A hagyományosan az aktuális évet lezáró Múzeumi nap hétfőn reggel a papszeri kiállítási épületben kezdődött, ahol Gáspár Mihály (1890–1970) múzeumőr tiszteletére avattak emléktáblát a Múzeumi Pantheonban. Pusztai Tamás igazgató elmondta, ez az a fal, melyen a múzeum életében kiemelt jelentőségű személyiségek kapnak emléktáblát. – Ebben az évben szerencsére nincs halottunk, ugyanakkor úgy gondoltuk, hogy a közösség számára is fontos megemlékezni azokról a kollégákról, akik már évtizedekkel ezelőtt meghaltak. Így esett a választás Gáspár Mihályra, aki 48 éven át dolgozott a múzeumban – mondta Pusztai Tamás.
Gáspár Mihály 1920–1968 között volt a miskolci múzeum őre, altisztje, tárlatvezetője, könyvtárosa, nyugdíjasként gondnoka Leszih Andor igazgató és Megay Géza muzeológus-restaurátor mellett. – Úgy volt ő múzeumőr, hogy kiállításokat épített, megmutatta azokat, könyvtárakat gondozott, segített Megay Gézának restaurálni, tehát más volt ő, mint amit ma jelent az, hogy múzeumőr – mondta Pusztai Tamás.
Sály Antalné Gáspár Borbála, Gáspár Mihály lánya köszönetet mondott, hogy majd ötven év után is emlékeznek apjára, és emléktáblát kapott. – Nehéz megszólalni és beszélni róla, mert ilyenkor feltolulnak az emlékek. Jó érzés, és nagyon megható, hogy elfogadják az ő gondos, alapos, becsületes munkáját – mondta Gáspár Borbála.
Az idei múzeumi nap ezt követően az intézmény Görgey úti épületében folytatódott, egészen pontosan annak új épületében, a Pannon-tenger Múzeum konferenciatermében. Papp Ferenc, a kulturális és idegenforgalmi osztály vezetője a díjak átadását megelőzően úgy fogalmazott, a Herman Ottó Múzeum kihívásokkal teli évet tudhat maga mögött, azonban az akadályokat sikerrel vette.
– Csak nemrég történt, hogy átvették a városi feladatokat, és a megyeieket részben le kellett választaniuk, vagy említhetném a Miskolci Galéria és tagintézményeinek átvételét, és csak néhány hete nyílt meg a Pannon-tenger Múzeum. Ez mind-mind olyan szakmai és lelki kihívás volt, melyeknek a kollektíva maradéktalanul és kiválóan megfelelt – hangsúlyozta Papp Ferenc.
Kiss Gábor alpolgármester köszöntőjében értékelte a fenntartóváltás óta eltelt időszakot, de szólt a jövőben a múzeumra és a fenntartó önkormányzatra váró feladatokról. – Úgy gondolom, a Herman Ottó Múzeum nagyon jó úton, hosszú időre kidolgozott stratégia mentén indult el. A Pannon-tenger Múzeum átadásával olyan emblematikus fejlődés zárult le, mely ismét rivaldafénybe helyezte az intézményt. A feladat most az, hogy olyan komplex kiállítás-együttest hozzanak itt létre a munkatársak, mellyel minél több embert, minél több korosztályból tudnak múzeumlátogatóvá tenni – mondta az alpolgármester.
Hozzátette, mindehhez jó alap lehet a város által átvenni kívánt Kárpát-medence népviseleteiből című tárlat, ezzel a néprajzi gyűjteménnyel kiegészítve igazi kuriózum lehet a múzeum anyaga. Az alpolgármester szólt a papszeri kiállítási tér felújításáról is, mint mondta, Miskolc egyik emblematikus épületének megújítására a 2014-2020 közötti új uniós költségvetési időszakban nyílhat lehetőség.
Preview Image
– Összességében elmondható, egy olyan éven van túl a Herman Ottó Múzeum, melyet az intézmény történetében később mindenképp jelentős időszakként fognak majd meghatározni. Én azt kívánom, hogy valósítsák meg elképzeléseiket és még sok olyan attrakciót mutathassunk be itt, mely határon belülről és túlról is sok látogatót vonz Miskolcra – mondta Kiss Gábor, majd adták át a múzeum díjait.
Az Éva nevű, Tóth Lajos mecénás által alapított életműdíjat idén Dárius Ga¹aj, a Kassai Múzeum munkatársa, valamint Koós Judit régész, a Herman Ottó Múzeum munkatársa érdemelte ki.
Pro Museo-díjjal Dobrik Istvánt, a Miskolci Galéria korábbi igazgatóját, Antalné Szeredi Éva személyzeti előadót és Szolyák Pétert, a Földtörténeti és Természetrajzi Tár vezetőjét ismerték el.
A Viga Gyula által alapított, fiatal kutatóknak szánt elismerést, a Főkolompos-díjat pedig a hagyományok szerint az előző évben díjazott Barsi Csaba adta át Csengeri Piroska régésznek.
A díjátadót követően a lassan hátunk mögött hagyott esztendőt értékelte Pusztai Tamás igazgató valamint Kákóczki András és Tóth Arnold igazgatóhelyettes, majd a program szakmai része következett: Simon László Római érmek B.-A.-Z. megyében, Seres Tamás Hagyományos festői technikák és modern anyagok – önarckép jelentősebb munkáim tükrében, Fehér Béla pedig A parádsasvárit felfedezése címmel tartott előadást.
