A forralt bor esetében a legelső tévhit talán, hogy rossz, olcsó borból is lehet csodálatos ízű forralt bort készíteni – természetesen nem feltétlenül „illik” a 12 puttonyos tokaji aszúnkat lábasba önteni, de azért azt hasznos tudni, hogy a rossz bor a töménytelen fűszermennyiség után sem lesz jobb.
A bor tehát nem feltétlenül kell, hogy a legdrágább családi ereklye legyen, de azért válasszunk minőséget, már ha jó forralt bort szeretnénk készíteni magunknak. A másik fontos összetevő a fűszer. Ma már ezzel sem kell sokat bajlódnunk, bármelyik nagy élelmiszerboltban kapható forralt bor fűszerkeverék. A „csináld magad” dolgok hívei azonban jó ha tudják, a tökéletesnek ítélt forralt bor fűszerei a következők: kardamom, szegfűszeg, csillagánizs, citromfűgyökér, fahéjrúd.
A szakácszsenik, mint mondjuk Gordon Ramsay ezeket a hozzávalókat egy saját készítésű szövetbe csavarja, de ez sem szükséges hozzá, csak akkor a végén jól le kell szűrni a nedűt. Szóval a fűszereket bele is tehetjük a felmelegített borba. Narancsot hámozunk, cikkelyekre vágjuk és az edénybe ezek héja is belemegy. Ezután következik még egy teáskanál barna cukor és Gordon trükkje: pár teáskanálnyi tartósított gyömbér.
Amikor mindez megvan, akkor öt percig melegítjük a bort, de nem forraljuk, mert annak nincs túl sok értelme, hiszen az alkohol eltűnik belőle. A profi séf receptje szerint ráadásként diókat, mogyorót, mandulát pirítunk, megsózzuk, és őrölt cayenne borsot (helyettesíthetjük szimpla csiliporral) és pirospaprikát is szórunk rá. A diókat felmelegítjük, és végül egy kis friss rozmaringot is szórunk rájuk. Ezt a pikáns rágcsálnivalót ehetjük az ital mellé.
Az sem marad lélekmelegítő nélkül, aki éppen nem „boros”, hiszen a csokoládé is fogyasztható forró, folyékony formában, s persze kevésbé „igényes” ital, mint a forralt bor.
A forró csoki titka meglepő módon nem a csoki – az igazából ízlés és pénztárca kérdése, milyen csokoládéból készül az ital, de a lényeg, hogy csokoládét használjunk. A titok tehát nem az elengedhetetlen alapanyag, hanem az, hogy botmixerrel kell elkészíteni, mert kézi habverővel soha nem érjük el azt a krémes, habos csokit, amit szeretnénk. Az összetevők között az étcsokoládé mellett találunk még tejet, tejszínt, cukrot, ízlés szerint, habár állítólag nem szokás tenni bele. Kell még hozzá őrölt szerecsendió és szegfűszeg, szintén őrölt, némi reszelt narancshéj, narancs illóolaj, őrölt chili – bár ez is ízlés kérdése – és nem árt a végterméknek egy evőkanál barackpálinka sem.
Felforraljuk a tejet, majd elzárjuk alatta a tűzhelyet, és belepakoljuk az apróra tördelt csokoládét és az egyéb hozzávalókat, majd botmixerrel jól összedolgozzuk az egészet. Végül bögrébe töltjük, és tálaljuk.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.
A bor tehát nem feltétlenül kell, hogy a legdrágább családi ereklye legyen, de azért válasszunk minőséget, már ha jó forralt bort szeretnénk készíteni magunknak. A másik fontos összetevő a fűszer. Ma már ezzel sem kell sokat bajlódnunk, bármelyik nagy élelmiszerboltban kapható forralt bor fűszerkeverék. A „csináld magad” dolgok hívei azonban jó ha tudják, a tökéletesnek ítélt forralt bor fűszerei a következők: kardamom, szegfűszeg, csillagánizs, citromfűgyökér, fahéjrúd.
A szakácszsenik, mint mondjuk Gordon Ramsay ezeket a hozzávalókat egy saját készítésű szövetbe csavarja, de ez sem szükséges hozzá, csak akkor a végén jól le kell szűrni a nedűt. Szóval a fűszereket bele is tehetjük a felmelegített borba. Narancsot hámozunk, cikkelyekre vágjuk és az edénybe ezek héja is belemegy. Ezután következik még egy teáskanál barna cukor és Gordon trükkje: pár teáskanálnyi tartósított gyömbér.
Amikor mindez megvan, akkor öt percig melegítjük a bort, de nem forraljuk, mert annak nincs túl sok értelme, hiszen az alkohol eltűnik belőle. A profi séf receptje szerint ráadásként diókat, mogyorót, mandulát pirítunk, megsózzuk, és őrölt cayenne borsot (helyettesíthetjük szimpla csiliporral) és pirospaprikát is szórunk rá. A diókat felmelegítjük, és végül egy kis friss rozmaringot is szórunk rájuk. Ezt a pikáns rágcsálnivalót ehetjük az ital mellé.
Az sem marad lélekmelegítő nélkül, aki éppen nem „boros”, hiszen a csokoládé is fogyasztható forró, folyékony formában, s persze kevésbé „igényes” ital, mint a forralt bor.
A forró csoki titka meglepő módon nem a csoki – az igazából ízlés és pénztárca kérdése, milyen csokoládéból készül az ital, de a lényeg, hogy csokoládét használjunk. A titok tehát nem az elengedhetetlen alapanyag, hanem az, hogy botmixerrel kell elkészíteni, mert kézi habverővel soha nem érjük el azt a krémes, habos csokit, amit szeretnénk. Az összetevők között az étcsokoládé mellett találunk még tejet, tejszínt, cukrot, ízlés szerint, habár állítólag nem szokás tenni bele. Kell még hozzá őrölt szerecsendió és szegfűszeg, szintén őrölt, némi reszelt narancshéj, narancs illóolaj, őrölt chili – bár ez is ízlés kérdése – és nem árt a végterméknek egy evőkanál barackpálinka sem.
Felforraljuk a tejet, majd elzárjuk alatta a tűzhelyet, és belepakoljuk az apróra tördelt csokoládét és az egyéb hozzávalókat, majd botmixerrel jól összedolgozzuk az egészet. Végül bögrébe töltjük, és tálaljuk.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.