzelékféléhez, illetve gyakorlatilag a Miskolczi Ínyenc sütőkolbászhoz hoztak létre egy paradicsomos, tésztás, bazsalikomos köretet.
H. I.