Szerda délelőtt mondhatni szokásos életét élte a Búza téri piac, bár az év elejének megfelelően még kicsit „álmosan”. Itt-ott még előfordul egy-egy üres asztal, és a választék is visszafogottabb, az ünnepek alatt kiköltekeztek és bevásároltak a miskolciak is, így jelenleg nem minden árura van kereslet. Még.
Azért így is van miből válogatni, a csarnokban igazán friss a hús, bár fotósunk érdeklődésére az egyik hentes csak rázza a fejét: birkahús még nincs. Majd lesz, talán már jövő kedden. A másik húsboltnál viszont nagy a sor, hamar kiderül, hogy többek között az 1150 forintos kilós árú, friss tepertő vonzza a délelőtti piacozókat. Egyikük a feleségének magyarázza a sorban, hogy milyen jót fognak enni belőle, jó kis hegyes erőssel. Valószínű hát, hogy innen az egyik zöldségeshez visz az útjuk, nem is kell messzire menni, a hegyes erős paprika több helyen is vonzza a szemet mérges zöld színével, darabja már 70 forintért is vehető.
Sokan állnak sorba a házi tejnél is, a kecsketej ára lejjebb ment, ezt bizonyítja az utólag javított ártábla is, most 350 literje, ami igencsak jónak mondható. A halasnál az ünnepek után nem mondhatnánk, hogy nagy lenne a roham, pedig választékban most sincs hiány. Az ár alapján a teteje 3400 forint, ennyiért süllőt, vagy folyami harcsát vehetünk, míg az alja 999 forint, ez a busa ára. Ennél olcsóbban már csak a halászlébe való aprólék, meg a belsőség kapható. Egy középkorú férfi mosolyogva jegyzi meg: „azért csak megéri horgászni”, de végül mégiscsak vesz egy kis rántani való pontyot.
A csarnokból kifelé jövet pezsgővásárba botlunk, ez szilveszter után nem túl meglepő, a rosé és az édes pezsgő csak 370, hirdeti a megállító tábla. A kinti asztaloknál, mintha nem is a január fogadna minket, őszi hangulat érezhető a sátortetők alatt, ami nemcsak a szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhető, hanem a kínálatban megjelenő termékekben és a színek kavalkádján is.
Kovács Györgyné éppen karfiolt vásárol, 400 forint kilója, de mint mondja, ez még mindig olcsóbb, mint amennyiért a nagyáruházakban látta és frissebb is, rántva készül ebéd belőle. Emellett egy kis narancsot vett 250 forintért. A primőr zöldségek frontján a brokkoli tűnik még fel 700-ért, ami még mindig kedvezőbb ár, mint a legtöbb üzletben. A déligyümölcsökből – mint télen általában – hatalmas a választék, banán 240-300, mandarin 260-300, ananász darabja 350, gránátalma kilónként 450, kivi 260, a citrom 240 körül kapható.
Kiss Béláné burgonyát, almát vásárol, no meg egy kis leveszöldséget: könnyen kitalálni, hogy zöldségleves készül majd otthon, a napi vitaminbevitelt pedig az alma biztosítja majd, amelynek kilója már 130-ért is kapható, a választék pedig széles az egész piacon, miközben egyik fajta ára sem megy 400 fölé. A krumpli 190, 200 forint, 10 kilós zsákban már 150-ért is kapható. A répa 120, a gyökér 380, a zeller 250 forint kilónként.
Nem hiányzik a választékból a tél slágere, a sütőtök sem, ezt 190-250 forint között kapni darabokban, szeletekben és egészben is, kinek, hogy tetszik. Körte 300-ért, fokhagyma 800-ért vihető, de paradicsom, paprika és hagyma is van szinte mindenhol, az egyik árusnál sikerül tormára is bukkannunk, 800 forintért kilója igencsak jó áron kapható.
Tombácz István rutinosan méri a kért zöldséget, miközben elmondja, egyelőre nem túl erős a forgalom, de ez így év elején nem meglepő. Ezekben a napokban a burgonya, a hagyma és az alma a sláger, azok a termékek, amelyeket tíz évvel ezelőtt még mindenki bespájzolt zsákkal, ládában télire. Manapság azonban ez már nem jellemző, a kereskedő szerint azért, mert folyamatosan, jó minőségben kaphatók, miközben a tárolásuk sokaknak csak gondot jelent, és így nem is kell egyben kiadni nagyobb összeget a megvásárlásuknál. Azért a déli gyümölcs is fogy, csatlakozik a szomszéd asztaltól a beszélgetésbe Nagy László, bár ő is megerősíti, hogy azért még eléggé „év eleji” az érdeklődés, amit igyekeznek a friss termékekkel és a lejjebb szorított árakkal megerősíteni egy kicsit, de az ünnepek után érthető, ha kevésbé vásárolnak az emberek.
Távozóban még végigsétálunk a virágpiacon, ahol vágott virágokat most sokkal kevésbé kapni, túlnyomóan a koszorúkat kínálják a kereskedők. Búcsúzóul pedig veszünk egy káposztás lángost, elvégre, ahogy az egyik férfi megjegyzi a büfé pultnál: a piacon azért csak kell enni egy lángost.
H. I.
Fotó: Mocsári L.
Azért így is van miből válogatni, a csarnokban igazán friss a hús, bár fotósunk érdeklődésére az egyik hentes csak rázza a fejét: birkahús még nincs. Majd lesz, talán már jövő kedden. A másik húsboltnál viszont nagy a sor, hamar kiderül, hogy többek között az 1150 forintos kilós árú, friss tepertő vonzza a délelőtti piacozókat. Egyikük a feleségének magyarázza a sorban, hogy milyen jót fognak enni belőle, jó kis hegyes erőssel. Valószínű hát, hogy innen az egyik zöldségeshez visz az útjuk, nem is kell messzire menni, a hegyes erős paprika több helyen is vonzza a szemet mérges zöld színével, darabja már 70 forintért is vehető.
Sokan állnak sorba a házi tejnél is, a kecsketej ára lejjebb ment, ezt bizonyítja az utólag javított ártábla is, most 350 literje, ami igencsak jónak mondható. A halasnál az ünnepek után nem mondhatnánk, hogy nagy lenne a roham, pedig választékban most sincs hiány. Az ár alapján a teteje 3400 forint, ennyiért süllőt, vagy folyami harcsát vehetünk, míg az alja 999 forint, ez a busa ára. Ennél olcsóbban már csak a halászlébe való aprólék, meg a belsőség kapható. Egy középkorú férfi mosolyogva jegyzi meg: „azért csak megéri horgászni”, de végül mégiscsak vesz egy kis rántani való pontyot.
A csarnokból kifelé jövet pezsgővásárba botlunk, ez szilveszter után nem túl meglepő, a rosé és az édes pezsgő csak 370, hirdeti a megállító tábla. A kinti asztaloknál, mintha nem is a január fogadna minket, őszi hangulat érezhető a sátortetők alatt, ami nemcsak a szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhető, hanem a kínálatban megjelenő termékekben és a színek kavalkádján is.
Kovács Györgyné éppen karfiolt vásárol, 400 forint kilója, de mint mondja, ez még mindig olcsóbb, mint amennyiért a nagyáruházakban látta és frissebb is, rántva készül ebéd belőle. Emellett egy kis narancsot vett 250 forintért. A primőr zöldségek frontján a brokkoli tűnik még fel 700-ért, ami még mindig kedvezőbb ár, mint a legtöbb üzletben. A déligyümölcsökből – mint télen általában – hatalmas a választék, banán 240-300, mandarin 260-300, ananász darabja 350, gránátalma kilónként 450, kivi 260, a citrom 240 körül kapható.
Kiss Béláné burgonyát, almát vásárol, no meg egy kis leveszöldséget: könnyen kitalálni, hogy zöldségleves készül majd otthon, a napi vitaminbevitelt pedig az alma biztosítja majd, amelynek kilója már 130-ért is kapható, a választék pedig széles az egész piacon, miközben egyik fajta ára sem megy 400 fölé. A krumpli 190, 200 forint, 10 kilós zsákban már 150-ért is kapható. A répa 120, a gyökér 380, a zeller 250 forint kilónként.
Nem hiányzik a választékból a tél slágere, a sütőtök sem, ezt 190-250 forint között kapni darabokban, szeletekben és egészben is, kinek, hogy tetszik. Körte 300-ért, fokhagyma 800-ért vihető, de paradicsom, paprika és hagyma is van szinte mindenhol, az egyik árusnál sikerül tormára is bukkannunk, 800 forintért kilója igencsak jó áron kapható.
Tombácz István rutinosan méri a kért zöldséget, miközben elmondja, egyelőre nem túl erős a forgalom, de ez így év elején nem meglepő. Ezekben a napokban a burgonya, a hagyma és az alma a sláger, azok a termékek, amelyeket tíz évvel ezelőtt még mindenki bespájzolt zsákkal, ládában télire. Manapság azonban ez már nem jellemző, a kereskedő szerint azért, mert folyamatosan, jó minőségben kaphatók, miközben a tárolásuk sokaknak csak gondot jelent, és így nem is kell egyben kiadni nagyobb összeget a megvásárlásuknál. Azért a déli gyümölcs is fogy, csatlakozik a szomszéd asztaltól a beszélgetésbe Nagy László, bár ő is megerősíti, hogy azért még eléggé „év eleji” az érdeklődés, amit igyekeznek a friss termékekkel és a lejjebb szorított árakkal megerősíteni egy kicsit, de az ünnepek után érthető, ha kevésbé vásárolnak az emberek.
Távozóban még végigsétálunk a virágpiacon, ahol vágott virágokat most sokkal kevésbé kapni, túlnyomóan a koszorúkat kínálják a kereskedők. Búcsúzóul pedig veszünk egy káposztás lángost, elvégre, ahogy az egyik férfi megjegyzi a büfé pultnál: a piacon azért csak kell enni egy lángost.
H. I.
Fotó: Mocsári L.