Oláh Miklós 21 évet élt. A forradalom idején beállt nemzetőrnek. Október 27-én társaival együtt akadályozta meg, hogy a tanácsháza előtti téren megverjenek egy olyan személyt, akit a tömeg ávósnak nevezett. December 10-én részt vett azon a békés tűntetésen is, amely a Tizeshonvéd utcai laktanya előtt volt. Bejutottak az udvarra, tárgyalni akartak Oprendek Sándor parancsnokkal, de fegyverrel kiszorították őket a helységből, s ekkor egy golyó halálosan megsebesítette az őrnagyot.
Oláh Miklósnál és egy társánál pisztoly volt, de ők – elmondásuk szerint – a levegőbe lőttek. A vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy volt-e harmadik személynél is pisztoly. Oláh Miklóst letartóztatták, elítélték, majd 1957. április 12-én kivégezték.

A Szabó Sándor önkormányzati képviselő kiadásában és Jeney Edit szerkesztésében megjelent könyv törzsanyagát az a visszaemlékezés adja, amely Oláh Miklós édesanyja írt, fia halálát követően. A hétfőn, a sajtó számára bemutatott, pénteken azonban a nagyközönséggel is megismertetendő könyv kiegészül más ’56-os eseményekkel is.
Szabó Sándor a kötet ismertetésekor elmondta, a Lévay József Közművelődési Egyesület fennállásának 90. évfordulója is alkalmat adott a füzetkötet újra megjelentetésének.
– A kis könyv törzsanyaga Oláh Miklós édesanyjának visszaemlékezése, de kiegészült más ’56-os híradásokkal is. A kötet címe Miklós utolsó szavait idézi. Olyan többletinformációkat is tartalmaz, amelyek a diákok számára kiemelten hasznosak lehetnek abban, hogy az igazságot részletesebben megismerjék ’56-al kapcsolatban – mondta. A kötet szerkesztője, Jeney Edit pedig kitért arra, hogy a megjelenésnek a tűntetés évfordulója is apropót szolgáltatott.
Mint kiemelte, nincs arra bizonyíték, hogy Oláh Miklós találata gyilkolt volt. A vizsgálat ugyanis nem volt teljes körű.
– Mikor kivégezték, mindenki, aki ismerte, tudta, hogy ártatlan, hősnek tartották. Aki elolvassa a könyvet, azt minden bizonnyal megérinti majd. Egy történelmi korszakot alulnézetből is láthatunk, és megérinti az embert az, hogy hogyan dolgozhatták föl a feldolgozhatatlant – tette hozzá.

A bemutatón jelen volt Oláh Miklós egyetlen élő rokona, testvére is. Takács Tiborné Oláh Judit elmesélte, hogy a rendszerváltás után édesapja még megélte, hogy rehabilitálják a fiát, s az ítéletet semmissé tették.
– A Zsolcai kapuban emléktábla őrzi a testvérem nevét. Halála után vitézzé avatták, Kiskunmajsán pedig, az ’56-os múzeummal szemben egy kápolna tégláit ’56-osok nevei díszítik, a testvérem neve is ott van. A Terror Háza Múzeumban is kitették a képét. Jól eső érzés, hogy mindig voltak, akik tettek érte, hogy fennmaradjon a neve. Én vagyok már az egyetlen élő rokona, így kötelességem ápolni az emlékét – sorolta, de kitért arra is, hogy testvére sírját védetté akarta nyilváníttatni, de azt mondták, hogy ’56 még nem volt olyan régen, és forduljon az önkormányzati képviselőhöz.
– Szabó Sándor nagyon kedves volt, azt ígérte, hogy ha egy mód van rá, megoldják a védetté nyilvánítást. A testvérem arra a helyre kerül a köztudatban, ahol a helye van – tette hozzá.
Kiss József történész levéltáros szólt az országos tűntetés miskolci eseményeiről, s kitért arra is, hogy egy harci esemény során nem nevezhető gyilkosnak az, aki a hazájáért öl, ha Oláh Miklós esetleg halálos lövést adott volna le, ami nem bizonyított.
Oláh Miklós szülőházára idén emléktábla került az önkormányzati képviselőnek köszönhetően, a kötetet pedig kedden délután az egyházkerületi székház nagytermében.
Kiss J.
Fotó: F. Kaderják Cs.
Oláh Miklósnál és egy társánál pisztoly volt, de ők – elmondásuk szerint – a levegőbe lőttek. A vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy volt-e harmadik személynél is pisztoly. Oláh Miklóst letartóztatták, elítélték, majd 1957. április 12-én kivégezték.

A Szabó Sándor önkormányzati képviselő kiadásában és Jeney Edit szerkesztésében megjelent könyv törzsanyagát az a visszaemlékezés adja, amely Oláh Miklós édesanyja írt, fia halálát követően. A hétfőn, a sajtó számára bemutatott, pénteken azonban a nagyközönséggel is megismertetendő könyv kiegészül más ’56-os eseményekkel is.
Szabó Sándor a kötet ismertetésekor elmondta, a Lévay József Közművelődési Egyesület fennállásának 90. évfordulója is alkalmat adott a füzetkötet újra megjelentetésének.
– A kis könyv törzsanyaga Oláh Miklós édesanyjának visszaemlékezése, de kiegészült más ’56-os híradásokkal is. A kötet címe Miklós utolsó szavait idézi. Olyan többletinformációkat is tartalmaz, amelyek a diákok számára kiemelten hasznosak lehetnek abban, hogy az igazságot részletesebben megismerjék ’56-al kapcsolatban – mondta. A kötet szerkesztője, Jeney Edit pedig kitért arra, hogy a megjelenésnek a tűntetés évfordulója is apropót szolgáltatott.
Mint kiemelte, nincs arra bizonyíték, hogy Oláh Miklós találata gyilkolt volt. A vizsgálat ugyanis nem volt teljes körű.
– Mikor kivégezték, mindenki, aki ismerte, tudta, hogy ártatlan, hősnek tartották. Aki elolvassa a könyvet, azt minden bizonnyal megérinti majd. Egy történelmi korszakot alulnézetből is láthatunk, és megérinti az embert az, hogy hogyan dolgozhatták föl a feldolgozhatatlant – tette hozzá.

A bemutatón jelen volt Oláh Miklós egyetlen élő rokona, testvére is. Takács Tiborné Oláh Judit elmesélte, hogy a rendszerváltás után édesapja még megélte, hogy rehabilitálják a fiát, s az ítéletet semmissé tették.
– A Zsolcai kapuban emléktábla őrzi a testvérem nevét. Halála után vitézzé avatták, Kiskunmajsán pedig, az ’56-os múzeummal szemben egy kápolna tégláit ’56-osok nevei díszítik, a testvérem neve is ott van. A Terror Háza Múzeumban is kitették a képét. Jól eső érzés, hogy mindig voltak, akik tettek érte, hogy fennmaradjon a neve. Én vagyok már az egyetlen élő rokona, így kötelességem ápolni az emlékét – sorolta, de kitért arra is, hogy testvére sírját védetté akarta nyilváníttatni, de azt mondták, hogy ’56 még nem volt olyan régen, és forduljon az önkormányzati képviselőhöz.
– Szabó Sándor nagyon kedves volt, azt ígérte, hogy ha egy mód van rá, megoldják a védetté nyilvánítást. A testvérem arra a helyre kerül a köztudatban, ahol a helye van – tette hozzá.
Kiss József történész levéltáros szólt az országos tűntetés miskolci eseményeiről, s kitért arra is, hogy egy harci esemény során nem nevezhető gyilkosnak az, aki a hazájáért öl, ha Oláh Miklós esetleg halálos lövést adott volna le, ami nem bizonyított.
Oláh Miklós szülőházára idén emléktábla került az önkormányzati képviselőnek köszönhetően, a kötetet pedig kedden délután az egyházkerületi székház nagytermében.
Kiss J.
Fotó: F. Kaderják Cs.