– A 2013-as év kapcsán megállapíthatjuk: hosszú idő után először ledobhattuk magunkról a válság terheit. Magyarországon, a megyében és Miskolcon egyaránt javultak a gazdasági mutatók – emelte ki Bihall Tamás. Hozzátette, szintén bizakodásra ad okot, hogy 2014-re az Európai Unió egésze, és a hazánk szempontjából rendkívül fontos gazdasági partner, Németország kapcsán is gazdasági növekedést prognosztizáltak a szakemberek.
A gazdasági mutatókkal kapcsolatban az elnök kiemelte azt is: Magyarországhoz hasonlóan a megyében is hosszú idő után először növekedett a fogyasztás – a kereskedelem bővülése pedig a gazdaság élénkítésére is jó hatással lesz, állapította meg Bihall Tamás. Hozzátette, a keleti nyitás politikája Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára is új lehetőségeket teremt. Az iparkamara elnöke itt ragadta meg az alkalmat, hogy bejelentse: jövő héten csütörtökön öt ázsiai ország – Indonézia, Thaiföld, Malajzia, Vietnám és a Fülöp-szigetek – nagykövete látogat Miskolcra, ami jó alkalmat kínál a gazdasági kapcsolatok erősítésére. A delegációt a város és a megye vezetői fogadják.
Kriza Ákos polgármester elmondta, a 2013-as esztendő „az átbillenés éve volt”. Kiemelte, a munkanélküliségi adatok évek óta egyre javulnak, 2010. és 2013. viszonylatában mintegy 25 százalékos csökkenést értek el a munkanélküliek számában. Míg 2010-ben mintegy 12 ezer munkanélküli volt Miskolcon, addig 2013-ra ez a szám 9 ezer alá csökkent. „Gyakorlatilag a 2000-es évek eleje óta nem volt ilyen alacsony szinten ez a szám”, hangsúlyozta Kriza Ákos.
Miskolc polgármestere hozzátette, az iparűzési adóból befolyt bevételek is a foglalkoztatás bővülését igazolják: tavaly 1 milliárd forinttal – tehát bő 15 százalékkal – nőtt Miskolc iparűzési adóbevétele. Döntően a nagyvállalati és a kisvállalati szektor befizetései növekedtek, a közepes méretű vállalatoknál ez a növekmény még nem jelent meg.
– A 2014-es év feladata az lesz, hogy a nagyipari beruházók beszállítói körét helyi vállalkozásokkal bővíteni tudjuk – emelte ki. A polgármester szólt a Takata cég Miskolcra településéről is. Kiemelte, ezzel „bővülni fog az autóipari klaszterünk is”, ami további beruházásokat eredményezhet. „Egyértelmű, hogy a megye és Miskolc a fejlesztések fókuszpontjába került”, hangsúlyozta végül Kriza Ákos.
Lukács Irén, a megyei kormányhivatal főigazgatója a 2013-as esztendővel kapcsolatban úgy fogalmazott: „rendkívül munkás év volt”. Kiemelte, a megye mind a 16 járási hivatala „bizonyította, hogy maradéktalanul eleget tudnak tenni” a rájuk ruházott feladatoknak. A főigazgató hangsúlyozta, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megtalálták a megyét, de a kis- és középvállalkozások is sokat lendítettek a gazdaság növekedésén.
Riz Gábor országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke a megyei önkormányzat megváltozott feladatköréről szólt. Mint mondta, a korábbi intézmény-fenntartói szerepkörből a területfejlesztés feladatát kapták meg. Kiemelte, a 2014-20. közötti időszakban erre a feladatra mintegy 50+30 milliárd forint áll rendelkezésre.
Preview Image
Jármai Károly, a Miskolci Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese az önkormányzattal, minden kutatással és oktatással foglalkozó vállalkozással, intézménnyel, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamarával ápolt egyre szorosabb kapcsolatról szólt, melyet a jövőben is fenn kívánnak tartani. A rektorhelyettes beszélt a duális képzés fontosságáról is.
A köszöntőket követően pezsgővel koccintva köszöntötték egymást a találkozó résztvevői, köztük Csöbör Katalin és Sebestyén László országgyűlési képviselő, Kiss Gábor, Pfliegler Péter és Zsiga Marcell alpolgármester, Bogyay Ferenc rendőr ezredes, városi rendőrkapitány, valamint a megyei kormányhivatal munkatársai és a városi cégek vezetői is.
Kujan I.
fotó: Mocsári L.