Brüsszelben közzétett nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetség és ő maga személyesen is szoros figyelemmel követi "a fontos ukrajnai fejleményeket". Leszögezte, hogy Ukrajna népének szabadon és demokratikusan kell döntenie saját jövőjéről.
- Nyugalomra és önmérsékletre szólítok fel, hogy mindegyik fél a demokrácia, a stabilitás és a prosperitás útjának követésére tudjon összpontosítani, békés párbeszéd és előre hozott választások révén - olvasható Anders Fogh Rasmussen nyilatkozatában.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének első számú civil tisztségviselője méltatta az ukrán hadsereg azon közleményét, miszerint az semmilyen módon nem fog beavatkozni a politikai válságba. "Fontos, hogy ez a helyzet továbbra is fennálljon" - nyomatékosította Rasmussen azt az igényt, hogy az ukrán hadsereg tartsa távol magát a politikai küzdelmektől.
A NATO-főtitkár azt is hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy Ukrajna a NATO-val szorosan együttműködő partner, hogy "a NATO az ukrán nép barátja", és hogy az atlanti szövetség az Ukrajnával való együttműködés folytatására számít.
Az atlanti szövetség korábban Ukrajnára - miként Grúziára is - úgy tekintett, mint potenciális új tagra. Bár a "nyitott ajtó" elvét a NATO hivatalosan sohasem vonta vissza, mindkét ország csatlakozási esélyei jelentősen csökkentek. Grúziáé annak nyomán, hogy rövid, súlyos vereséggel végződő háborút vívott Oroszországgal a szakadár Dél-Oszétia és Abházia fölötti ellenőrzésért, Ukrajnáé pedig annak nyomán, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő deklaráltan letett az ország NATO-belépési szándékairól.
Az ukrán belső válságban a NATO, mint katonai szövetség egyelőre semmilyen szerepet nem játszik. A Nyugat részéről az Egyesült Államok és számos európai ország mellett - nemzetközi szervezetként - az Európai Unió igyekszik hatást gyakorolni a fejleményekre. Ennek jegyében döntöttek néhány napja az EU-országok külügyminiszterei különböző szankciókról.
MTI
- Nyugalomra és önmérsékletre szólítok fel, hogy mindegyik fél a demokrácia, a stabilitás és a prosperitás útjának követésére tudjon összpontosítani, békés párbeszéd és előre hozott választások révén - olvasható Anders Fogh Rasmussen nyilatkozatában.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének első számú civil tisztségviselője méltatta az ukrán hadsereg azon közleményét, miszerint az semmilyen módon nem fog beavatkozni a politikai válságba. "Fontos, hogy ez a helyzet továbbra is fennálljon" - nyomatékosította Rasmussen azt az igényt, hogy az ukrán hadsereg tartsa távol magát a politikai küzdelmektől.
A NATO-főtitkár azt is hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy Ukrajna a NATO-val szorosan együttműködő partner, hogy "a NATO az ukrán nép barátja", és hogy az atlanti szövetség az Ukrajnával való együttműködés folytatására számít.
Az atlanti szövetség korábban Ukrajnára - miként Grúziára is - úgy tekintett, mint potenciális új tagra. Bár a "nyitott ajtó" elvét a NATO hivatalosan sohasem vonta vissza, mindkét ország csatlakozási esélyei jelentősen csökkentek. Grúziáé annak nyomán, hogy rövid, súlyos vereséggel végződő háborút vívott Oroszországgal a szakadár Dél-Oszétia és Abházia fölötti ellenőrzésért, Ukrajnáé pedig annak nyomán, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő deklaráltan letett az ország NATO-belépési szándékairól.
Az ukrán belső válságban a NATO, mint katonai szövetség egyelőre semmilyen szerepet nem játszik. A Nyugat részéről az Egyesült Államok és számos európai ország mellett - nemzetközi szervezetként - az Európai Unió igyekszik hatást gyakorolni a fejleményekre. Ennek jegyében döntöttek néhány napja az EU-országok külügyminiszterei különböző szankciókról.
MTI