A jogegységi határozat rendelkező része kimondta többek között, hogy a devizahitel önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, és az az adós viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A hétfőn közzétett teljes határozat indoklása kitér arra, hogy a devizahitelek elterjedésekor jogszabály nem határozta meg a devizaalapú kölcsön fogalmát, az arra vonatkozó szabályok a teljes hiteldíjmutatóról (THM) szóló 1997-es rendeletből voltak kiolvashatók. "A jogszabályok igen következetlen megnevezéseket használtak a konstrukció elnevezésére, és az egyes jogszabályok részben eltérő módon definiálták a devizaalapú kölcsönt."
Az indoklás rögzíti, hogy "a devizaalapú kölcsön mögött - figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra - devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás, lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben" - olvasható a határozatban.
A határozat rögzíti, hogy az érvénytelenségi ok fennálltát mindig a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni. A szerződéskötés után bekövetkezett változásokat - így például az árfolyamnak az adósokra rendkívül kedvezőtlen változását - az érvénytelenségi okok vizsgálatakor nem lehet figyelembe venni.
MTI
A hétfőn közzétett teljes határozat indoklása kitér arra, hogy a devizahitelek elterjedésekor jogszabály nem határozta meg a devizaalapú kölcsön fogalmát, az arra vonatkozó szabályok a teljes hiteldíjmutatóról (THM) szóló 1997-es rendeletből voltak kiolvashatók. "A jogszabályok igen következetlen megnevezéseket használtak a konstrukció elnevezésére, és az egyes jogszabályok részben eltérő módon definiálták a devizaalapú kölcsönt."
Az indoklás rögzíti, hogy "a devizaalapú kölcsön mögött - figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra - devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás, lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben" - olvasható a határozatban.
A határozat rögzíti, hogy az érvénytelenségi ok fennálltát mindig a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni. A szerződéskötés után bekövetkezett változásokat - így például az árfolyamnak az adósokra rendkívül kedvezőtlen változását - az érvénytelenségi okok vizsgálatakor nem lehet figyelembe venni.
MTI