Miskolc Megyei Jogú Város adóbevételeinek kétharmadát az iparűzési adó jelenti. Ennek mértékét nem önkormányzati rendelet, hanem a helyi adókról szóló törvény rögzíti, melynek mértéke a vállalkozás nettó árbevételének – a törvényben meghatározott csökkentő tételek figyelembevételével – 2%-a. 2006-2014. évek tekintetében az adómérték minden évben a törvényben meghatározott 2%-hoz igazodott – mondta el megkeresésünkre Képes Lóránt, a polgármesteri hivatal adóosztályának vezetője.
A hivatal adatai szerint a vállalkozások nettó árbevétele 2006-ban majd 991 milliárd forint volt Miskolcon, ez 2009-ben 981, 2010-ben pedig 926 milliárd forint volt. 2011-ben majd’ 1005 milliárdra, míg 2012-ben 1030 milliárdra nőtt – a 2013-as évről csak a 2014-ben benyújtott bevallások alapján lesznek adatok. Ennek megfelelően az iparűzési adóbevétele Miskolcnak 2006-ban 4.9 milliárd, 2009-ben 6.8, 2010-ben 5.9, míg ezek 2011-ben 6.25, 2012-ben 6.2, míg 2013-ban 7,2 milliárdra forintra nőtt!
Az, hogy a változatlan adómérték mellett 2011. és 2012. évben növekedett a vállalkozások nettó árbevétele egyértelműen azt jelenti, hogy a 2009. és 2010. évekkel szemben a helyi vállalkozások fejlődnek és többletbevételre tettek szert, mondta az osztályvezető.
Ilyen pozitív folyamatok figyelhetők meg az idegenforgalmi adóbevételek alakulása kapcsán is. Az adó mértéke 300 forintról 400-ra növekedett 2006 és 2010 között, míg 2013-ig csupán ennek a felével, 450 forintra nőtt. A bevétele az önkormányzatnak 2006-ban 65 millió, 2009-ben 69, 2010-ben pedig 70 millió forint volt. Ez 2012-ben már 90.5, 2013-ban pedig 97.8 millióra növekedett. A számok jól mutatják, hogy bár 2006 és 2010 között jelentősen nőtt az adó mértéke, mégsem növekedett sokkal az adóbevétel, míg az utóbbi két év jelentős bevétel növekedése egyértelműen nem az emelés, hanem a vendégéjszakák növekedése miatt lett több.
Minden nyilatkozattal és híreszteléssel ellentétben a telekadó nem terheli a kis és közepes vállalkozásokat, a működő vállalatokat – mondta el Képes Lóránt kérdésünkre. A törvényi mentességeken kívül mentes az adó alól a 25 ezer négyzetméter alatti ingatlan. Adómentes továbbá az építési tilalom alatt álló telek, a külterületen fekvő telek és a Mechatronikai valamint a Déli Ipari Parkban található telek.
Telekadót kell fizetni a 2,5 hektár figyelembevételével a parlagon heverő beépítetlen belterületi terület-, a ténylegesen művelés alatt nem álló terület-, a kereskedelmi rendeltetésű áruház, üzlet, parkoló, illetve az évek óta nem működő üzemek után. Miskolcon a telekadó fizetési kötelezettség alá eső adóalanyok száma meg sem közelíti a százat, tette hozzá az osztályvezető.
A Miskolc Déli Ipari Park infrastrukturális fejlesztésében is szerepet játszanak helyi vállalkozások, hiszen miskolci cég építi ki az ipari park területén többek között az ivóvízellátást- és szennyvízelvezetést biztosító rendszert valamint az úthálózatot, és egy felsőzsolcai székhelyű kivitelező végzi a területen a villamosenergia-hálózat rendezését így biztosítva az iparterület megfelelő és biztonságos villamosenergia-ellátását – tudtuk meg Pásztor Imrétől, a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs vezetőjétől. A Miskolc Déli Ipari Parkba a Takata cégóriás épít üzemcsarnokot, amelyben ősszel 1000 embernek adnak munkát.
H. I.
A hivatal adatai szerint a vállalkozások nettó árbevétele 2006-ban majd 991 milliárd forint volt Miskolcon, ez 2009-ben 981, 2010-ben pedig 926 milliárd forint volt. 2011-ben majd’ 1005 milliárdra, míg 2012-ben 1030 milliárdra nőtt – a 2013-as évről csak a 2014-ben benyújtott bevallások alapján lesznek adatok. Ennek megfelelően az iparűzési adóbevétele Miskolcnak 2006-ban 4.9 milliárd, 2009-ben 6.8, 2010-ben 5.9, míg ezek 2011-ben 6.25, 2012-ben 6.2, míg 2013-ban 7,2 milliárdra forintra nőtt!
Az, hogy a változatlan adómérték mellett 2011. és 2012. évben növekedett a vállalkozások nettó árbevétele egyértelműen azt jelenti, hogy a 2009. és 2010. évekkel szemben a helyi vállalkozások fejlődnek és többletbevételre tettek szert, mondta az osztályvezető.
Ilyen pozitív folyamatok figyelhetők meg az idegenforgalmi adóbevételek alakulása kapcsán is. Az adó mértéke 300 forintról 400-ra növekedett 2006 és 2010 között, míg 2013-ig csupán ennek a felével, 450 forintra nőtt. A bevétele az önkormányzatnak 2006-ban 65 millió, 2009-ben 69, 2010-ben pedig 70 millió forint volt. Ez 2012-ben már 90.5, 2013-ban pedig 97.8 millióra növekedett. A számok jól mutatják, hogy bár 2006 és 2010 között jelentősen nőtt az adó mértéke, mégsem növekedett sokkal az adóbevétel, míg az utóbbi két év jelentős bevétel növekedése egyértelműen nem az emelés, hanem a vendégéjszakák növekedése miatt lett több.
Minden nyilatkozattal és híreszteléssel ellentétben a telekadó nem terheli a kis és közepes vállalkozásokat, a működő vállalatokat – mondta el Képes Lóránt kérdésünkre. A törvényi mentességeken kívül mentes az adó alól a 25 ezer négyzetméter alatti ingatlan. Adómentes továbbá az építési tilalom alatt álló telek, a külterületen fekvő telek és a Mechatronikai valamint a Déli Ipari Parkban található telek.
Telekadót kell fizetni a 2,5 hektár figyelembevételével a parlagon heverő beépítetlen belterületi terület-, a ténylegesen művelés alatt nem álló terület-, a kereskedelmi rendeltetésű áruház, üzlet, parkoló, illetve az évek óta nem működő üzemek után. Miskolcon a telekadó fizetési kötelezettség alá eső adóalanyok száma meg sem közelíti a százat, tette hozzá az osztályvezető.
A Miskolc Déli Ipari Park infrastrukturális fejlesztésében is szerepet játszanak helyi vállalkozások, hiszen miskolci cég építi ki az ipari park területén többek között az ivóvízellátást- és szennyvízelvezetést biztosító rendszert valamint az úthálózatot, és egy felsőzsolcai székhelyű kivitelező végzi a területen a villamosenergia-hálózat rendezését így biztosítva az iparterület megfelelő és biztonságos villamosenergia-ellátását – tudtuk meg Pásztor Imrétől, a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs vezetőjétől. A Miskolc Déli Ipari Parkba a Takata cégóriás épít üzemcsarnokot, amelyben ősszel 1000 embernek adnak munkát.
H. I.