Nagy Ferenc elmondta: 2014 a jubileumok éve, hiszen idén 20 éves a jelenleg is zajló Ökumenikus Imahét, 25 éves a magyar kultúra napja, emellett 50 éves a magyar költészet napja.
A mintegy 30 fős hallgatóság megtudhatta: az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz 1844. szeptember 11-én jelent meg először, azzal a céllal, hogy legyen a magyar népnek és a magyar államnak egy himnusza. Érdekesség, hogy a megzenésítési pályázatra Erkel egy Kölcsey-versből, a Vanitatum Vanitasból vett jeligével küldte be pályaművét: „Itt az Írás, forgassátok…”.
Ennek ellenére, bár maga a költemény már 1823-ban elkészült, alkotmányunkba csak 1989. október 23-án iktatták be mint nemzeti himnuszt.
Ennek fontosságát hangsúlyozandó, Nagy Ferenc felemlegette azt az anekdotát, miszerint Hajós Alfréd, mikor az első magyar olimpiai bajnok lett, és az osztrák himnusz szólalt fel tiszteletére, leállíttatta azt, majd elkezdte énekelni a magyar Himnuszt.
Mint a tudománytörténész összefoglalóan megjegyezte: ez egy „kollektív alkotás”, ami magán hordozza Isten és a magyar nép áldását.
minap.hu
A mintegy 30 fős hallgatóság megtudhatta: az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz 1844. szeptember 11-én jelent meg először, azzal a céllal, hogy legyen a magyar népnek és a magyar államnak egy himnusza. Érdekesség, hogy a megzenésítési pályázatra Erkel egy Kölcsey-versből, a Vanitatum Vanitasból vett jeligével küldte be pályaművét: „Itt az Írás, forgassátok…”.
Ennek ellenére, bár maga a költemény már 1823-ban elkészült, alkotmányunkba csak 1989. október 23-án iktatták be mint nemzeti himnuszt.
Ennek fontosságát hangsúlyozandó, Nagy Ferenc felemlegette azt az anekdotát, miszerint Hajós Alfréd, mikor az első magyar olimpiai bajnok lett, és az osztrák himnusz szólalt fel tiszteletére, leállíttatta azt, majd elkezdte énekelni a magyar Himnuszt.
Mint a tudománytörténész összefoglalóan megjegyezte: ez egy „kollektív alkotás”, ami magán hordozza Isten és a magyar nép áldását.
minap.hu