Építészeti szempontból nagyon speciális a miskolctapolcai völgy, mert egyszerre vannak jelen az archaizáló és a modern irányzatok, és ezeknek egy-két nagyon karakteres alkotása, mondta Rosta S. Csaba építész, a tapolcai fürdő első fejlesztési ütemének tervezője arról a meghatározó közegről, amelybe be kellett illeszteni az új fürdőt. Azt is hangsúlyozta: mindenképpen vonatkoztatási pontnak számít a Barlangfürdő, egyrészt Bodonyi Csaba nagyszerű épületei, másrészt a kagyló, ami mérnöki alkotás, de építészeti és szerkezeti szempontból is „szenzációs” munka.
Konkrétan a fürdő kupolás épületéről szólva hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy Horváth István és H. Boros Mária Ybl-díjat kapott ezért a munkájáért. Nem is érdemtelenül, hiszen nagyon érdekes konstrukcióról van szó.
– Majd’ tíz éve nem használták, kívülről leromlott, de tartószerkezete még teljesen elfogadható. Ez érvényes az öltözőépületre is – mondta az építész, azt is hozzátéve, szakmailag, funkcionálisan és pénzügyi szempontból is célszerű döntés volt a megtartásuk, hiszen a bontás 50-60 millió forintba került volna, a visszaépítés pedig 400-450 millióba.
Ugyanakkor nem elég a megőrzés, valószínűleg a miskolciak sem értékelnék, ha ugyanazt a 70-es évekbeli épületet kapnák vissza, csak éppen „frissen festve”. Az építész ezt úgy fogalmazza meg: azt a modernitást kell itt is elérni, ami az egész létesítményt jellemzi majd. A meglévő épületet tovább kell gondolni, át kell értékelni, hogy egy újabb szimbólumává válhasson Tapolcának.
Ez a gondolat néhány extra megoldás melegágya lett.
– A kupolák sem formailag, sem funkcionálisan nem szokványosak – olyannyira nem, hogy sokáig nem is tudtuk, hűtőtornyok voltak, alattuk a nagy melegben is kellemes maradt a levegő. Bármilyen különlegesek, a műszaki állapotuk nem jó. Ezért megvágtuk egy kicsit a tetejüket, és tetőt húztunk föléjük. Utóbbi egyrészt megóvja ezeket a további állapotromlástól, másrészt egy új, fedett tér jön létre, amit meditációs kertté alakítunk, és összekapcsolunk az öltözőépület felső, zöld napozóteraszával. A tornyokat pedig ezután felülvilágítóként használjuk – részletezte Rosta S. Csaba.
A kupolák, és az ugyancsak meghatározó elemként számon tartott platánok együttesen egy olyan szaunablokkot ihlettek, ami az országban – de talán távolabbra is tekinthetünk –, biztos nincs máshol. Az sem általános, hogy egy szaunának ablaka van, az azonban végképp nem mindegy, hogy azon keresztül hová látunk ki.
– Szinte a platánok lombjai között érezhetik magukat a szaunázók – vágott rögtön a közepébe az építész. – A kupolák megfordított másaként szaunatölcséreket alakítunk ki, amelyekben a lombkorona magasságába kerülnek a szaunázók, akárcsak az azokat összekötő függőhidakon járók, így egy nagyon érdekes lombok közötti világ jön létre.
Erre az első ütemre azonban nem lezárt fejlesztésként tekinteni. Egyrészt mert olyan építészeti megoldásokat kellett alkalmazni, ami lehetővé teszik az úszómedence, a lelátók vagy épp a bemelegítő medence lefedését. Másrészt pedig ennek „egyik oldalán” (a régi gyermekstrandon) megépül az élményfürdő, a másik oldal (lényegében a régi strand többi területe) pedig összekapcsolódik majd a parkkal.
– Akkor lehet sikeres ez a beruházás, és sikeres a szomszédos, roncsolt terület rehabilitációja, ha a Barlangfürdőtől a Fagyöngy utcáig egy egységes, jó fejlesztési programot sikerül felfűzni, környezetbeillő módon felértékelni a területet és XXI.századi attrakciókkal megfűzerezve azt– fogalmazta meg szakmai véleményét Rosta S. Csaba.
CS. M.
Konkrétan a fürdő kupolás épületéről szólva hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy Horváth István és H. Boros Mária Ybl-díjat kapott ezért a munkájáért. Nem is érdemtelenül, hiszen nagyon érdekes konstrukcióról van szó.
– Majd’ tíz éve nem használták, kívülről leromlott, de tartószerkezete még teljesen elfogadható. Ez érvényes az öltözőépületre is – mondta az építész, azt is hozzátéve, szakmailag, funkcionálisan és pénzügyi szempontból is célszerű döntés volt a megtartásuk, hiszen a bontás 50-60 millió forintba került volna, a visszaépítés pedig 400-450 millióba.
Ugyanakkor nem elég a megőrzés, valószínűleg a miskolciak sem értékelnék, ha ugyanazt a 70-es évekbeli épületet kapnák vissza, csak éppen „frissen festve”. Az építész ezt úgy fogalmazza meg: azt a modernitást kell itt is elérni, ami az egész létesítményt jellemzi majd. A meglévő épületet tovább kell gondolni, át kell értékelni, hogy egy újabb szimbólumává válhasson Tapolcának.
Ez a gondolat néhány extra megoldás melegágya lett.
– A kupolák sem formailag, sem funkcionálisan nem szokványosak – olyannyira nem, hogy sokáig nem is tudtuk, hűtőtornyok voltak, alattuk a nagy melegben is kellemes maradt a levegő. Bármilyen különlegesek, a műszaki állapotuk nem jó. Ezért megvágtuk egy kicsit a tetejüket, és tetőt húztunk föléjük. Utóbbi egyrészt megóvja ezeket a további állapotromlástól, másrészt egy új, fedett tér jön létre, amit meditációs kertté alakítunk, és összekapcsolunk az öltözőépület felső, zöld napozóteraszával. A tornyokat pedig ezután felülvilágítóként használjuk – részletezte Rosta S. Csaba.
A kupolák, és az ugyancsak meghatározó elemként számon tartott platánok együttesen egy olyan szaunablokkot ihlettek, ami az országban – de talán távolabbra is tekinthetünk –, biztos nincs máshol. Az sem általános, hogy egy szaunának ablaka van, az azonban végképp nem mindegy, hogy azon keresztül hová látunk ki.
– Szinte a platánok lombjai között érezhetik magukat a szaunázók – vágott rögtön a közepébe az építész. – A kupolák megfordított másaként szaunatölcséreket alakítunk ki, amelyekben a lombkorona magasságába kerülnek a szaunázók, akárcsak az azokat összekötő függőhidakon járók, így egy nagyon érdekes lombok közötti világ jön létre.
Erre az első ütemre azonban nem lezárt fejlesztésként tekinteni. Egyrészt mert olyan építészeti megoldásokat kellett alkalmazni, ami lehetővé teszik az úszómedence, a lelátók vagy épp a bemelegítő medence lefedését. Másrészt pedig ennek „egyik oldalán” (a régi gyermekstrandon) megépül az élményfürdő, a másik oldal (lényegében a régi strand többi területe) pedig összekapcsolódik majd a parkkal.
– Akkor lehet sikeres ez a beruházás, és sikeres a szomszédos, roncsolt terület rehabilitációja, ha a Barlangfürdőtől a Fagyöngy utcáig egy egységes, jó fejlesztési programot sikerül felfűzni, környezetbeillő módon felértékelni a területet és XXI.századi attrakciókkal megfűzerezve azt– fogalmazta meg szakmai véleményét Rosta S. Csaba.
CS. M.