A farsang elnevezése német eredetű, a nyelvi honosítás folyamata meglehetős biztonsággal felfejthető. Az utolsó farsangi nap, húshagyókedd német neve Fastnacht (böjtelőéj). Osztrák nyelvjárásban Vaschanck-ként („fasank”-nak ejtve) használták – a magyarok innen vették át kezdetben „fassang”, majd később a ma is használatos „farsang” formájában.
A farsangi szokások, hagyományok visszavezethetők a tavaszváró római szaturnáliákig, de felfedezhető bennük germán és szláv ünnepek továbbélése is. A farsang vízkereszt napján, január 6-án kezdődik – de hogy meddig tart, az a Hold járásától függ. Mint ismert, húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21-ét) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik (legkorábban tehát március 22-re, legkésőbb április 25-re), amelyet 40 napos böjtnek kell megelőznie. A böjt kezdete hamvazószerda, az előző nap pedig húshagyókedd, a farsang utolsó napja. Tavaly február 12-ig tartott a farsang, idén pedig március 4-én zárulnak le a mulatságok.
A farsang vidámságot, mulatságot, örömöt hozó események időszaka. Nem véletlen tehát, hogy a hagyományos szezonja volt ez a menyegzőknek – annál is inkább, mert hamvazószerdától húsvét elmúltáig nem volt erre lehetőség – olvasható az Élő Népművészet honlapon. De egyéb alkalmat is találtak arra, hogy mulatságokat, vidám összejöveteleket tartsanak ilyenkor – mai leképeződése ennek a január végi, februári báli szezon.
A farsang csúcspontja a végéhez közeledve, az utolsó hét végén esedékes karnevál. (A farsangi időszak befejező három napját emlegetik „farsangfarkaként” is, az utolsó vasárnapot mondják farsangvasárnapnak.) Rendes szokás szerint ilyenkor rendezik évről évre a híres, nagy karneválokat – Velencében, Rióban, és persze Mohácson is a busójárást (Mohácson ma már egész programsorozattal várják a busó karneválra érkezőket: idén február 27-étől március 4-éig tart a vigasság).
A karneválok fontos jellegzetessége az alakoskodás: a jelmezek, álarcok mögé bújva még felhőtlenebb a szórakozás – de azért ne feledkezzünk meg a rosszat, a gonoszt, a telet megriasztani, elűzni hivatott maszkok eredeti funkciójáról se.
minap.hu
A farsangi szokások, hagyományok visszavezethetők a tavaszváró római szaturnáliákig, de felfedezhető bennük germán és szláv ünnepek továbbélése is. A farsang vízkereszt napján, január 6-án kezdődik – de hogy meddig tart, az a Hold járásától függ. Mint ismert, húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21-ét) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik (legkorábban tehát március 22-re, legkésőbb április 25-re), amelyet 40 napos böjtnek kell megelőznie. A böjt kezdete hamvazószerda, az előző nap pedig húshagyókedd, a farsang utolsó napja. Tavaly február 12-ig tartott a farsang, idén pedig március 4-én zárulnak le a mulatságok.
A farsang vidámságot, mulatságot, örömöt hozó események időszaka. Nem véletlen tehát, hogy a hagyományos szezonja volt ez a menyegzőknek – annál is inkább, mert hamvazószerdától húsvét elmúltáig nem volt erre lehetőség – olvasható az Élő Népművészet honlapon. De egyéb alkalmat is találtak arra, hogy mulatságokat, vidám összejöveteleket tartsanak ilyenkor – mai leképeződése ennek a január végi, februári báli szezon.
A farsang csúcspontja a végéhez közeledve, az utolsó hét végén esedékes karnevál. (A farsangi időszak befejező három napját emlegetik „farsangfarkaként” is, az utolsó vasárnapot mondják farsangvasárnapnak.) Rendes szokás szerint ilyenkor rendezik évről évre a híres, nagy karneválokat – Velencében, Rióban, és persze Mohácson is a busójárást (Mohácson ma már egész programsorozattal várják a busó karneválra érkezőket: idén február 27-étől március 4-éig tart a vigasság).
A karneválok fontos jellegzetessége az alakoskodás: a jelmezek, álarcok mögé bújva még felhőtlenebb a szórakozás – de azért ne feledkezzünk meg a rosszat, a gonoszt, a telet megriasztani, elűzni hivatott maszkok eredeti funkciójáról se.
minap.hu