Ugrás a tartalomra

Januári melegrekordok dőltek meg

Létrehozva
Több mint 2 Celsius fokkal dőlt meg a január 5-ére vonatkozó melegrekord vasárnap Kaposváron. Mint magunk is tapasztaljuk, Miskolcon és környékén is már jó ideje több fokkal melegebb van az év ezen időszakához képest, 5-10 fok között alakul általában a nappali hőmérséklet.
A vasárnap hajnali órák hőmérséklete enyhének bizonyult, egy-két magasabban fekvő hely kivételével 3, 10 fokig hűlt le a levegő. Az erre a napra vonatkozó legmagasabb minimum-rekordot eddig a tavaly (2013) Sopronban mért 8,0 fok tartotta. Azonban a Dunántúlon, az Országos Meteorológiai Szolgálat több mérőállomásán ennél magasabb minimumokat regisztráltak. Így az Iklódbördőcén mért 10,4 fok több mint két fokkal haladja meg a korábbi rekordot. Ezen kívül további 8 mérőállomáson mértek 8,0 fokot elérő vagy meghaladó minimumot (Bátaapáti 8,0 fok; Szombathely 8,1 fok; Nemeskisfalud 8,3 fok; Nagykanizsa 8,5 fok; Pécs 8,9 fok; Pápa 9,2 fok; Kisbárapáti 9,6 fok; Kaposvár 9,9 fok).

melegrekord_140106ml_9.jpg

Egy hidegfront előtt vasárnap dél felől meleg levegő érkezett a Kárpát-medence fölé, és annak ellenére, hogy felhős volt az ég, megdőlt a nappali melegrekord is – tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat. A langyos, tavaszi idő tehát nap közben is folytatódott. Eddig január 5-én 13,8 Celsius fok volt az abszolút rekordhőmérséklet, amit 2005-ben Szentgotthárdon, illetve 1919-ben Túrkevén mértek. Ez dőlt meg vasárnap, mivel Kaposváron 16,3 Celsius fokig emelkedett a hőmérséklet, de Győrben, Pápán, Kisbárapátiban is 14 foknál melegebb volt.

A következő néhány napban továbbra is folytatódik az évszakhoz képest enyhe idő, újabb melegrekord azonban várhatóan nem fog megdőlni, írta az idokep.hu.

Mint az Országos Meteorológiai Szolgálat is felhívja rá a figyelmet, a szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.

minap.hu
fotó: Mocsári L.