Tízeset címmel nyitotta meg kapuit a Miskolci Galéria szerdán, hiszen kiemelten fontos, s egyedi pillanat érkezett el a Spanyolnátha folyóirat életében – az internetes irodalmi kiadvány fennállásának tízedik évfordulóját ünnepli idén. A jeles alkalomból számos programmal örvendeztetik meg a miskolciakat, a következő három hónapban. A nyitórendezvénynek a Miskolci Galéria központi épülete adott otthont, szerdán délután.
Az ünneplő szerkesztőséget, az alkotókat, s a művészetpártoló miskolciakat elsőként Kiss Gábor alpolgármester köszöntötte, aki a magyar kultúra napjáról szólt először. Mint mondta, a város, a fontos napra sokrétű, érdekes és színvonalas programokkal készült, amelyek már hétfőn elkezdődtek, s a szerda esti ünnepi gálával érnek véget. Az alpolgármester kiemelte azonban, hogy a kultúra napjának küldetése túlmutat a jeles dátumon.
– Az események célja, hogy minél több emberhez eljuttassuk a kultúrát, „divatot csináljunk belőle” – mondta, majd szólt arról, hogy a Kossuth Rádióban két kultúra napi riport is volt, amelyből az egyik Miskolccal foglalkozott.

Hangsúlyozta, fontos a város számára, hogy új arculatában a kultúra kiemelt szerepet kapjon.
– Ha Miskolcra gondolnak az emberek, akkor jusson eszükbe a Miskolci Nemzeti Színház, az operafesztivál, a filmfesztivál, s a Spanyolnátha, ami szintén a város hagyományaihoz tartozik. Kulturális küldetése kiemelten fontos, hiszen a virtuális világban nyit teret, s a város mindig bölcsője volt a progresszív irodalmi kezdeményezéseknek – emelte ki Kiss Gábor, majd kitért a virtuális világ korlátaira is. Mint mondta, szükséges az a tér, de nem elég, s a tíz éves évforduló kapcsán szervezett programsorozat élővé, személyessé teszi az internetes teret.
Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója köszöntőjében feltette a kérdést, hogy vajon a Pannon-tenger Múzeumban lehet-e Spanyolnátha tárlatot nyitni?
– Bízom benne, hogy a 20. születésnapon választ tudok adni erre a kérdésre. Arra, hogyan tud a galéria és a Herman Ottó Múzeum átfedésben létezni. A Miskolci Galériával egy olyan világot, történetet kaptunk, ami kiszámítható, s ez a múzeumi világban talán nem is annyira megszokott. A független Spanyolnáthát is elkaptuk, megkaptuk vele – hangsúlyozta.
Vass Tibor, a Spanyolnátha folyóirat főszerkesztője Guillaume Apollinaire-től idézett, 1911-ből. Abból az időből, amikor a költő, író és kritikus meghalt, a spanyolnátha elmúlásának évéből. A főszerkesztő társainak az idézethez hasonlatosan azt kívánta, tehessenek továbbra is csodát.

A Spanyolnátha folyóirat születésnapi tárlatát, s a rendezvénysorozatot Petőcz András József Attila-díjas költő nyitotta meg. A költő beszédét ezúttal leírta, s felolvasta, mert a Spanyolnáthában is megjelenik majd.
Szólt a szabadság apró köréről. Mint mondta, a civil kezdeményezéseket nevezik így.
– A civil kezdeményezésekre, amilyen a Spanyolnátha is, a szabadság apró köreire szükség van, hogy építkezni tudjunk. Perspektívát teremtenek egy zárt világban, szabadabbá, élhetőbbé teszik a világot, gondolkodni tanítanak. Az ember közege a szabadság. A Spanyolnátha pedig több mint egy folyóirat. Közösséget teremt, perspektívát ad a legújabb technika segítségével – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az internetes világ polgárai vagyunk mind.
A költő emellett méltatta a Spanyolnátha avantgárd iránti elkötelezettségét. Elmondta, a folyóirat nyitottságot képvisel, s kíváncsiságra sarkall. Integrálja az avantgárd irányzatot, finoman jelzi kánonját, ami jelen van.
Az ünnepi szavakat követően négy tárlat nyitotta meg kapuit az érdeklődő közönség előtt, a Miskolci Galériában.
Elsőként Bán András műkritikus ajánlotta a Mi a bibi című tárlatot, majd Mikita Gábor tartott szakmai tárlatvezetést a Teljességgel lehetetlen című kiállításon, amelynek kurátora. A kiállítás a Spanyolnátha életét örökíti meg, s tárja fotók segítségével a közönség elé.

A spanyolnátháról szóló, Kassák túlélte, Kaffka nem című kiállítást Üveges Tamás nyitotta meg – a tárlat az 1918-as spanyolnátha-járványt mutatja be Miskolcon, a korabeli sajtó tükrében.
A tárlatok mellett már a programsorozat is megkezdődött, A könyv utóélete címmel rendezett közös pódiumbeszélgetést a Spanyolnátha és a Szépírók Társasága – a szakmai társalgás vendége volt Géczi János, Petőcz András és Szkárosi Endre, József Attila-díjas költő.
Ezt követően, a nap zárásaként egy színdarabot tekinthettek meg az ünneplők. Székelyhidi Zsolt kötetéből, a Harmadik Hang Háza előadását, Ûrbe címmel.
A programsorozat, a tíz éves Spanyolnátha ünneplése pedig tovább folytatódik, számos programmal és kiállítással, a következő három hónapban.
Kiss J.
fotó: Mocsári L.
Az ünneplő szerkesztőséget, az alkotókat, s a művészetpártoló miskolciakat elsőként Kiss Gábor alpolgármester köszöntötte, aki a magyar kultúra napjáról szólt először. Mint mondta, a város, a fontos napra sokrétű, érdekes és színvonalas programokkal készült, amelyek már hétfőn elkezdődtek, s a szerda esti ünnepi gálával érnek véget. Az alpolgármester kiemelte azonban, hogy a kultúra napjának küldetése túlmutat a jeles dátumon.
– Az események célja, hogy minél több emberhez eljuttassuk a kultúrát, „divatot csináljunk belőle” – mondta, majd szólt arról, hogy a Kossuth Rádióban két kultúra napi riport is volt, amelyből az egyik Miskolccal foglalkozott.

Hangsúlyozta, fontos a város számára, hogy új arculatában a kultúra kiemelt szerepet kapjon.
– Ha Miskolcra gondolnak az emberek, akkor jusson eszükbe a Miskolci Nemzeti Színház, az operafesztivál, a filmfesztivál, s a Spanyolnátha, ami szintén a város hagyományaihoz tartozik. Kulturális küldetése kiemelten fontos, hiszen a virtuális világban nyit teret, s a város mindig bölcsője volt a progresszív irodalmi kezdeményezéseknek – emelte ki Kiss Gábor, majd kitért a virtuális világ korlátaira is. Mint mondta, szükséges az a tér, de nem elég, s a tíz éves évforduló kapcsán szervezett programsorozat élővé, személyessé teszi az internetes teret.
Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója köszöntőjében feltette a kérdést, hogy vajon a Pannon-tenger Múzeumban lehet-e Spanyolnátha tárlatot nyitni?
– Bízom benne, hogy a 20. születésnapon választ tudok adni erre a kérdésre. Arra, hogyan tud a galéria és a Herman Ottó Múzeum átfedésben létezni. A Miskolci Galériával egy olyan világot, történetet kaptunk, ami kiszámítható, s ez a múzeumi világban talán nem is annyira megszokott. A független Spanyolnáthát is elkaptuk, megkaptuk vele – hangsúlyozta.
Vass Tibor, a Spanyolnátha folyóirat főszerkesztője Guillaume Apollinaire-től idézett, 1911-ből. Abból az időből, amikor a költő, író és kritikus meghalt, a spanyolnátha elmúlásának évéből. A főszerkesztő társainak az idézethez hasonlatosan azt kívánta, tehessenek továbbra is csodát.

A Spanyolnátha folyóirat születésnapi tárlatát, s a rendezvénysorozatot Petőcz András József Attila-díjas költő nyitotta meg. A költő beszédét ezúttal leírta, s felolvasta, mert a Spanyolnáthában is megjelenik majd.
Szólt a szabadság apró köréről. Mint mondta, a civil kezdeményezéseket nevezik így.
– A civil kezdeményezésekre, amilyen a Spanyolnátha is, a szabadság apró köreire szükség van, hogy építkezni tudjunk. Perspektívát teremtenek egy zárt világban, szabadabbá, élhetőbbé teszik a világot, gondolkodni tanítanak. Az ember közege a szabadság. A Spanyolnátha pedig több mint egy folyóirat. Közösséget teremt, perspektívát ad a legújabb technika segítségével – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az internetes világ polgárai vagyunk mind.
A költő emellett méltatta a Spanyolnátha avantgárd iránti elkötelezettségét. Elmondta, a folyóirat nyitottságot képvisel, s kíváncsiságra sarkall. Integrálja az avantgárd irányzatot, finoman jelzi kánonját, ami jelen van.
Az ünnepi szavakat követően négy tárlat nyitotta meg kapuit az érdeklődő közönség előtt, a Miskolci Galériában.
Elsőként Bán András műkritikus ajánlotta a Mi a bibi című tárlatot, majd Mikita Gábor tartott szakmai tárlatvezetést a Teljességgel lehetetlen című kiállításon, amelynek kurátora. A kiállítás a Spanyolnátha életét örökíti meg, s tárja fotók segítségével a közönség elé.

A spanyolnátháról szóló, Kassák túlélte, Kaffka nem című kiállítást Üveges Tamás nyitotta meg – a tárlat az 1918-as spanyolnátha-járványt mutatja be Miskolcon, a korabeli sajtó tükrében.
A tárlatok mellett már a programsorozat is megkezdődött, A könyv utóélete címmel rendezett közös pódiumbeszélgetést a Spanyolnátha és a Szépírók Társasága – a szakmai társalgás vendége volt Géczi János, Petőcz András és Szkárosi Endre, József Attila-díjas költő.
Ezt követően, a nap zárásaként egy színdarabot tekinthettek meg az ünneplők. Székelyhidi Zsolt kötetéből, a Harmadik Hang Háza előadását, Ûrbe címmel.
A programsorozat, a tíz éves Spanyolnátha ünneplése pedig tovább folytatódik, számos programmal és kiállítással, a következő három hónapban.
Kiss J.
fotó: Mocsári L.