A november 20-ai megnyitóval nem ért véget a Pannon-tenger Múzeum – stílszerűen szólva – evolúciója. Gazdagodott a kiállítás, és új programok, kiadványok is kapcsolódnak a tárlathoz. Ezekről számolt be a sajtónak hétfőn Tóth Arnold igazgatóhelyettes és Szolyák Péter, a Földtörténeti és Természetrajzi Tár vezetője.
Az egyik legkomolyabb változás a Rudi-teremben látható, ami nevét az emberszabású majmok őséről, a Rudapithecus hungaricusról, illetve annak Rudi néven emlegetett első leletéről kapta. Később jóval gazdagabb csontlelet került elő egyetlen egyedtől, „akit” megtalálójáról, Hernyák Gáborról Gabinak kereszteltek el.
– Gabi fosszilis csontjait eddig is láthatta a közönség. Most azonban ezek alapján elkészült a mintegy 10 millió éves ősmajom élethű rekonstrukciója, a rudabányai ásatásokat vezető Kordos László professzor útmutatásai alapján – ismertette Szolyák Péter. Minden rudapithecust képviselve a rekonstrukció a Rudi nevet kapta, és mintegy szellemként tekint le a diorámába helyezett ásatási helyszínre.
Ugyanebben a teremnek az újdonsága az ember kulturális és biológiai evolúcióját bemutató fal – számos emberelőd és előember hiteles koponyamásolatával. Természetesen láthatók eredeti leletek is ebből a nagyon fontos 7 millió évből. Kibővült a galérián látható időszalag: a Föld 4,5 milliárd évét vázolták fel, szakmai szubjektivitással kiemelve a legfontosabb csomópontokat – és hat időablakon 48 témát bemutatva, amik közül 30-at ki is lehet bontani az „időkerék” tekerésével. Hiszen ez nem az a kiállítás, amit csak nézni kell…
– Az intenzív használat és a látogatói visszajelzések miatt is történt már változás – kapcsolódott ehhez Szolyák Péter. – A javítást igyekszünk bővítésre is használni, így volt ez például a lovak evolúcióját tárgyaló kiállításrészben, ahol a láblenyomat-készítő játékot meg kellett újítani. Ez most már nagyon tartós lesz, és az eredeti három helyett négyrészesre bővítettük. Vagy például hamarosan elkészül a harmadik mocsárciprus 20 ezer literes tartályának kék színű belső világítása – tette hozzá a tár vezetője.
– A kiállítás lényegében most már kész, de sok feladatunk van még, például a szemináriumi, a konferencia- vagy a vetítőterem komolyabb felszerelésével. Már kézbe vehetik a látogatók a kiállítás kis ismertetőfüzetét, és hamarosan elkészül egy bővebb kiállításvezető magyar, angol és német nyelven. Sőt, megújul a honlap is – sorolta a várható újdonságokat Tóth Arnold igazgatóhelyettes.
A személyes látogatásnál azonban nincs jobb, így már Halász János államtitkár megnyitó előtti látogatásakor szóba került, hogyan lehetne a megye diákságát kedvező feltételekkel behozni a tárlatra. A múzeum kidolgozott egy projekttervet, amit Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter saját keretéből 5 millió forinttal támogat. Így március közepétől a tanév végéig 41 borsodi település – köztük természetesen Miskolc – 6200 tanulója láthatja a múzeumot.
– A támogatásnak köszönhetően a regisztrált iskolák diákjainak ingyenes az utazás és múzeumi belépés is. És nemcsak a földtörténeti tárba, hiszen egész napos múzeumi, múzeumpedagógiai programot biztosítunk nekik valamelyik tárlatunkon – a Képtárban, a Papszeri Szemere-kiállításon vagy a Színészmúzeumban – hangsúlyozta Tóth Arnold, hozzátéve: ezt ők kísérleti programnak tekintik, és mindent megtesznek, hogy legyen folytatása is.
Cs. M.
Fotó: F. K. Cs.
Az egyik legkomolyabb változás a Rudi-teremben látható, ami nevét az emberszabású majmok őséről, a Rudapithecus hungaricusról, illetve annak Rudi néven emlegetett első leletéről kapta. Később jóval gazdagabb csontlelet került elő egyetlen egyedtől, „akit” megtalálójáról, Hernyák Gáborról Gabinak kereszteltek el.
– Gabi fosszilis csontjait eddig is láthatta a közönség. Most azonban ezek alapján elkészült a mintegy 10 millió éves ősmajom élethű rekonstrukciója, a rudabányai ásatásokat vezető Kordos László professzor útmutatásai alapján – ismertette Szolyák Péter. Minden rudapithecust képviselve a rekonstrukció a Rudi nevet kapta, és mintegy szellemként tekint le a diorámába helyezett ásatási helyszínre.
Ugyanebben a teremnek az újdonsága az ember kulturális és biológiai evolúcióját bemutató fal – számos emberelőd és előember hiteles koponyamásolatával. Természetesen láthatók eredeti leletek is ebből a nagyon fontos 7 millió évből. Kibővült a galérián látható időszalag: a Föld 4,5 milliárd évét vázolták fel, szakmai szubjektivitással kiemelve a legfontosabb csomópontokat – és hat időablakon 48 témát bemutatva, amik közül 30-at ki is lehet bontani az „időkerék” tekerésével. Hiszen ez nem az a kiállítás, amit csak nézni kell…
– Az intenzív használat és a látogatói visszajelzések miatt is történt már változás – kapcsolódott ehhez Szolyák Péter. – A javítást igyekszünk bővítésre is használni, így volt ez például a lovak evolúcióját tárgyaló kiállításrészben, ahol a láblenyomat-készítő játékot meg kellett újítani. Ez most már nagyon tartós lesz, és az eredeti három helyett négyrészesre bővítettük. Vagy például hamarosan elkészül a harmadik mocsárciprus 20 ezer literes tartályának kék színű belső világítása – tette hozzá a tár vezetője.
– A kiállítás lényegében most már kész, de sok feladatunk van még, például a szemináriumi, a konferencia- vagy a vetítőterem komolyabb felszerelésével. Már kézbe vehetik a látogatók a kiállítás kis ismertetőfüzetét, és hamarosan elkészül egy bővebb kiállításvezető magyar, angol és német nyelven. Sőt, megújul a honlap is – sorolta a várható újdonságokat Tóth Arnold igazgatóhelyettes.
A személyes látogatásnál azonban nincs jobb, így már Halász János államtitkár megnyitó előtti látogatásakor szóba került, hogyan lehetne a megye diákságát kedvező feltételekkel behozni a tárlatra. A múzeum kidolgozott egy projekttervet, amit Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter saját keretéből 5 millió forinttal támogat. Így március közepétől a tanév végéig 41 borsodi település – köztük természetesen Miskolc – 6200 tanulója láthatja a múzeumot.
– A támogatásnak köszönhetően a regisztrált iskolák diákjainak ingyenes az utazás és múzeumi belépés is. És nemcsak a földtörténeti tárba, hiszen egész napos múzeumi, múzeumpedagógiai programot biztosítunk nekik valamelyik tárlatunkon – a Képtárban, a Papszeri Szemere-kiállításon vagy a Színészmúzeumban – hangsúlyozta Tóth Arnold, hozzátéve: ezt ők kísérleti programnak tekintik, és mindent megtesznek, hogy legyen folytatása is.
Cs. M.
Fotó: F. K. Cs.