Folyamatosan elemzi a kamara a kkv-k helyzetét, tavaly egy jelentést is készítettek, de 32-ik alkalommal készítette el például a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet azt a vállalati konjuktúra vizsgálatot is, amely több, mint 14 ezer cég megkeresésével készül el minden évben és megfelelő tükröt ad az országos mellett a megyei helyzetről is, mondja Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kamara kérdőíves felmérést is végez a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából a vállalkozók körében, s minden évben elkészítik a TOP 100-as elemzést is a NAV adatai alapján. A BOKIK-nak tehát valóban reális képe van a gazdasági folyamatokról, teszi hozzá az elnök.
Az MKIK októberben készült vizsgálata emelkedő GDP növekedési ütemet jósol. A GVI konjuktúra mutató az áprilisi +14 pontról csaknem 10 pontos növekedést követően +23 pontra emelkedett. A mutató minden gazdasági ágazatban emelkedett (ipar 40, kereskedelem 19, egyéb gazdasági szolgáltatások 15 pont, miközben még az építőipar esetén is átbillent pozitívba 5 ponttal.
A vállalatok véleménye a felmérés pillanatában és jövőbeni helyzetükről fellendülést vetít előre, ami összhangban áll a javuló üzleti klímára vonatkozó megfigyelésekkel. A beruházási szándékokat mérő mutató értéke az áprilisi 6 pontos szintről 12 pontra nőtt, amely szerint a következő hat hónapban a beruházási aktivitás növekedésére számítanak.
Bihall Tamás megjegyzi, több szempontból is fontosak a kkv-k, hiszen a foglalkoztatásban hatvan százalékos az arányuk, de azt sem szabad elfelejteni, hogy míg a multinacionális cégek bármikor leépítenek, vagy bezárnak, ha az üzleti érdekük úgy kívánja, addig a helyi kisvállalkozások inkább túlélnek és értelemszerűen maradnak. Ezért is nagyon fontos a megfelelő támogatásuk és helyzetbe hozásuk a következő uniós tervezési időszakban, de a szakképzés fókuszát is ide kell helyezni. A magyar kormány jó irányba indult a munkahelymegtartó programokkal és azzal, hogy az önkormányzatok adósságátvállalása kapcsán elvárja a gazdaságélénkítést.
A kamara által készített anyagból egyébként az olvasható ki, hogy az adózott eredmény a kis vállalkozásoknál elérte, a mikro és közepeseknél pedig közelíti a válság előtti értéket. A működő és regisztrált cégek száma folyamatosan emelkedik, a társas vállalkozások száma nőtt, míg az egyéni vállalkozóké csökkent. A 2013-ban bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag hatása az anyag szerint várhatóan pozitív lesz. Lényeges, hogy a 2014-től kezdődő hét éves időszakban az EU-források 60 százaléka a gazdaság élénkítésére fordítódik majd.
Hosszú idő után először van növekedés a gazdaságban és megyénkben is pozitívak a folyamatok, ami remélhetőleg már így marad, mondja Bihall Tamás hozzátéve: a kkv-khoz kicsit lassabban gyűrűzik ez be a méretüknél fogva, de 2014-ben már remélhetőleg ebben a szektorban is jól érezhető lesz.
H. I.
Az MKIK októberben készült vizsgálata emelkedő GDP növekedési ütemet jósol. A GVI konjuktúra mutató az áprilisi +14 pontról csaknem 10 pontos növekedést követően +23 pontra emelkedett. A mutató minden gazdasági ágazatban emelkedett (ipar 40, kereskedelem 19, egyéb gazdasági szolgáltatások 15 pont, miközben még az építőipar esetén is átbillent pozitívba 5 ponttal.
A vállalatok véleménye a felmérés pillanatában és jövőbeni helyzetükről fellendülést vetít előre, ami összhangban áll a javuló üzleti klímára vonatkozó megfigyelésekkel. A beruházási szándékokat mérő mutató értéke az áprilisi 6 pontos szintről 12 pontra nőtt, amely szerint a következő hat hónapban a beruházási aktivitás növekedésére számítanak.
Bihall Tamás megjegyzi, több szempontból is fontosak a kkv-k, hiszen a foglalkoztatásban hatvan százalékos az arányuk, de azt sem szabad elfelejteni, hogy míg a multinacionális cégek bármikor leépítenek, vagy bezárnak, ha az üzleti érdekük úgy kívánja, addig a helyi kisvállalkozások inkább túlélnek és értelemszerűen maradnak. Ezért is nagyon fontos a megfelelő támogatásuk és helyzetbe hozásuk a következő uniós tervezési időszakban, de a szakképzés fókuszát is ide kell helyezni. A magyar kormány jó irányba indult a munkahelymegtartó programokkal és azzal, hogy az önkormányzatok adósságátvállalása kapcsán elvárja a gazdaságélénkítést.
A kamara által készített anyagból egyébként az olvasható ki, hogy az adózott eredmény a kis vállalkozásoknál elérte, a mikro és közepeseknél pedig közelíti a válság előtti értéket. A működő és regisztrált cégek száma folyamatosan emelkedik, a társas vállalkozások száma nőtt, míg az egyéni vállalkozóké csökkent. A 2013-ban bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag hatása az anyag szerint várhatóan pozitív lesz. Lényeges, hogy a 2014-től kezdődő hét éves időszakban az EU-források 60 százaléka a gazdaság élénkítésére fordítódik majd.
Hosszú idő után először van növekedés a gazdaságban és megyénkben is pozitívak a folyamatok, ami remélhetőleg már így marad, mondja Bihall Tamás hozzátéve: a kkv-khoz kicsit lassabban gyűrűzik ez be a méretüknél fogva, de 2014-ben már remélhetőleg ebben a szektorban is jól érezhető lesz.
H. I.