Ugrás a tartalomra

A szlovákiai magyar politika megújításáról tárgyaltak Pozsonyban

Létrehozva
A rendszerváltás óta eltelt időszak szlovákiai magyar politikájának megújításáról, a szlovák-magyar viszony alakulásáról és a felvidéki magyar érdekképviselet által megrajzolható jövőképről beszéltek annak a szakmai konferenciának a résztvevői, amelyet a Pro Futuro Hungarica polgári társulás szervezésében tartottak pénteken Pozsonyban.
A rendezvény házigazdája Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) volt elnöke, jelenlegi elnökségi tagja volt. Bevezető beszédében a rendszerváltás óta eltelt éveket összegezte. Elmondta: az országban 1989 után a legnagyobb újdonságok közé tartozott a magyar pártok létrejötte majd azok egyesülése.
    
Csáky Pál az 1995-ben kötött magyar-szlovák alapszerződésre utalva rámutatott: a múlt évszázad kilencvenes éveiben volt olyan időszak, amikor a két kormányzat kihagyta a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletét az őt érintő ügyekről szóló egyeztetésből. "Akkor a felvidéki magyarságot nem csupán Meciar kormánya verte át, hanem ennél jóval nagyobb mértékben az akkori Horn kormány is" - szögezte le.
    
Miroslav Kusy szlovák politológus előadásában rámutatott: bár a magyar közösség súlya Szlovákia létrejötte után megháromszorozódott (addig a lakosság 4 százalékát, később pedig már 12 százalékát tette ki), mégsem élvezhette ennek előnyeit. A szakértő felidézte az első szlovák kormányzatok idején történt eseményeket, amelyek a "nemzetállam kiépítését" szolgálták, így a szlovák államnyelvtörvényt, akárcsak az újfajta közigazgatási felosztást, amely a magyar közösség arányát minden közigazgatási egységben csökkentette.
    
- A meciari korszak hatalmi politikájának több intézkedése egyértelműen a Szlovákiában élő magyarok erőszakos asszimilációját szolgálta - szögezte le.
    
Öllös László politológus hangsúlyozta: a szlovákiai politikában rögzült az a nézet, miszerint az országban élő magyarság megtartására irányuló lépések az "ország szétverését" eredményezik. Szerinte a szlovák alkotmány "mi, a szlovák nemzet" szavakkal kezdődő preambulumának szelleme máig él a szlovák politikában. Ennek bizonyítéka volt Robert Fico szlovák kormányfőnek a Matica Slovenská kulturális szervezet nagygyűlésén tavaly elmondott beszéde, amelyben gyakorlatilag másodrangú állampolgárnak nevezte az ország nem szlovák nemzetiségű polgárait - emlékeztetett a politológus, hozzátéve azt is, hogy a szlovák ellenzék erre a kijelentésre nem reagált érdemben.
   
Az előadások utáni hozzászólások közös mondanivalója az volt, hogy  az autonómia nem cél, hanem eszköz kell, hogy legyen a felvidéki magyarság megmaradásához.

MTI