A Kárpát-medence viseleteinek különleges gyűjteményét Barna György térítésmentesen ajánlotta fel Miskolcnak. A város vezetése tavaly augusztusban jelezte, hogy Miskolcnak szándékában áll azt átvenni, a szeptemberi közgyűlés elé került e témájú javaslat elfogadásával pedig a városvezetés felhatalmazást kapott, hogy a folyamatot elindítsa és végigvigye. Ennek volt fontos lépése a szerződés decemberi aláírása, illetve a gyűjteményhez kapcsolódó berendezésekért járó összeg 2013-ra ütemezett részének átutalása.
– Továbbra is folyamatosan egyeztünk Barna Györggyel és partnereinkkel, illetve most a fejlesztési források feltérképezése a legfontosabb. Nem mindegy ugyanis, hogy a város új kiállítását uniós forrás bevonásával vagy anélkül valósíthatjuk meg. Különösen, hogy országos rangú, hírnevű bemutatót szeretnénk létrehozni – fűzte hozzá Kiss Gábor alpolgármester.
– Végleg eldőlt, hogy csak előre tudunk haladni a feladattal, hiszen ezzel a város konkrétan megkezdte a vásárlást – szögezte le Tóth Arnold etnográfus, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese. Azt érdemes tisztázni: vásárlásról azért beszélhetünk, mert magát a gyűjteményt adományozza Miskolcnak a gyűjtő. Viszont a bemutatáshoz szükséges eszközöket – például a bábukat vagy a speciális klímatechnika berendezést – vásárlás útján szerzi meg a város.
Mindezzel párhuzamosan lezajlott a gyűjteménynek majdan otthont adó új múzeumi szárny építészeti tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás, aminek nyertese Rudolf Mihály és az általa fémjelzett Hadas Építész Kft. lett, a szerződés aláírása folyamatban van. A terveket viszont még módosítani kell.
– Az új épület egy nagy program első üteme, hiszen része kell, hogy legyen a múzeum komplex fejlesztésének. Mivel a Görgey utcai épület 2011 óta országos jelentőségű műemlék, ezt az átfogó koncepciót jóvá kell hagynia az országos műemléki tervtanácsnak. Az első konzultáció január 14-én lezajlott, most készül a koncepció második változata a zsűri által javasoltak figyelembe vételével – beszélt a részletekről Tóth Arnold.
Napi szinten folyik a munka, hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, és kérésünkre kiszámolta: ha mostantól minden – ebbe a tervtanács és az építési közbeszerzés is beleértendő – zökkenőmentesen, ideális ütemezéssel folytatódik, akkor akár már augusztus végén le lehetne rakni az alapkövet. Õk mindenesetre azon vannak, hogy minden a lehető leggyorsabban menjen, és október óta tartják is a maguknak előírt ütemezést.
– Közben készítjük az átköltöztetendő kiállítás látványterveit, forgatókönyvét, hiszen február 7-éig be kell nyújtani az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgynevezett Alfa pályázatára, ahonnan 11 millió forintot szeretnénk az átköltöztetés műtárgyvédelmi előkészítésére – tette hozzá Tóth Arnold. Épület nélkül persze nehéz tervezni. Magának a viseletgyűjteménynek a bemutatásával kapcsolatban nagyjából ugyanolyan hosszú, gondolás vitrinszerkezetben gondolkodtak, mint amilyenben az ma látható. A nagy kérdés, hogy mennyire tudják kiegészíteni saját, múzeumi gyűjteményük anyagából.
– Síktextileket, a mi anyagunkból felöltöztetett bábukat, sőt bútorokat is mellé tudunk és szeretnénk tenni. Az arányok és a hogyan azonban egyelőre kérdéses. Mindenesetre a múzeum Néprajzi Gyűjteményének 2013-as gyarapítása már ennek a leendő tárlatnak a jegyében történt. Tekintettel a Barna-gyűjtemény erős matyó anyagára, átnéztük a sajátunkat, és igyekeztünk pótolni az esetleges hiányosságokat, illetve, ahol szükséges és lehetséges volt, emelni a minőséget – mondta az etnográfus.
Egy híján ötven darabbal gyarapodott a tár: vásároltak régi stílusú tardi szőtteseket (díszpárnákat, díszlepedőket, abroszt), kövesdi női viseletdarabokat, például egy nagyon szép sátoros kendőt, tardi hímzésmintákat (mintacsíkokat, kézelődarabokat). Ezeknek a daraboknak a megtekintésével azonban nem kell megvárni az új tárlat 2015 nyarára tervezett megnyitását – hiszen szerdán délután megnyílik a múzeum Örökség 2013 című „szerzemény-bemutatója”, ahol ezekből is ízelítőt kap a közönség.
Cs. M.
Fotó: F. K. Cs.
– Továbbra is folyamatosan egyeztünk Barna Györggyel és partnereinkkel, illetve most a fejlesztési források feltérképezése a legfontosabb. Nem mindegy ugyanis, hogy a város új kiállítását uniós forrás bevonásával vagy anélkül valósíthatjuk meg. Különösen, hogy országos rangú, hírnevű bemutatót szeretnénk létrehozni – fűzte hozzá Kiss Gábor alpolgármester.
– Végleg eldőlt, hogy csak előre tudunk haladni a feladattal, hiszen ezzel a város konkrétan megkezdte a vásárlást – szögezte le Tóth Arnold etnográfus, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese. Azt érdemes tisztázni: vásárlásról azért beszélhetünk, mert magát a gyűjteményt adományozza Miskolcnak a gyűjtő. Viszont a bemutatáshoz szükséges eszközöket – például a bábukat vagy a speciális klímatechnika berendezést – vásárlás útján szerzi meg a város.
Mindezzel párhuzamosan lezajlott a gyűjteménynek majdan otthont adó új múzeumi szárny építészeti tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás, aminek nyertese Rudolf Mihály és az általa fémjelzett Hadas Építész Kft. lett, a szerződés aláírása folyamatban van. A terveket viszont még módosítani kell.
– Az új épület egy nagy program első üteme, hiszen része kell, hogy legyen a múzeum komplex fejlesztésének. Mivel a Görgey utcai épület 2011 óta országos jelentőségű műemlék, ezt az átfogó koncepciót jóvá kell hagynia az országos műemléki tervtanácsnak. Az első konzultáció január 14-én lezajlott, most készül a koncepció második változata a zsűri által javasoltak figyelembe vételével – beszélt a részletekről Tóth Arnold.
Napi szinten folyik a munka, hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, és kérésünkre kiszámolta: ha mostantól minden – ebbe a tervtanács és az építési közbeszerzés is beleértendő – zökkenőmentesen, ideális ütemezéssel folytatódik, akkor akár már augusztus végén le lehetne rakni az alapkövet. Õk mindenesetre azon vannak, hogy minden a lehető leggyorsabban menjen, és október óta tartják is a maguknak előírt ütemezést.
– Közben készítjük az átköltöztetendő kiállítás látványterveit, forgatókönyvét, hiszen február 7-éig be kell nyújtani az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgynevezett Alfa pályázatára, ahonnan 11 millió forintot szeretnénk az átköltöztetés műtárgyvédelmi előkészítésére – tette hozzá Tóth Arnold. Épület nélkül persze nehéz tervezni. Magának a viseletgyűjteménynek a bemutatásával kapcsolatban nagyjából ugyanolyan hosszú, gondolás vitrinszerkezetben gondolkodtak, mint amilyenben az ma látható. A nagy kérdés, hogy mennyire tudják kiegészíteni saját, múzeumi gyűjteményük anyagából.
– Síktextileket, a mi anyagunkból felöltöztetett bábukat, sőt bútorokat is mellé tudunk és szeretnénk tenni. Az arányok és a hogyan azonban egyelőre kérdéses. Mindenesetre a múzeum Néprajzi Gyűjteményének 2013-as gyarapítása már ennek a leendő tárlatnak a jegyében történt. Tekintettel a Barna-gyűjtemény erős matyó anyagára, átnéztük a sajátunkat, és igyekeztünk pótolni az esetleges hiányosságokat, illetve, ahol szükséges és lehetséges volt, emelni a minőséget – mondta az etnográfus.
Egy híján ötven darabbal gyarapodott a tár: vásároltak régi stílusú tardi szőtteseket (díszpárnákat, díszlepedőket, abroszt), kövesdi női viseletdarabokat, például egy nagyon szép sátoros kendőt, tardi hímzésmintákat (mintacsíkokat, kézelődarabokat). Ezeknek a daraboknak a megtekintésével azonban nem kell megvárni az új tárlat 2015 nyarára tervezett megnyitását – hiszen szerdán délután megnyílik a múzeum Örökség 2013 című „szerzemény-bemutatója”, ahol ezekből is ízelítőt kap a közönség.
Cs. M.
Fotó: F. K. Cs.