Az írás az elmúlt év végén, a Miskolci Kalendárium számára készült, most az alkalomból közöljük, hogy a Magyar kultúra napján elkezdődik a születésnapi rendezvénysorozat.
– Bár már sokan felismerik az SPN-rövidítésről is, azért mégis, még tíz év után is érdemes beszélni a névadásról. Hiszen egy folyóirat címe irányultságot, célt, kötődést fejez ki!
– A jó név sokrétű, a helyhez is köthető, ahol alapítják, kiadják. A Nyugat legismertebb nőalakja Kaffka Margit. Miskolcon is élt, tanított; kisfiával együtt vitte el őt a spanyolnátha. A lap kéthavonta jelenik meg, kizárólag interneten, s impresszumában is jelzi, hogy léte főhajtás a spanyolnáthában elhunytak (pl. Apollinaire, Schiele, Rostand) előtt.
– És terjed a híre, mint a spanyolnátha...
– Az alapítás óta szlogenünk, mely a fejlécben is megjelenik: Az vagy, amit netezel. Terjed, mondhatni, a világ egyetlen jóindulatú számítógépes vírusaként.
– Valóban terjed? Mérhető ez?
– Terjed, és terjedése mérhető, és a mérések érdekes adalékokkal szolgálnak a folyóirat „történetéhez”, alakítják szemléletét is. Kezdettől fogva fontos számunkra, hogy a kizárólag online felületre tervezett folyóirat offline (közművelődési) tevékenységet is folytasson, ahol a közönséggel nem csak virtuálisan találkozhat. A Spanyolnátha programjain – a találkozókon, kiállításokon, kertfesztiválokon, könyvbemutatókon – válik kézzelfoghatóvá a mű, a művek, amelyek megjelennek a lapban. Azért az vicces is lehet, hogy egy online folyóiratnak van könyvkiadója, igaz? És van.
– Vicces is, meg nem is. Te mindig nagyon kényes voltál a köteteid küllemére!
– A Spanyolnátha Könyvek sorozat is híres szépségéről – hogy mást ne mondjak, Székelyhidi Zsolt Ûrbe! című kötete 2013-ban bejutott a Szép magyar könyv verseny döntőjébe. Az, hogy a folyóiratot nem tudjuk kézbe venni, nem megy más kiadványok rovására. Egyébként a Spanyolnátha dizájnja több alkalommal nyert elismerést rangos versenyeken, többek között Az év honlapja-megmérettetéseken is, tehát az sem hagy kívánnivalót maga után – sőt.
– Mindezek tükrében még kevésbé értem: hogy nem jutott eszedbe, hogy nyomtatott folyóirat legyen?
– A folyóiratot 2004-ben alapítottam, kizárólag internetre terveztem. Máig nem érdekel, hogyan nézne ki a Spanyolnátha, ha nyomtatva lenne. Ám meglehetősen egyedi az a felfogás, hogy a nyomtatott sajtó „tematikái” felől építettem fel, és ez így maradt a mai napig. Nálunk van lapzárta, szöveggondozó, korrektor, olvasószerkesztő, és sorolhatnám – ellentétben a mai portálvilágban megszokott gyakorlattal. A lapszámok kéthavonta jelennek meg, de a honlapon közben sok minden más folyamatosan frissül, például a hírek, a blog, a lapajánló. Ám a lapszám érintetlen marad, hiszen úgy tekintjük, mint kész sajtóterméket. Ennyiben a legújszerűbb és a legkonzervatívabb online folyóirat is egyben a Spanyolnátha. Másokkal ellentétben mi nem a netre menekültünk, hanem ott építettünk fel egy egyedülálló folyóirat-kultúrát. Nézz rá a lapra, és láthatod a különbséget. Rendje és rangja ezért van a tíz évnek. Nem trendet követtünk, hanem csináltunk.
– És nem mellékesen, teremtettetek egy nem virtuális közösséget is.
– A Spanyolnáthát érdekli az interneten kívüli, azon túli lét: a személyesség maga. Az internetet is emberek csinálják. Nekünk nem lenne elég, ha csak virtuálisan lennénk meg egymásnak. Ezért teremtünk magunknak és a közönségünknek is alkalmat arra, hogy velünk és produktumainkkal is találkozhassanak. Projektjeink közül kiemelném az SPN CsomóPontot, ezt az öt éve futó rendezvénysorozatot, ahol például. könyveinkkel találkozhat a közönség, illetve az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivált Hernádkakon, 2008-tól, évente több alkalommal. A közönségre kétségkívül átragad az, ahogy mi a Spanyolnáthában szeretjük egymást, ahogyan szeretjük a közös munkánkat.
– Mindez valószínűleg egyfajta gondolati közösséget is takar.
– Úgy fogalmaznék, hogy irodalmi, művészeti és életvitelbeli gondolathasonlóságról van szó a Spanyolnátha-csapatban. Esetünkben nem egy valamilyen hatalom által, felülről, akarattal összecsoportosított emberek közös munkájáról van szó. A Spanyolnátha mai „magja” a lap megalakulása előtt is egy szoros baráti, szakmai társaság volt. Bár nem Miskolcon élnek, több munkatársunk Miskolchoz kötődik: Fodor Tünde művészeti szerkesztő és Székelyhidi Zsolt főszerkesztő-helyettes, a budapesti szerkesztőség vezetője a Miskolci Bölcsész Egyesületben tanult, Berka Attila budapesti főmunkatársként mindig is tiszteletbeli miskolci volt, hiszen első írásait a miskolci Új Holnapban közöltük. Vass Nóra, PR- és hernádkaki szerkesztőségvezetőnk főállásban Miskolcon dolgozik, de tiszteletbeli hernádkaki az Anarcson élő Deák-Takács Szilvia művészeti szerkesztőnk is, más munkatársainkkal együtt. Műhelyünk Miskolchoz köt: szerkesztőségi fogadóórákat, rendezvényeket a Teátrum Pincehely Galériában tartunk. Ettől is szép „miskolci” internetes folyóiratot szerkeszteni.
– Mégis, hogyan lehetne körvonalazni ezt a fajta gondolatközösséget?
– Sokféle „irányultságú” ember olvas bennünket és sokféle irányultságú embertől közlünk is. Tény, hogy elsősorban progresszív a lap, kihasználja, hogy csak netes a felülete – vannak például hypertext projektjeink, közlünk zenét, videót. De jó értelemben és igen szigorúan vett elegáns, olvasmányos, nívós lapot igyekszünk készíteni. Az irodalom, a képzőművészet élvonalában dolgozó szerzők közlése mellett fontosnak tartjuk a pályakezdők segítését. És igen, nagyon fontos, hogy a Miskolcon, illetve vonzáskörzetében élők folyamatosan foglalkoztatva legyenek.
Csörnök M.
Fotó: Séllei Zsolt, Juhász Ákos
– Bár már sokan felismerik az SPN-rövidítésről is, azért mégis, még tíz év után is érdemes beszélni a névadásról. Hiszen egy folyóirat címe irányultságot, célt, kötődést fejez ki!
– A jó név sokrétű, a helyhez is köthető, ahol alapítják, kiadják. A Nyugat legismertebb nőalakja Kaffka Margit. Miskolcon is élt, tanított; kisfiával együtt vitte el őt a spanyolnátha. A lap kéthavonta jelenik meg, kizárólag interneten, s impresszumában is jelzi, hogy léte főhajtás a spanyolnáthában elhunytak (pl. Apollinaire, Schiele, Rostand) előtt.
– És terjed a híre, mint a spanyolnátha...
– Az alapítás óta szlogenünk, mely a fejlécben is megjelenik: Az vagy, amit netezel. Terjed, mondhatni, a világ egyetlen jóindulatú számítógépes vírusaként.
– Valóban terjed? Mérhető ez?
– Terjed, és terjedése mérhető, és a mérések érdekes adalékokkal szolgálnak a folyóirat „történetéhez”, alakítják szemléletét is. Kezdettől fogva fontos számunkra, hogy a kizárólag online felületre tervezett folyóirat offline (közművelődési) tevékenységet is folytasson, ahol a közönséggel nem csak virtuálisan találkozhat. A Spanyolnátha programjain – a találkozókon, kiállításokon, kertfesztiválokon, könyvbemutatókon – válik kézzelfoghatóvá a mű, a művek, amelyek megjelennek a lapban. Azért az vicces is lehet, hogy egy online folyóiratnak van könyvkiadója, igaz? És van.
– Vicces is, meg nem is. Te mindig nagyon kényes voltál a köteteid küllemére!
– A Spanyolnátha Könyvek sorozat is híres szépségéről – hogy mást ne mondjak, Székelyhidi Zsolt Ûrbe! című kötete 2013-ban bejutott a Szép magyar könyv verseny döntőjébe. Az, hogy a folyóiratot nem tudjuk kézbe venni, nem megy más kiadványok rovására. Egyébként a Spanyolnátha dizájnja több alkalommal nyert elismerést rangos versenyeken, többek között Az év honlapja-megmérettetéseken is, tehát az sem hagy kívánnivalót maga után – sőt.
– Mindezek tükrében még kevésbé értem: hogy nem jutott eszedbe, hogy nyomtatott folyóirat legyen?
– A folyóiratot 2004-ben alapítottam, kizárólag internetre terveztem. Máig nem érdekel, hogyan nézne ki a Spanyolnátha, ha nyomtatva lenne. Ám meglehetősen egyedi az a felfogás, hogy a nyomtatott sajtó „tematikái” felől építettem fel, és ez így maradt a mai napig. Nálunk van lapzárta, szöveggondozó, korrektor, olvasószerkesztő, és sorolhatnám – ellentétben a mai portálvilágban megszokott gyakorlattal. A lapszámok kéthavonta jelennek meg, de a honlapon közben sok minden más folyamatosan frissül, például a hírek, a blog, a lapajánló. Ám a lapszám érintetlen marad, hiszen úgy tekintjük, mint kész sajtóterméket. Ennyiben a legújszerűbb és a legkonzervatívabb online folyóirat is egyben a Spanyolnátha. Másokkal ellentétben mi nem a netre menekültünk, hanem ott építettünk fel egy egyedülálló folyóirat-kultúrát. Nézz rá a lapra, és láthatod a különbséget. Rendje és rangja ezért van a tíz évnek. Nem trendet követtünk, hanem csináltunk.
– És nem mellékesen, teremtettetek egy nem virtuális közösséget is.
– A Spanyolnáthát érdekli az interneten kívüli, azon túli lét: a személyesség maga. Az internetet is emberek csinálják. Nekünk nem lenne elég, ha csak virtuálisan lennénk meg egymásnak. Ezért teremtünk magunknak és a közönségünknek is alkalmat arra, hogy velünk és produktumainkkal is találkozhassanak. Projektjeink közül kiemelném az SPN CsomóPontot, ezt az öt éve futó rendezvénysorozatot, ahol például. könyveinkkel találkozhat a közönség, illetve az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivált Hernádkakon, 2008-tól, évente több alkalommal. A közönségre kétségkívül átragad az, ahogy mi a Spanyolnáthában szeretjük egymást, ahogyan szeretjük a közös munkánkat.
– Mindez valószínűleg egyfajta gondolati közösséget is takar.
– Úgy fogalmaznék, hogy irodalmi, művészeti és életvitelbeli gondolathasonlóságról van szó a Spanyolnátha-csapatban. Esetünkben nem egy valamilyen hatalom által, felülről, akarattal összecsoportosított emberek közös munkájáról van szó. A Spanyolnátha mai „magja” a lap megalakulása előtt is egy szoros baráti, szakmai társaság volt. Bár nem Miskolcon élnek, több munkatársunk Miskolchoz kötődik: Fodor Tünde művészeti szerkesztő és Székelyhidi Zsolt főszerkesztő-helyettes, a budapesti szerkesztőség vezetője a Miskolci Bölcsész Egyesületben tanult, Berka Attila budapesti főmunkatársként mindig is tiszteletbeli miskolci volt, hiszen első írásait a miskolci Új Holnapban közöltük. Vass Nóra, PR- és hernádkaki szerkesztőségvezetőnk főállásban Miskolcon dolgozik, de tiszteletbeli hernádkaki az Anarcson élő Deák-Takács Szilvia művészeti szerkesztőnk is, más munkatársainkkal együtt. Műhelyünk Miskolchoz köt: szerkesztőségi fogadóórákat, rendezvényeket a Teátrum Pincehely Galériában tartunk. Ettől is szép „miskolci” internetes folyóiratot szerkeszteni.
– Mégis, hogyan lehetne körvonalazni ezt a fajta gondolatközösséget?
– Sokféle „irányultságú” ember olvas bennünket és sokféle irányultságú embertől közlünk is. Tény, hogy elsősorban progresszív a lap, kihasználja, hogy csak netes a felülete – vannak például hypertext projektjeink, közlünk zenét, videót. De jó értelemben és igen szigorúan vett elegáns, olvasmányos, nívós lapot igyekszünk készíteni. Az irodalom, a képzőművészet élvonalában dolgozó szerzők közlése mellett fontosnak tartjuk a pályakezdők segítését. És igen, nagyon fontos, hogy a Miskolcon, illetve vonzáskörzetében élők folyamatosan foglalkoztatva legyenek.
Csörnök M.
Fotó: Séllei Zsolt, Juhász Ákos