„Magyarország mezőgazdasági ország” és „a magyar mezőgazdaság jobban teljesít” – idézte Orbán Viktor miniszterelnököt előadásában Czerván György a keddi gazdálkodói fórumon. Az államtitkár kiemelte, a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása fontos volt, mivel ha tartósan fölötte maradt volna a hiány, az az ország számára már odaítélt támogatási források egy részének megvonásával járhatott volna.
Az agrárágazat makrogazdasági mutatóira rátérve kiemelte, „a mezőgazdaság döntő szerepet játszott abban, hogy a magyar gazdaság újra növekedési pályára állt”. Az ágazat mintegy 2265 milliárd forintos rekordkibocsátást ért el, és közel 22 százalékos bővülést mutatott tavaly az első három negyedévben. Czerván György hozzátette: véleménye szerint az utolsó negyedévében is hasonló arány jön ki, ami azt jelentheti, hogy a GDP-növekedés felét a mezőgazdaság adta 2013-ban. Mint ismertette, a mezőgazdasági beruházások aránya is mintegy 15 százalékkal nőtt, de a foglalkoztatás bővülésében is jelentős szerepet vállalt a magyar agrárium.
– Akkor van növekedés Magyarországon, amikor a mezőgazdaság is jobban teljesít – szögezte le az államtitkár.
Czerván György előadásában szólt még a termelési szerkezetről, majd az agrár külkereskedelem alakulásáról is. Mint ismertette, az ágazaton belül a növénytermesztés 39, az állattenyésztés pedig 28 százalékkal bővült. Hozzátette, az agrárexport az első 10 havi adatok alapján feltehetőleg eléri a 2012-es rekordszintet. Czerván György hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a teljes magyar export 10 százalékát adta tavaly a mezőgazdasági kivitel, a külkereskedelmi aktívum több mint fele az agráriumból származott.
A legfőbb export célországok között az államtitkár megemlítette Németországot és a szomszédos államokat. Oroszországról szólva elmondta, volumenét tekintve lényegesen nőtt az oda irányuló magyar export. „A keleti nyitással az egyoldalúságon szeretnénk változtatni”, fogalmazott Czerván György.
Az államtitkár jelezte: idén 25 milliárd forinttal emelkedik az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege tavalyhoz képest, a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési időszak újdonságaival kapcsolatban pedig elmondta: a mostani év még átmenetinek számít, vagyis marad a 2013-as elosztási rendszer, de már az új pénzügyi keretek között. A területalapú támogatásokat illetően körülbelül 227 euró lesz a hektáronkénti éves támogatási összeg, ami 3 euróval elmarad ugyan a tavalyitól, de ezt az árfolyamváltozás kompenzálja.
Az agrárgazdálkodásért felelős államtitkár fontos változásnak nevezte, hogy mostantól nem kell brüsszeli engedély az előleg kifizetéséhez, arról a tagállamok saját hatáskörben döntenek. Ezek a kifizetések október közepétől indulhatnak. A 2014-es évvel kapcsolatban elmondta, ez egy átmeneti esztendő lesz, ahol ugyan az új (2014-20. közötti) pénzügyi időszak sarokszámai, büdzséje érvényesül a források tekintetében, de a szabályzórendszer ugyanaz marad, és az egyszerűsített területalapú támogatás, valamint a különleges és elkülönített támogatás rendszerében sem lesz változás. Hasonlóképpen megmaradnak a szerkezetátalakítási támogatások is.
– Az új komponensek, mint például a zöldítés, a fiatal gazdák támogatása, vagy a kisgazdaságok átalányban meghatározott támogatása 2015-től lépnek életbe. Van tehát egy évünk, hogy felkészüljünk az átállásra – mondta Czerván György.
Az államtitkár előadását követően Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese szólt a kamara aktuális kérdéseiről, az eddig megvalósult elképzelésekről és a jövőbeli tervekről. Koleszár Gábor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltség-vezetője a határidőkről és a támogatási lehetőségekről szólt, míg Fodor László, a kamara megyei igazgatóságának vezetője röviden bemutatta a szervezetet. Az előadásokat követő gazdálkodói fórumot Taskó József megyei elnök vezette le.
K. I.
fotó: J. Á.
Az agrárágazat makrogazdasági mutatóira rátérve kiemelte, „a mezőgazdaság döntő szerepet játszott abban, hogy a magyar gazdaság újra növekedési pályára állt”. Az ágazat mintegy 2265 milliárd forintos rekordkibocsátást ért el, és közel 22 százalékos bővülést mutatott tavaly az első három negyedévben. Czerván György hozzátette: véleménye szerint az utolsó negyedévében is hasonló arány jön ki, ami azt jelentheti, hogy a GDP-növekedés felét a mezőgazdaság adta 2013-ban. Mint ismertette, a mezőgazdasági beruházások aránya is mintegy 15 százalékkal nőtt, de a foglalkoztatás bővülésében is jelentős szerepet vállalt a magyar agrárium.
– Akkor van növekedés Magyarországon, amikor a mezőgazdaság is jobban teljesít – szögezte le az államtitkár.
Czerván György előadásában szólt még a termelési szerkezetről, majd az agrár külkereskedelem alakulásáról is. Mint ismertette, az ágazaton belül a növénytermesztés 39, az állattenyésztés pedig 28 százalékkal bővült. Hozzátette, az agrárexport az első 10 havi adatok alapján feltehetőleg eléri a 2012-es rekordszintet. Czerván György hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a teljes magyar export 10 százalékát adta tavaly a mezőgazdasági kivitel, a külkereskedelmi aktívum több mint fele az agráriumból származott.
A legfőbb export célországok között az államtitkár megemlítette Németországot és a szomszédos államokat. Oroszországról szólva elmondta, volumenét tekintve lényegesen nőtt az oda irányuló magyar export. „A keleti nyitással az egyoldalúságon szeretnénk változtatni”, fogalmazott Czerván György.
Az államtitkár jelezte: idén 25 milliárd forinttal emelkedik az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege tavalyhoz képest, a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési időszak újdonságaival kapcsolatban pedig elmondta: a mostani év még átmenetinek számít, vagyis marad a 2013-as elosztási rendszer, de már az új pénzügyi keretek között. A területalapú támogatásokat illetően körülbelül 227 euró lesz a hektáronkénti éves támogatási összeg, ami 3 euróval elmarad ugyan a tavalyitól, de ezt az árfolyamváltozás kompenzálja.
Az agrárgazdálkodásért felelős államtitkár fontos változásnak nevezte, hogy mostantól nem kell brüsszeli engedély az előleg kifizetéséhez, arról a tagállamok saját hatáskörben döntenek. Ezek a kifizetések október közepétől indulhatnak. A 2014-es évvel kapcsolatban elmondta, ez egy átmeneti esztendő lesz, ahol ugyan az új (2014-20. közötti) pénzügyi időszak sarokszámai, büdzséje érvényesül a források tekintetében, de a szabályzórendszer ugyanaz marad, és az egyszerűsített területalapú támogatás, valamint a különleges és elkülönített támogatás rendszerében sem lesz változás. Hasonlóképpen megmaradnak a szerkezetátalakítási támogatások is.
– Az új komponensek, mint például a zöldítés, a fiatal gazdák támogatása, vagy a kisgazdaságok átalányban meghatározott támogatása 2015-től lépnek életbe. Van tehát egy évünk, hogy felkészüljünk az átállásra – mondta Czerván György.
Az államtitkár előadását követően Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese szólt a kamara aktuális kérdéseiről, az eddig megvalósult elképzelésekről és a jövőbeli tervekről. Koleszár Gábor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltség-vezetője a határidőkről és a támogatási lehetőségekről szólt, míg Fodor László, a kamara megyei igazgatóságának vezetője röviden bemutatta a szervezetet. Az előadásokat követő gazdálkodói fórumot Taskó József megyei elnök vezette le.
K. I.
fotó: J. Á.