A tél kezdetén a szokásostól eltérő magas hőmérséklet a gyümölcsösökben a nyugalmi állapot megszűnését idézte elő, a nedvkeringés megindult. Ez a folyamat a tavaszra jellemző, akkor élettanilag normális jelenség, a téli időszakban azonban egyáltalán nem megszokott – tájékoztatott megkeresésünkre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága.
Ezt az állapotot a kemény hidegre váltó időjárás megszakította. A rügyfakadást követően, virágzáskor és a terméskötődés után lesz majd látható, hogy a téli vegetációs beindulás okozott-e károkat, és ha igen milyen mértékűt, ezt most még saccolni sem tudják a szakemberek.
A szántóföldi növénytermesztésben az őszi vetésű kultúrák is az évszakhoz viszonyítva melegebb időjárási viszonyok közé kerültek. A melegebb időjárás már a kora tél idején arra kényszerítette a gazdálkodókat, hogy a repcénél a magszárba szökés megakadályozására vegyszerrel hassanak oda. Ezzel a lépéssel viszont a termelési költségeket jócskán megnövelték.
A kalászosokat termesztők a vetés után a csapadék hiánya miatt sokáig csak vártak az elvetett magvak kikelésére. A várva-várt kelés után a szűkös mértékű csapadék miatt a vetések fejlődése vontatott volt. A hótakarás előtt láthatóan színesedett a zöldellő vetés, sötét nekrózisos foltokkal. A gombabetegségek elleni védekezés emelte a mezei leltár mértékét.
A várt és ideális az, hogy a hóesést megelőzően a talaj nem fagy le, így a növénykék kevésbé maradnak el a fejlődésben és a hó a növényeket ezután tudja igazán védeni. Most ez sem teljesült, mert a talaj csonttá fagyott a hóesés előtt. Az elmondottak miatt a kalászosoknál fagykárral számolni kell, tudtuk meg.
A tavasz eljövetelekor, a hótakaró lassú olvadásával a talaj vízkészlete fel tud töltődni, mely elengedhetetlen annak érdekében, hogy aszályos időjárás ne következzen be.
A kalászos gabonafélék nagyon ellenállók, csodákra képesek. A kedvező tavaszi és a nyári időjárás hatására, jó elosztású csapadékkal párosulva gazdag termést adhatnak.
minap.hu
Ezt az állapotot a kemény hidegre váltó időjárás megszakította. A rügyfakadást követően, virágzáskor és a terméskötődés után lesz majd látható, hogy a téli vegetációs beindulás okozott-e károkat, és ha igen milyen mértékűt, ezt most még saccolni sem tudják a szakemberek.
A szántóföldi növénytermesztésben az őszi vetésű kultúrák is az évszakhoz viszonyítva melegebb időjárási viszonyok közé kerültek. A melegebb időjárás már a kora tél idején arra kényszerítette a gazdálkodókat, hogy a repcénél a magszárba szökés megakadályozására vegyszerrel hassanak oda. Ezzel a lépéssel viszont a termelési költségeket jócskán megnövelték.
A kalászosokat termesztők a vetés után a csapadék hiánya miatt sokáig csak vártak az elvetett magvak kikelésére. A várva-várt kelés után a szűkös mértékű csapadék miatt a vetések fejlődése vontatott volt. A hótakarás előtt láthatóan színesedett a zöldellő vetés, sötét nekrózisos foltokkal. A gombabetegségek elleni védekezés emelte a mezei leltár mértékét.
A várt és ideális az, hogy a hóesést megelőzően a talaj nem fagy le, így a növénykék kevésbé maradnak el a fejlődésben és a hó a növényeket ezután tudja igazán védeni. Most ez sem teljesült, mert a talaj csonttá fagyott a hóesés előtt. Az elmondottak miatt a kalászosoknál fagykárral számolni kell, tudtuk meg.
A tavasz eljövetelekor, a hótakaró lassú olvadásával a talaj vízkészlete fel tud töltődni, mely elengedhetetlen annak érdekében, hogy aszályos időjárás ne következzen be.
A kalászos gabonafélék nagyon ellenállók, csodákra képesek. A kedvező tavaszi és a nyári időjárás hatására, jó elosztású csapadékkal párosulva gazdag termést adhatnak.
minap.hu