Aki járatos a sportág berkeiben, az tökéletesen tisztában van azzal, hogy egy NB I-es csapatbajnoki mérkőzés általában három és fél órát vesz igénybe. Ha nagyon sok a döntő játszma, akkor eltarthat négy órán keresztül is.
Nos, szombaton, Miskolcon, a Szemere Középiskola tornatermében 13 óra 33 perckor már az asztalokat pakolták el, ami azt jelentette, hogy bő két és fél órás mérkőzést kísérhettek figyelemmel azok, akik ellátogattak a létesítménybe. Persze, előzetesünkben már jeleztük, hogy nagy a tudásbeli különbség a felek között, és miután a Nyírbátor az osztály sereghajtója nulla ponttal, nem kellett ahhoz túlzottan nagy jóstehetség, hogy megjövendöljük: csakis a miskolciak nyerhetnek.
Így is történt. A vendégek esélyei már a kezdés előtt szertefoszlottak, ugyanis kénytelenek voltak a fiatal Újlaki szerepeltetése mellett dönteni, mivel második legjobbjuk, Tóth Gábor nem tudott Miskolcra utazni. Ennek következtében gyakorlatilag egy személyre szűkült a vetélytárs, igaz, Sallai Zoltán sok borsot tört a hazaiak orra alá.
A mérkőzés két hazai páros győzelemmel kezdődött. Doros és Kővári három játszmában intézte el a Kiss, Újlaki egységet, míg a Nemes, Pálos duónak döntő szettet kellett megvívnia eredményesen a Sallai, Heinrich egység ellen. Ezt követően meglehetősen egyhangúan követték egymást a mérkőzések. Minden egyéni körben három meccs jutott a közlekedésieknek, egy pedig a vendégeknek. A „kakukktojás” valamennyi esetben Sallai Zoltán volt, aki először Pálos Pétert (3-1), aztán Nemes Vincét (3-1), majd Kővári Balázst (3-0) is legyőzte. Igaz, Kővári ekkor már csak imitálta a játékot, és fel is adta a találkozót, miként a rá váró, utolsó partit is Kiss ellen.
– Egy rossz mozdulat következtében megrándult a kezem – panaszkodott a kitűnő játékos. – Meglehetősen nagy fájdalmat éreztem, így inkább nem kockáztattam. A dologban az a legbosszantóbb, hogy nem sportolás, hanem fenyőfaszállítás közben történt a balszerencsés mozdulat.
Panaszkodásra, izgalomra szerencsére így sem volt ok, ugyanis a Volán játékosai kitettek magukért. Talán csak azt fájlalták valamennyien, hogy Sallaiból „sztárt” csináltak, mivel a nyírbátori játékos hozta a negyedik meccsét is! A záró körben Doros Szilárd volt az ellenfele, és Sallai már kétjátszmás előnyre tett szert. A miskolci játékos nem adta fel, egyenlített, a döntő szettben azonban 5-5-ös állásnál elütött egy óriási ziccert, majd rontott egy könnyű labdát, és hátrányát már nem tudta ledolgozni. Sallai örülhetett, hiszen Miskolcon kevés játékos nyer négy meccset, ő megtette, igaz, remekül is játszott.
A győzelemmel a Volán megerősítette negyedik helyezését, ám előrébb is araszolhat, amennyiben a Cegléd vereséget szenved Apagyon. Ebben az esetben teljesen reális cél lehet a bajnoki bronzérem kiharcolása, ami a jelenlegi, roppant erős mezőny ismeretében mindenképpen elismerésre méltó fegyverténynek számítana!
Eredmény: Borsod Volán I – Nyírbátori ASE II 13-5. Miskolc, NB I, Keleti csoport, férfi. Győztek: Doros (3), Nemes (3), Pálos (3), Kővári (2), a Doros, Kővári és a Nemes, Pálos pár.
D. L.
Nos, szombaton, Miskolcon, a Szemere Középiskola tornatermében 13 óra 33 perckor már az asztalokat pakolták el, ami azt jelentette, hogy bő két és fél órás mérkőzést kísérhettek figyelemmel azok, akik ellátogattak a létesítménybe. Persze, előzetesünkben már jeleztük, hogy nagy a tudásbeli különbség a felek között, és miután a Nyírbátor az osztály sereghajtója nulla ponttal, nem kellett ahhoz túlzottan nagy jóstehetség, hogy megjövendöljük: csakis a miskolciak nyerhetnek.
Így is történt. A vendégek esélyei már a kezdés előtt szertefoszlottak, ugyanis kénytelenek voltak a fiatal Újlaki szerepeltetése mellett dönteni, mivel második legjobbjuk, Tóth Gábor nem tudott Miskolcra utazni. Ennek következtében gyakorlatilag egy személyre szűkült a vetélytárs, igaz, Sallai Zoltán sok borsot tört a hazaiak orra alá.
A mérkőzés két hazai páros győzelemmel kezdődött. Doros és Kővári három játszmában intézte el a Kiss, Újlaki egységet, míg a Nemes, Pálos duónak döntő szettet kellett megvívnia eredményesen a Sallai, Heinrich egység ellen. Ezt követően meglehetősen egyhangúan követték egymást a mérkőzések. Minden egyéni körben három meccs jutott a közlekedésieknek, egy pedig a vendégeknek. A „kakukktojás” valamennyi esetben Sallai Zoltán volt, aki először Pálos Pétert (3-1), aztán Nemes Vincét (3-1), majd Kővári Balázst (3-0) is legyőzte. Igaz, Kővári ekkor már csak imitálta a játékot, és fel is adta a találkozót, miként a rá váró, utolsó partit is Kiss ellen.
– Egy rossz mozdulat következtében megrándult a kezem – panaszkodott a kitűnő játékos. – Meglehetősen nagy fájdalmat éreztem, így inkább nem kockáztattam. A dologban az a legbosszantóbb, hogy nem sportolás, hanem fenyőfaszállítás közben történt a balszerencsés mozdulat.
Panaszkodásra, izgalomra szerencsére így sem volt ok, ugyanis a Volán játékosai kitettek magukért. Talán csak azt fájlalták valamennyien, hogy Sallaiból „sztárt” csináltak, mivel a nyírbátori játékos hozta a negyedik meccsét is! A záró körben Doros Szilárd volt az ellenfele, és Sallai már kétjátszmás előnyre tett szert. A miskolci játékos nem adta fel, egyenlített, a döntő szettben azonban 5-5-ös állásnál elütött egy óriási ziccert, majd rontott egy könnyű labdát, és hátrányát már nem tudta ledolgozni. Sallai örülhetett, hiszen Miskolcon kevés játékos nyer négy meccset, ő megtette, igaz, remekül is játszott.
A győzelemmel a Volán megerősítette negyedik helyezését, ám előrébb is araszolhat, amennyiben a Cegléd vereséget szenved Apagyon. Ebben az esetben teljesen reális cél lehet a bajnoki bronzérem kiharcolása, ami a jelenlegi, roppant erős mezőny ismeretében mindenképpen elismerésre méltó fegyverténynek számítana!
Eredmény: Borsod Volán I – Nyírbátori ASE II 13-5. Miskolc, NB I, Keleti csoport, férfi. Győztek: Doros (3), Nemes (3), Pálos (3), Kővári (2), a Doros, Kővári és a Nemes, Pálos pár.
D. L.