Mint Lipusz Brigitta elmondta, a regionális igazgatóság három kirendeltségén 2013-ban csaknem 8 százalékkal kevesebb ügyfél fordult meg.
– Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Észak-magyarországi régió a külföldi állampolgárok szempontjából kevésbé frekventált terület lett volna 2013-ban – tette hozzá a BÁH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának vezetője. – A csökkenés abból ered, hogy a közigazgatás korszerűsítése jegyében, az eljárásainkkal összefüggésben az ügyfelek hatósági megjelenései csökkennek. Általánosságban azt tudom elmondani, hogy mind a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, mind pedig a harmadik országbeli állampolgárok nagyobb számban kérelmeztek tartózkodásra jogosító engedélyt Borsod, Heves és Nógrád megyében.
Az illegális migrációról szólva kiemelte, az útvonalak továbbra sem a mi régiónkon keresztül haladnak. Így is volt azonban feladat bőven 2013-ban, mivel a munkaterhek a hivatalnál dolgozó valamennyi munkatársat szinte teljesíthetetlen feladat elé állították az elmúlt évben.
– Ebben mi bizonyos feladatok átvételével tudtunk közreműködni – tette hozzá Lipusz Brigitta.
– Igen dolgos évet zártunk – erősítette meg Kiss Attila, a BÁH főigazgató-helyettese is. Mint mondta, jelentősen nőtt a tavalyi évben az illegális migráció. Több mint 25 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, főleg a déli határszakaszok voltak érintettek – ilyen méretű bevándorlóhullám legutóbb a ’90-es években volt tapasztalható.
Mint az főigazgató-helyettes ismertette, többségük menedékjogot kért: 18 900 menedékjogi kérelmet regisztráltak, ez a 2012-es adatokhoz viszonyítva közel kilencszeres növekedést jelent. A kérelmezők többsége – csaknem hatezer fő – Koszóvóból érkezett, de jöttek Pakisztánból, Afganisztánból, illetve az észak-afrikai országokból is.
Kiemelte ugyanakkor: Magyarország továbbra sem cél-, hanem tranzitország. Ezt mutatja, hogy az ügyek csaknem kétharmadában az eljárást meg kellett szüntetni, a kérelmezők ugyanis időközben valamelyik nyugat-európai országba távoztak. Tavaly egyébként hazánk – Málta és Svédország után – a harmadik helyet szerezte meg abban a rangsorban, amely az 1000 főre vetített menekültügyi kérelmek számát mutatta.
„A trend idén sem fog változni”, tekintett előre Kiss Attila. Kifejtette, eddig ugyanis háromszor annyi menedékjogi kérelem érkezett be az évben, mint tavaly a hasonló időszakban. A magyar kormány és az Európai Unió támogatásával is „teljes mértékben eleget tudtunk azonban tenni a kihívásoknak” – összegezte a 2013-as évet.
A régióra rátérve a főigazgató-helyettes ismertette, leginkább a külföldről érkezett egyetemisták száma növekedett. A Miskolci Egyetem ugyanis bekapcsolódott olyan nemzetközi csereprogramokba, amelyekkel megnőtt az itt tartózkodási jogosultságért folyamodó külföldi – főként török és brazil – hallgatók száma.
K. I.
fotó: J. Á.
– Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Észak-magyarországi régió a külföldi állampolgárok szempontjából kevésbé frekventált terület lett volna 2013-ban – tette hozzá a BÁH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának vezetője. – A csökkenés abból ered, hogy a közigazgatás korszerűsítése jegyében, az eljárásainkkal összefüggésben az ügyfelek hatósági megjelenései csökkennek. Általánosságban azt tudom elmondani, hogy mind a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, mind pedig a harmadik országbeli állampolgárok nagyobb számban kérelmeztek tartózkodásra jogosító engedélyt Borsod, Heves és Nógrád megyében.
Az illegális migrációról szólva kiemelte, az útvonalak továbbra sem a mi régiónkon keresztül haladnak. Így is volt azonban feladat bőven 2013-ban, mivel a munkaterhek a hivatalnál dolgozó valamennyi munkatársat szinte teljesíthetetlen feladat elé állították az elmúlt évben.
– Ebben mi bizonyos feladatok átvételével tudtunk közreműködni – tette hozzá Lipusz Brigitta.
– Igen dolgos évet zártunk – erősítette meg Kiss Attila, a BÁH főigazgató-helyettese is. Mint mondta, jelentősen nőtt a tavalyi évben az illegális migráció. Több mint 25 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, főleg a déli határszakaszok voltak érintettek – ilyen méretű bevándorlóhullám legutóbb a ’90-es években volt tapasztalható.
Mint az főigazgató-helyettes ismertette, többségük menedékjogot kért: 18 900 menedékjogi kérelmet regisztráltak, ez a 2012-es adatokhoz viszonyítva közel kilencszeres növekedést jelent. A kérelmezők többsége – csaknem hatezer fő – Koszóvóból érkezett, de jöttek Pakisztánból, Afganisztánból, illetve az észak-afrikai országokból is.
Kiemelte ugyanakkor: Magyarország továbbra sem cél-, hanem tranzitország. Ezt mutatja, hogy az ügyek csaknem kétharmadában az eljárást meg kellett szüntetni, a kérelmezők ugyanis időközben valamelyik nyugat-európai országba távoztak. Tavaly egyébként hazánk – Málta és Svédország után – a harmadik helyet szerezte meg abban a rangsorban, amely az 1000 főre vetített menekültügyi kérelmek számát mutatta.
„A trend idén sem fog változni”, tekintett előre Kiss Attila. Kifejtette, eddig ugyanis háromszor annyi menedékjogi kérelem érkezett be az évben, mint tavaly a hasonló időszakban. A magyar kormány és az Európai Unió támogatásával is „teljes mértékben eleget tudtunk azonban tenni a kihívásoknak” – összegezte a 2013-as évet.
A régióra rátérve a főigazgató-helyettes ismertette, leginkább a külföldről érkezett egyetemisták száma növekedett. A Miskolci Egyetem ugyanis bekapcsolódott olyan nemzetközi csereprogramokba, amelyekkel megnőtt az itt tartózkodási jogosultságért folyamodó külföldi – főként török és brazil – hallgatók száma.
K. I.
fotó: J. Á.