A Civil Összefogás Fórum Klub Miskolc, a Civil Összefogás Fórum Klub Felsőzsolca és az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége szervezésében megrendezett fórumon teltház fogadta a két előadót, Csizmadia Lászlót és ifj. Lomnici Zoltánt, a CÖF jogi szakértőjét. Országgyűlési és önkormányzati képviselők, a megye és Miskolc közéleti személyiségei is jelen voltak a rendezvényen, melyen Kriza Ákos polgármester köszöntötte röviden az előadókat.
– Bizonyára mindannyian látták a plakátokat a bohóccal… – a polgármester kezdő felvetésére hangos nevetés volt a válasz, a hátsó sorok között valaki félhangosan közbe is vetette: „több bohóc is van azon a plakáton”, mely szintén nagy derültséget váltott ki a közönség soraiban (a plakátokat a CÖF készítette). „Úgy gondolom, a társadalom lelkiismeretének ki kell bújnia valahol”, folytatta a polgármester, hozzátéve: az említett plakát a társadalom lelkiismerete. Kiemelte, leginkább a civil társadalomnak kell a lelkiismeretet hangoztatnia. Kriza Ákos végül örömét fejezte ki, hogy egy olyan civil rendezvényen lehet jelen, ahol az előadók társadalom által generált gondolatokat osztanak meg közönségükkel.
„Április 6-án nem Paksról fogunk dönteni”
A nagygyűlés témasorozata előzetesen már elárulta, hogy olyan sorskérdésekkel foglalkoznak majd az előadók, mint az új nemzeti társadalmi szerződés, vagy éppen a konzultáció a devizahitelek megoldásáról. Csizmadia László előadásában kiemelte, „fontos, történelmi szituációban van” most az ország. Annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani országgyűlési választás több tekintetben is különbözni fog az eddigiektől. Nyomatékosan kiemelte ugyanakkor: „április 6-án nem Paksról fogunk dönteni”, hanem „a hazáról, a nemzetről, a közjóról”.
A CÖF alapítója a most induló kampány kapcsán elmondta, az emberektől, a civilektől szeretnék összegyűjteni azokat a gondolatokat, javaslatokat, problémákat, amelyeket az új nemzeti társadalmi szerződésbe belefoglalhatnak. Csizmadia László emlékeztetett, kezdeményezésük nem új keletű, hiszen 2010-ben már elkészítettek egy társadalmi szerződést, „amelyet átadtak a pártoknak”. Hozzátette, a szerződés nagy része teljesült is.
Megtudtuk, a mintegy 120 „az élő nemzeti konzultáción” 40-50 ismert személyiség – köztük művészek, sportolók, orvosok, de főleg civilek – is segítik a munkájukat. A határon túl egyébként már megkezdődött a CÖF kampánya, melynek célja összegyűjteni az emberek véleményét a kormányzásról. Ugyanakkor az emberek elvárásait is meg kívánják hallgatni.
„A kormányzat mindent megtett, amit lehetett”
Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte: a devizahitelesek tekintetében le kell szögezni, hogy „a CÖF hosszú idő óta harcot folytat a devizahitel-károsultakért, jogállami eszközökkel”. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy az Országos Bírósági Hivatal kifejezetten támogatóan lép fel, és korábban a pénzügyi jogok biztosa is támogatta a banki károsultak ügyét.
– Azt tapasztaljuk ugyanakkor a kormányzat részéről is, hogy minden átmeneti lépést, amit lehetett, megtett. A CÖF a legnagyobb célkitűzésének most azt tartja, hogy április 30., a kilakoltatási moratórium lejárta előtt valamilyen döntés szülessen a Kúria, illetve az Alkotmánybíróság (AB) részéről – emelte ki. Hozzátette, elsősorban a Kúria döntése lenne fontos. E tekintetben azonban jó hírrel tudnak szolgálni: az Európai Bíróság főtanácsnoka állást foglalt a tekintetben, hogy a bíróság foglalkozhat a tisztességtelen szerződési feltételekkel, az árfolyamréssel, illetve a tájékoztatás elmaradásával.
– Ez azért rendkívül fontos, mert a Kúria saját álláspontját felül kell, hogy vizsgálja a bíróság döntése nyomán, illetve az AB számára is fontos üzenet, biztatás lehet ez a döntés – tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.
K. I.
fotó: F. K. Cs.
– Bizonyára mindannyian látták a plakátokat a bohóccal… – a polgármester kezdő felvetésére hangos nevetés volt a válasz, a hátsó sorok között valaki félhangosan közbe is vetette: „több bohóc is van azon a plakáton”, mely szintén nagy derültséget váltott ki a közönség soraiban (a plakátokat a CÖF készítette). „Úgy gondolom, a társadalom lelkiismeretének ki kell bújnia valahol”, folytatta a polgármester, hozzátéve: az említett plakát a társadalom lelkiismerete. Kiemelte, leginkább a civil társadalomnak kell a lelkiismeretet hangoztatnia. Kriza Ákos végül örömét fejezte ki, hogy egy olyan civil rendezvényen lehet jelen, ahol az előadók társadalom által generált gondolatokat osztanak meg közönségükkel.
„Április 6-án nem Paksról fogunk dönteni”
A nagygyűlés témasorozata előzetesen már elárulta, hogy olyan sorskérdésekkel foglalkoznak majd az előadók, mint az új nemzeti társadalmi szerződés, vagy éppen a konzultáció a devizahitelek megoldásáról. Csizmadia László előadásában kiemelte, „fontos, történelmi szituációban van” most az ország. Annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani országgyűlési választás több tekintetben is különbözni fog az eddigiektől. Nyomatékosan kiemelte ugyanakkor: „április 6-án nem Paksról fogunk dönteni”, hanem „a hazáról, a nemzetről, a közjóról”.
A CÖF alapítója a most induló kampány kapcsán elmondta, az emberektől, a civilektől szeretnék összegyűjteni azokat a gondolatokat, javaslatokat, problémákat, amelyeket az új nemzeti társadalmi szerződésbe belefoglalhatnak. Csizmadia László emlékeztetett, kezdeményezésük nem új keletű, hiszen 2010-ben már elkészítettek egy társadalmi szerződést, „amelyet átadtak a pártoknak”. Hozzátette, a szerződés nagy része teljesült is.
Megtudtuk, a mintegy 120 „az élő nemzeti konzultáción” 40-50 ismert személyiség – köztük művészek, sportolók, orvosok, de főleg civilek – is segítik a munkájukat. A határon túl egyébként már megkezdődött a CÖF kampánya, melynek célja összegyűjteni az emberek véleményét a kormányzásról. Ugyanakkor az emberek elvárásait is meg kívánják hallgatni.
„A kormányzat mindent megtett, amit lehetett”
Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte: a devizahitelesek tekintetében le kell szögezni, hogy „a CÖF hosszú idő óta harcot folytat a devizahitel-károsultakért, jogállami eszközökkel”. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy az Országos Bírósági Hivatal kifejezetten támogatóan lép fel, és korábban a pénzügyi jogok biztosa is támogatta a banki károsultak ügyét.
– Azt tapasztaljuk ugyanakkor a kormányzat részéről is, hogy minden átmeneti lépést, amit lehetett, megtett. A CÖF a legnagyobb célkitűzésének most azt tartja, hogy április 30., a kilakoltatási moratórium lejárta előtt valamilyen döntés szülessen a Kúria, illetve az Alkotmánybíróság (AB) részéről – emelte ki. Hozzátette, elsősorban a Kúria döntése lenne fontos. E tekintetben azonban jó hírrel tudnak szolgálni: az Európai Bíróság főtanácsnoka állást foglalt a tekintetben, hogy a bíróság foglalkozhat a tisztességtelen szerződési feltételekkel, az árfolyamréssel, illetve a tájékoztatás elmaradásával.
– Ez azért rendkívül fontos, mert a Kúria saját álláspontját felül kell, hogy vizsgálja a bíróság döntése nyomán, illetve az AB számára is fontos üzenet, biztatás lehet ez a döntés – tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.
K. I.
fotó: F. K. Cs.